Baleár-szigetek

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Baleár-szigetek
(Illes Balears
Islas Baleares)
Locator map of Balearic.png
Baleár-szigetek címere
Baleár-szigetek
címere
Baleár-szigetek zászlaja
Baleár-szigetek
zászlaja
Közigazgatás
Ország Spanyolország
Székhely Palma
Elnök Francina Armengol (PSIB-PSOE, 2015-től)
Népesség
Teljes népesség1 149 460 fő (2019) +/-
Népsűrűség214 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület4992 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Baleár-szigetek (Spanyolország)
Baleár-szigetek
Baleár-szigetek
Pozíció Spanyolország térképén
é. sz. 39° 30′, k. h. 3° 00′Koordináták: é. sz. 39° 30′, k. h. 3° 00′
Baleár-szigetek
weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Baleár-szigetek
témájú médiaállományokat.

A Baleár-szigetek (katalánul: Illes Balears, spanyolul: Islas Baleares) Spanyolország egyik autonóm közössége, egyben tartománya (provinciája); azon 7 autonóm közösség egyike, mely egyetlen tartományból áll. Az Ibériai-félszigettől keletre 100–200 km távolságra, a Földközi-tenger nyugati medencéjében található.

Napjainkban Európa egyik legnépszerűbb nyaralóhelye kellemes klímájának és egyéb adottságainak köszönhetően. Őslakosainak anyanyelve a katalán, de mindenki beszél spanyolul.

Földrajza[szerkesztés]

Geológiailag a dél-spanyolországi Betikai-Kordillerák folytatása.

A szigetcsoport 5 nagyobb tagja:

Elhelyezkedése Kép Zászló Név
Localització de Mallorca.png Mallorca.jpg Flag of Mallorca.svg Mallorca
Localització de Menorca.png Menorca.jpg Bandera de Menorca.svg Menorca
Localització d'Eivissa.png Ibiza.jpg Ibiza flag.svg Ibiza (katalánul Eivissa)
Localització de Formentera.png Ibiza.jpg Ibiza flag.svg Formentera
Localització de Cabrera.png Archipiélago de Cabrera.jpg Vlag ontbreekt.svg Cabrera
A Baleár-szigetek térképe

Éghajlata[szerkesztés]

Ibiza (Eivissa reptér; 1981–2010) éghajlati jellemzői
HónapJan.Feb.Már.Ápr.Máj.Jún.Júl.Aug.Szep.Okt.Nov.Dec.Év
Rekord max. hőmérséklet (°C)23,823,526,527,831,036,536,636,638,432,028,423,838,4
Átlagos max. hőmérséklet (°C)15,715,917,719,722,726,829,730,327,724,019,616,722,2
Átlagos min. hőmérséklet (°C)8,18,39,611,414,618,421,422,219,916,512,39,514,4
Rekord min. hőmérséklet (°C)−1,20,21,03,47,610,015,916,512,18,52,41,1−1,2
Átl. csapadékmennyiség (mm)37362731271151857585352412
Havi napsütéses órák száma1621662112462722993343052362051571512744
Forrás: Agencia Estatal de Meteorología [1]


Palma de Mallorca (kikötő; 1981–2010) (Satellite view) éghajlati jellemzői
HónapJan.Feb.Már.Ápr.Máj.Jún.Júl.Aug.Szep.Okt.Nov.Dec.Év
Átlagos max. hőmérséklet (°C)15,415,517,219,222,526,529,429,827,123,719,316,521,9
Átlagos min. hőmérséklet (°C)8,38,49,611,715,118,921,922,519,916,612,39,714,6
Átl. csapadékmennyiség (mm)43372839361162252695948450
Havi napsütéses órák száma1671702052372843153463162272051611512784
Forrás: AEM Guía resumida del clima en España (1981–2010). [2012. november 15-i dátummal az eredetiből archiválva].


