Barna varangy

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Infobox info icon.svg
Barna varangy
Pihenő példány
Pihenő példány
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon.svg
Magyarországon védett
Eszmei érték: 10 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Altörzság: Állkapcsosok (Gnathostomata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Osztály: Kétéltűek (Amphibia)
Rend: Békák (Anura)
Alrend: Neobatrachia
Család: Varangyfélék (Bufonidae)
Nem: Bufo
Laurenti, 1768
Faj: B. bufo
Tudományos név
Bufo bufo
(Linnaeus, 1758)
Szinonimák
Szinonimák
  • Rana rubeta Linnaeus, 1758
  • Rana ventricosa Linnaeus, 1758
  • Bufo ventricosus Laurenti, 1768
  • Bufo ventricosus Bonnaterre, 1789
  • Engystoma ventricosus Fitzinger, 1826
  • Bufo vulgaris Laurenti, 1768
  • Buffo vulgaris Lacépède, 1788
  • Buffo strumosus Lacépède, 1788
  • Rana pluvialis Lacépède, 1788
  • Bufo cinereus Schneider, 1799
  • Bufo rubeta Schneider, 1799
  • Rana acephala Schneider, 1799
  • Bufo Rouselei Latreille in Sonnini de Manoncourt & Latreille, 1801
  • Bufo Roeselii Daudin, 1803
  • Bufo spinosus Daudin, 1803
  • Rana scorodesma Hermann, 1804
  • Batrachus buffo Rafinesque, 1814
  • Batrachus spinosus Rafinesque, 1814
  • Bufo minutus Schinz, 1822
  • Bufo ferruginosus Risso, 1826
  • Bufo tuberculosus Risso, 1826
  • Bombinator ventricosus Cuvier, 1829
  • Bufo palmarum Cuvier, 1829
  • Bufo minutus Schinz, 1833
  • Bufo alpinus Schinz, 1833
  • Bufo carbunculus Bonaparte, 1835
  • Rana (Bufo) vulgaris Guérin-Méneville, 1838
  • Bufo vinearum Lesson, 1841
  • Phryne vulgaris Fitzinger, 1843
  • Bufo commutatus Steenstrup, 1846
  • Bufo communis Günther, 1859
  • Bufo communis Bruch, 1862
  • Bufo cinereus var. minor Koch, 1872
  • Bufo cinereus var. medius Koch
  • Bufo cinereus var. hybridus Koch, 1872
  • Platosphus gervais de lIsle, 1877
  • Bufo vulgaris var. acutirostris Lessona, 1877
  • Bufo vulgaris var. obtusirostris Lessona, 1877
  • Bufo vulgaris cinereus Lataste, 1880
  • Bufo rubeta var. robustior Lataste in Boscá, 1880
  • Bufo rubeta var. robustior Lataste in Boscá, 1880
  • Bufo spelaeus Rivière, 1886
  • Bufo bufo bufo Poche, 1912
  • Bufo vulgaris var. spinosus Schreiber, 1912
  • Pelobates Wilsoni Boscá, 1919
  • Bufo bufo spinosu Mertens, 1925
  • Bufo bufo gredosicola Müller & Hellmich, 1935
Elterjedés
Elterjedési területe
Elterjedési területe
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Barna varangy témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Barna varangy témájú médiaállományokat és Barna varangy témájú kategóriát.

A barna varangy (Bufo bufo) a kétéltűek (Amphibia) osztályának békák (Anura) rendjébe, ezen belül a varangyfélék (Bufonidae) családjába tartozó faj.

Előfordulása[szerkesztés]

A barna varangy Európában szinte mindenütt, Ázsia mérsékelt égövi részén Japánig, valamint Északnyugat-Afrikában honos. Írországban, Korzikán, Szardínia szigetén és a Baleár-szigeteken nem fordul elő. Magyarország legelterjedtebb kétéltű faja, szinte mindenhol előfordul, sík vidékeken, dombságokon és középhegységekben, ember közelében is, kertekben, pincékben, árokparton stb.[1]

Megjelenése[szerkesztés]

