Dél-Európa

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Dél-Európa az európai földrész egyik régiója. A régió meghatározására több definíció is létezik.

Partíció a Római Birodalom alábbi populációk és földrajzi területek.

A szűkebb értelemben vett Dél-Európa[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Dél-Európa országai pirossal jelölve, a Dél-Európához sorolt területek piros vonallal határolva.

A legáltalánosabban elfogadott meghatározás szerint ebbe a régióba az Ibériai-félsziget és az Appennini-félsziget országai, valamint a kettő között elhelyezkedő földközi-tengeri szigetek tartoznak:

A felsoroltakon kívül szokás Dél-Európához sorolni  Franciaország egyes déli, mediterrán területeit (Korzika, Földközi-tenger partvidéke, esetenként Pireneusok), valamint velük együtt ide sorolható  Monaco is.

Az Ibériai-félsziget országait egyes felosztások Délnyugat-Európa néven külön régiónak tekintik.

Európa régiói a CIA World Factbook szerint, Dél-Európa zölddel, Délnyugat-Európa pirossal jelölve

Dél-Európa tágabb értelemben[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Európa régiói az ENSZ szerint, Dél-Európa zölddel jelölve.
Európa régiói az EuroVoc szerint, Dél-Európa sárgával jelölve.

Tágabb értelemben Dél-Európába sorolják valamennyi olyan európai országot, amely a Földközi-tenger partján helyezkedik el, tehát Délkelet-Európa nagy részét is.

A szűkebb értelemben vett Dél-Európa országain kívül ide tartozik még:

A hidegháború idején politikai szempontok alapján szokás volt Görögországot (valamint Ciprust és Törökország európai területét) Dél-Európához, míg a többi balkáni államot Délkelet-Európához sorolni. Ez a felosztás azonban mind földrajzilag, mind az 1945 előtti történelem alapján indokolatlan, így ma már ritkábban használatos.

A tágabb földrajzi meghatározás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Földrajzi szempontból a tágabban értelmezett Dél-Európa az európai földrész egész déli felét is jelentheti. Ez a meghatározás azonban szükségszerűen viszonylagos, mivel a térségnek nincsenek pontos határai.

Az Alpok hegység fizikai határt képez Olaszország és Közép-Európa között, a Pireneusok pedig Nyugat-Európa és Dél-Európa között, ez határ azonban eltűnik Franciaország délkeleti részén, ahol Európa déli és északi fele világos határ nélkül találkozik. Ugyanígy, Európa keleti részén sem határozható meg egy egyértelmű határvonal.

Az ENSZ geopolitikai meghatározása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az ENSZ saját hivatalos jelentéseiben és publikációiban régió elnevezéssel csoportosítja az országokat. Ez a csoportosítás gyakran önkényes, elsősorban az országhatárok alapján határozzák meg az egyes régiókat, így Dél-Európát is. Ez a gyakorlat olyan furcsaságokhoz vezet, hogy a földközi-tengeri Korzika szigetét (mivel Franciaországhoz tartozik) nem sorolják Dél-Európához, de például a németlakta Dél-Tirolt igen (mivel Olaszország részét alkotja).

Éghajlati meghatározás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Dél-Európa éghajlatát talán mediterránként lehetne legjobban meghatározni. Legtöbben úgy tartják, hogy a jól ismert hagyományos élelmiszerek jelentős részének eredete is a mediterrán éghajlathoz köthető, mint például az olajbogyó, a bor és a búza kultúrája.

A mediterrán éghajlati övben igen hasonló tájakat láthatunk (száraz dombok, kis síkságok, tűlevelű erdők, olajfák) és az állatvilág is igen jellemző.

Az éghajlat alapján meghatározott tágabb Dél-Európa területe magába foglalja Portugália déli kétharmadát, Spanyolország déli felét + keleti partvidékét, Franciaország délkeleti partjait + Korzikát, Olaszország nagy részét (kivéve a Pó-síkságot és az Alpok térségét), a volt-Jugoszlávia partvidékét, Albánia partjait, Görögország jelentős területeit, Ciprust és Máltát.

Nyelvi és kulturális meghatározás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A térség újlatin (spanyol, portugál, olasz) nyelvű országait nevezik Romaniának és francia vagy néha „Latin-Európának” is.

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Megjegyzés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. ^ a b Az ENSZ ezeket az országokat Nyugat-Ázsiához sorolja.