Palma de Mallorca-i repülőtér (1981–2010) éghajlati jellemzői
HónapJan.Feb.Már.Ápr.Máj.Jún.Júl.Aug.Szep.Okt.Nov.Dec.Év
Átlagos max. hőmérséklet (°C)15,215,417,519,823,728,131,231,327,923,919,016,122,5
Átlagos min. hőmérséklet (°C)3,84,05,27,411,315,418,318,916,513,18,35,410,7
Átl. csapadékmennyiség (mm)37322634321251750625548410
Havi napsütéses órák száma1631662022342833163423152222031621522760
Forrás: Agencia Estatal de Meteorología


Története[szerkesztés]

A szigetcsoport legkorábbi lakóiról számos legenda maradt fent, az egyik hagyomány szerint a szigeteket a trójai háború után a görögök gyarmatosították.
A szigetek lakossága nagyon vegyes, akiknek szokásairól több furcsa történetet is meséltek. Egyes történet szerint az itt talált nép eleinte csupaszon, vagy csak juhbőrbe burkolva jártak – innen ered a szigetek neve (Gymnesian-szigetek) a népi etimológia egyik változata szerint – a föníciaiak öltöztették fel őket a széles tunikákba. Más történetek szerint meztelenek csak a nyári forróságban voltak. Más legendák pedig úgy tartják, hogy a lakosság üreges sziklák között és mesterséges barlangokban élt. Házasságuk és temetkezési szokásaik is sajátosak, római megfigyelők szerint Diodoroszhoz kapcsolódnak.

Az ókorban a szigetek lakói zsoldosként szolgáltak, először a karthágóiak, utána pedig a rómaiak alatt. A föníciaiak a szigeteket nagyon korai időkben birtokba vették; a kolonizációnak egy figyelemre méltó nyomát őrzi a város Mago (MAO Menorca). Karthágó bukása után a szigetek a jelek szerint gyakorlatilag függetlenek lettek. A rómaiak azonban könnyen találtak ürügyet a szigetek elfoglalására. A nagyobb szigeten 3000 római és spanyol telepes alapította meg Palma és Pollentia városát.

Geiserich vandál király hódította meg a szigeteket, majd valamikor 461 és 468 körül a Római Birodalom. Azonban 533 végén, vagy 534 elején, az Ad Decimum csata után a Bizánci Birodalom irányítása alá került. Később, 698 és a 707 között az Omajjád kalifátus uralma alá került. 859–862 között pedig a virágzó szigeteket a svéd viking király Björn Ironside és testvére Hastein fosztották ki.

902 körül a Córdobai Emirátus volt névlegesen a sziget hűbérura, majd a Cordobai Emirátus szétesése után a tizenegyedik század elején Mujahid al-Siqlabi, Taifa Denia uralkodójának flottája szerezte meg az irányítást a szigetek felett 1015-ben a későbbi Szardínia és Pisa expedíciók bázisaként. 1050-ben a sziget kormányzója Abd Allah ibn Aglab fellázadt, és létrehozta a független Taifa Mallorcát.

Évszázadokon át a baleár hajósok és kalózok voltak a Földközi-tenger nyugati partjainak urai. De az olasz tengeri köztársaságok bővülő befolyása és a hatalomváltás az Ibériai-félszigeten a muszlim államok és a keresztény államok között sérülékennyé tette a szigeteket.

A keresztes hadjárat során, 1115-ben kifosztották Palma-t, ez a szigeteken véget vetett a nagy tengeri hatalom időszakának, de egy éven belül a most összetört szigetek elfoglalták a berber almorávidákat. Az Almoravidok legyőzték, és 1147-ben leváltották Észak-Afrikában és az Ibériai-félszigeten a rivális Almohad Marrakech dinasztiát. Muhammad ibn Ganiya, a Almoravid igénylő Palma-ba menekült és azt fővárossá alapította. Dinasztiája, a Banu Ghaniya szövetségest keresett, hogy visszaszerezze az Almohad királyságot, Genovának és Pisának megadta az első kereskedelmi engedményeket a szigeteken. 1184, egy expedíciót küldtek visszaszerezni Ifrikija (a part menti területeken a mai Tunézia, Algéria keleti és nyugati Líbia), de az expedíció vereséggel végződött. 1229-ben I. Jakab aragóniai király meghódította Mallorca-t. Ezt gyorsan követte a többi sziget meghódítása is: 1232-ben Menorca és 1235-ben Ibiza is. 1236-ban a legtöbb szigeten I. Péter építette ki királyságát. Péter uralkodott Palmán, de halála után 1258-ban a szigetek visszatértek az Aragóniai koronához.