Fiatal példány

A hím legfeljebb 7 centiméter hosszú és 10–50 gramm testtömegű, a nőstény legfeljebb 13 centiméter hosszú és 50–120 grammot nyom. Az állat általában túlnyomórészt barna színű, szürkés vagy feketés foltokkal; testét olajzöld – Dél-Európában vöröses – szemölcsök borítják. A háton és a mellen található mirigyekben két különböző mérgező váladék termelődik, amelyek elriasztják egyes ellenségeit. Mellső lábával kapja el zsákmányát; párzáskor a hím ezzel karolja át a nőstényt. Úszóhártyával rendelkező hátsó lába nagyobb és erősebb, a meghajtást szolgálja. Egy átlátszó, védő „harmadik szemhéj”, a pislogóhártya segítségével a béka a víz alatt is lát. A száj elülső részében található ízület révén a béka akár 10 centiméter hosszúra is megnövő, ragadós, rózsaszínű nyelvét képes lasszószerűen előre- és visszalendíteni. Ezt a reflexszerű mozgást minden tárgy kiváltja, amelynek nagysága körülbelül megegyezik a zsákmány nagyságával.

Életmódja[szerkesztés]

A barna varangy a környezetével szemben nem támaszt különleges igényeket. A síkságoktól a hegyvidékekig, több mint 2000 méter magasságig mindenütt találkozhatunk vele. Természetes erdőkben és erdős pusztákon éppen úgy előfordul, mint az emberi településeken, valamint kisebb álló- és folyóvizek partján. Az állat magányos. Tápláléka különböző gerinctelen állatokból áll. Férgeket, csigákat, pókokat és sok kerti kártevőt fogyaszt el, ezzel hasznot hajt. Vadászterületét lassan járja be, áldozatához óvatosan közeledik. Hosszú, tapadós nyelve nyílsebesen kilövell és a rovart már meg is fogta. Ha fenyegetve érzi magát, figyelmeztető helyzetet vesz fel, merev lábain felemelkedik, testét felfújja, fejét előrehajtja és előre-hátra himbálja magát. Ezzel az ijesztő trükkel gyakran megmenekül, ellensége nem meri megtámadni. A barna varangy 30–40 évig is élhet. Szeptember végén vagy október elején bújik el telelelő helyére.

Szaporodása[szerkesztés]

A hím 4–5, a nőstény 3–4 éves korban éri el az ivarérettséget. A párzási időszak március–április között van. A nőstény 3000–12 000 petét rak, de csak 2–3 petéből válik ivarérett varangy. A lárvaállapot körülbelül 12 hétig tart.

Párosodás
a peték füzére
és az ebihalak
Kifejlett példány

Galéria[szerkesztés]

Barna varangy úszás közben


Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Juhász Lajos Hazánk kétéltűi és hüllői. Budapest, Mezőgazda Kiadó, 2009, 33. oldal. ISBN 978-963-286-510-2

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • Linnaeus, C. 1758. Systema Naturae per regna tria naturæ, secundum classes, ordines, genera, species, cum characteribus, differentiis, synonymis, locis, Tomus I. Editio decima, reformata. Holmiæ: impensis direct. Laurentii Salvii. i–ii, 1–824 pp doi: 10.5962/bhl.title.542: page 210.
  • Dubois, A. & R. Bour. 2010: The nomenclatural status of the nomina of amphibians and reptiles created by Garsault (1764), with a parsimonious solution to an old nomenclatural problem regarding the genus Bufo (Amphibia, Anura), comments on the taxonomy of this genus, and comments on some nomina created by Laurenti (1768). Zootaxa, 2447: 1–52.
  • Crnobrnja-Isailović, J., S. Ćurčić, D. Stojadinović, N. Tomašević-Kolarov, I. Aleksić & Ž. Tomanović, 2012: Diet Composition and Food Preferences in Adult Common Toads (Bufo bufo) (Amphibia: Anura: Bufonidae). Journal of herpetology, 46(4): 562–567. doi: 10.1670/10-264.
  • Frost, Darrel R. 2018. Amphibian Species of the World: an Online Reference. Version 6.0. Electronic Database accessible at http://research.amnh.org/herpetology/amphibia/index.html. American Museum of Natural History, New York, USA. Bufo bufo . Accessed on 10 Apr 2008.
  • World Conservation Monitoring Centre IUCN: Bufo bufo (Least Concern)