Dél-Európa

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Dél-Európa az európai földrész egyik régiója. A régió meghatározására több definíció is létezik.

Partíció a Római Birodalom alábbi populációk és földrajzi területek.

A szűkebb értelemben vett Dél-Európa[szerkesztés]

Dél-Európa országai pirossal jelölve, a Dél-Európához sorolt területek piros vonallal határolva.

A legáltalánosabban elfogadott meghatározás szerint ebbe a régióba az Ibériai-félsziget és az Appennini-félsziget országai, valamint a kettő között elhelyezkedő földközi-tengeri szigetek tartoznak:

A felsoroltakon kívül szokás Dél-Európához sorolni Albániát, Montenegrót, Horvátországot és más volt jugoszláv államokat, továbbá  Franciaország egyes déli, mediterrán területeit (Korzika, Földközi-tenger partvidéke, esetenként Pireneusok), valamint velük együtt ide sorolható  Monaco is.

Az Ibériai-félsziget országait egyes felosztások Délnyugat-Európa néven külön régiónak is tekintik.

Európa régiói a CIA World Factbook szerint, Dél-Európa zölddel, Délnyugat-Európa pirossal jelölve

Dél-Európa tágabb értelemben[szerkesztés]

Európa régiói az ENSZ szerint, Dél-Európa zölddel jelölve.
Európa régiói az EuroVoc szerint, Dél-Európa sárgával jelölve.

Tágabb értelemben Dél-Európába sorolják valamennyi olyan európai országot, amely a Földközi-tenger partján helyezkedik el, tehát Délkelet-Európa nagy részét is.

A szűkebb értelemben vett Dél-Európa országain kívül ide tartozik még:

A hidegháború idején politikai szempontok alapján szokás volt Görögországot (valamint Ciprust és Törökország európai területét) Dél-Európához, míg a többi balkáni államot Délkelet-Európához sorolni. Ez a felosztás azonban mind földrajzilag, mind az 1945 előtti történelem alapján indokolatlan, így ma már ritkábban használatos.

A tágabb földrajzi meghatározás[szerkesztés]

Földrajzi szempontból a tágabban értelmezett Dél-Európa az európai földrész egész déli felét is jelentheti. Ez a meghatározás azonban szükségszerűen viszonylagos, mivel a térségnek nincsenek pontos határai.

Az Alpok hegység fizikai határt képez Olaszország és Közép-Európa között, a Pireneusok pedig Nyugat-Európa és Dél-Európa között, ez határ azonban eltűnik Franciaország délkeleti részén, ahol Európa déli és északi fele világos határ nélkül találkozik. Ugyanígy, Európa keleti részén sem határozható meg egy egyértelmű határvonal.

Az ENSZ geopolitikai meghatározása[szerkesztés]

Az ENSZ saját hivatalos jelentéseiben és publikációiban régió elnevezéssel csoportosítja az országokat. Ez a csoportosítás gyakran önkényes, elsősorban az országhatárok alapján határozzák meg az egyes régiókat, így Dél-Európát is. Ez a gyakorlat olyan furcsaságokhoz vezet, hogy a földközi-tengeri Korzika szigetét (mivel Franciaországhoz tartozik) nem sorolják Dél-Európához, de például a németlakta Dél-Tirolt igen (mivel Olaszország részét alkotja).

Éghajlati meghatározás[szerkesztés]

Dél-Európa éghajlatát talán mediterránként lehetne legjobban meghatározni. Legtöbben úgy tartják, hogy a jól ismert hagyományos élelmiszerek jelentős részének eredete is a mediterrán éghajlathoz köthető, mint például az olajbogyó, a bor és a búza kultúrája.

A mediterrán éghajlati övben igen hasonló tájakat láthatunk (száraz dombok, kis síkságok, tűlevelű erdők, olajfák) és az állatvilág is igen jellemző.

Az éghajlat alapján meghatározott tágabb Dél-Európa területe magába foglalja Portugália déli kétharmadát, Spanyolország déli felét + keleti partvidékét, Franciaország délkeleti partjait + Korzikát, Olaszország nagy részét (kivéve a Pó-síkságot és az Alpok térségét), a volt-Jugoszlávia partvidékét, Albánia partjait, Görögország jelentős területeit, Ciprust és Máltát.

Nyelvi és kulturális meghatározás[szerkesztés]

A térség újlatin (spanyol, portugál, olasz) nyelvű országait nevezik Romaniának és francia vagy néha „Latin-Európának” is.

Az országok népessége, területe[szerkesztés]

Ország Terület
(km²)
Népesség
(2016) [2]
Népsűrűség
(per km²)
Főváros
 Albánia 28 748 2 926 348 111 Tirana
 Andorra 468 77 281 180 Andorra la Vella
 Horvátország 56 594 4 213 265 81 Zágráb
 Gibraltár (UK) 6,8 34 408 4328
 Görögország 131 990 11 183 716 85 Athén
 Málta 316 429 362 1307 Valletta
 Montenegró 13 812 628 615 50 Podgorica
 Olaszország 301 338 59 429 938 200 Róma
 Portugália 92 090 10 371 627 114 Lisszabon
 San Marino 61 33 203 501
 Spanyolország 504 030 46 347 576 93 Madrid
 Törökország (európai rész) 23 764 10 620 739 447 Ankara
 Vatikán 0,44 801 1877

Legnagyobb agglomerációk[szerkesztés]

Városi terület Állam Népesség
(2016) [3]
Népsűrűség
(fő/km²)
1 Isztambul (európai rész)  TUR 8 963 431 2620
2 Madrid  ESP 6 171 000 4600
3 Milánó  ITA 5 257 000 2800
4 Barcelona  ESP 4 693 000 4300
5 Róma  ITA 3 906 000 3400
6 Nápoly  ITA 3 706 000 3600
7 Athén  GRE 3 484 000 5000
8 Lisszabon  POR 2 666 000 2800
9 Marseille  FRA 1 578 000 3600
10 Valencia  ESP 1 570 000 5700

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Megjegyzés[szerkesztés]

  1. ^ a b Az ENSZ ezeket az országokat Nyugat-Ázsiához sorolja.
  2. ESA.UN.org - United Nations Department of Economic and Social Affairs Population Division. Retrieved 10 September 2017.
  3. United Nations: World Urbanization Prospects