I. Jakab halála után 1276-ban fiai között osztották fel a tartományokat, mellyel egy új Királyság jött létre Mallorcán a Baleári-szigeteken és a szárazföldi megyékben Roussillon vagy Montpellier, fia, II. Jakab irányítása alatt, a vazallus Aragónia Királyság pedig bátyjára, Péterre maradt.

1469-ben, aragóniai Ferdinánd (Aragónia királya) és I. Izabella kasztíliai királynő (Queen of Kasztília) voltak trónon. Haláluk után, saját területükön (addig külön kormányozták) unokájuk, V. Károly császár uralkodott. Ez tekinthető a modern spanyol állam alapjának.

A Baleár-szigeteket is gyakran támadták meg berber kalózok Észak-Afrikából. 1514-ben, 1515-ben és 1521-ben a Baleár-szigetek partjain és a spanyol félszigeten a török kalózok parancsnoksága alatt az oszmán tengernagy, Hajreddin Barbarossa rajtaütött a lakosságon.

1713-ban az utrechti szerződés eredményeként Menorca szigete brit gyarmat lett. Ezt a szerződést aláírta Nagy-Britannia, a Norvég Királyság Portugália, valamint a Spanyol Királyság is, hogy véget vessen a spanyol örökösödési háború okozta konfliktusnak Gibraltár, a Menorca Királyság, Nagy-Britannia és Szardínia közt. A Spanyolországban aláírt párizsi békeszerződés 1783-ban azonban francia uralmat eredményezett.

Menorca végül visszakerült Spanyolországhoz. Az utolsó brit megszállás, 1798-tól 1802-ig tartott a brit haditengerészeti erők folyamatos jelenléte mellett, ami azonban azt jelentette, hogy a Baleár-szigeteket soha nem foglalták el a francia napóleoni háborúk idején.

Demográfia[szerkesztés]

Népesség[szerkesztés]

A lakosság 79%-a él Mallorca szigetén. A szigetek sűrűn lakottak, a népsűrűség Mallorcán és Ibizán 200 fő/km² körüli. Ez a turistaszezon alatt többszörösére nő.

A Baleár-szigetek népessége (2005-ben)[2]) népesség a szigetek %-ban népsűrűség (fő/km2)
Mallorca 777,821 79.12% 214.84
Ibiza 111,107 11.30% 193.22
Menorca 86,697 8.82% 124.85
Formentera 7,506 0.76% 90.17

Nyelvi megoszlás[szerkesztés]

A szigetcsoport hivatalos nyelve a spanyol (castellano) és a katalán (català), mellettük a beszélt nyelvben léteznek a keleti katalán dialektus helyi – mallorcai (mallorquí), menorcai (menorquí) és ibizai (eivissenc)szubdialektusai is.

Oktatás[szerkesztés]

A szigeteken 394 iskola található, amiből 263 állami.

A Távoktatás Nemzeti Egyeteme mellett a Baleári Egyetem is képviselteti magát a szigeteken.

Turizmus[szerkesztés]

A külföldi turisták száma szerint a Baleár-szigetek – évi 9, 8 millió külföldi turistával – Katalónia után második Spanyolország autonóm közösségei között. Az AENA (a spanyol repülőtereket és polgári légi közlekedést működtető társaság) által közölt adatok szerint a szigeteken Mallorca a fő turisztikai úti cél 65%-kal. A következő Ibiza (katalánul Eivissa) 37%-kal, majd Menorca és Formentera, 18,13%-kal, illetve 12,37%-kal. A szigeteket felkereső külföldi turisták elsősorban Európából (főleg Németországból és az Egyesült Királyságból) érkeznek.

Jegyzetek[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

File:Wiktionary-logo-hu.svg
Nézd meg a baleár-szigetek címszót a Wikiszótárban!