Baleár-szigetek
 |
Ezt a szócikket át kellene olvasni, ellenőrizni a szöveg helyesírását és nyelvhelyességét, a tulajdonnevek átírását. Esetleges további megjegyzések a vitalapon. |
 |
Ehhez a szócikkhez további forrásmegjelölések, lábjegyzetek szükségesek az ellenőrizhetőség érdekében. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts a szócikk fejlesztésében további megbízható források hozzáadásával. (2013 márciusából) |
| Baleár-szigetek (Illes Balears Islas Baleares) | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Spanyolország | ||
| Rang | szigetvilág | ||
| Székhely | Palma | ||
| Elnök | Francina Armengol (PSIB-PSOE, 2015-től) | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1 221 403 fő (2024)[1] | ||
| Népsűrűség | 214 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 4992 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 39° 30′, k. h. 3° 00′39.500000°N 3.000000°EKoordináták: é. sz. 39° 30′, k. h. 3° 00′39.500000°N 3.000000°E | |||
| Baleár-szigetek weboldala | |||
 | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Baleár-szigetek témájú médiaállományokat. | |||
A Baleár-szigetek (katalánul: Illes Balears, spanyolul: Islas Baleares) Spanyolország egyik autonóm közössége, egyben tartománya (provinciája); azon 7 autonóm közösség egyike, mely egyetlen tartományból áll. Az Ibériai-félszigettől keletre 100–200 km távolságra, a Földközi-tenger nyugati medencéjében található.
Napjainkban Európa egyik legnépszerűbb nyaralóhelye kellemes klímájának és egyéb adottságainak köszönhetően. Őslakosainak anyanyelve a katalán, de mindenki beszél spanyolul.
Földrajza
[szerkesztés]Geológiailag a dél-spanyolországi Betikai-Kordillerák folytatása.
A szigetcsoport 5 nagyobb tagja:
| Elhelyezkedése | Kép | Zászló | Név |
|---|---|---|---|
|
|
|
Mallorca |
|
|
|
Menorca |
|
|
|
Ibiza (katalánul Eivissa) |
|
|
|
Formentera |
|
|
|
Cabrera |
Éghajlata
[szerkesztés]| Hónap | Jan. | Feb. | Már. | Ápr. | Máj. | Jún. | Júl. | Aug. | Szep. | Okt. | Nov. | Dec. | Év |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Rekord max. hőmérséklet (°C) | 23,8 | 23,5 | 26,5 | 27,8 | 31,0 | 36,5 | 36,6 | 36,6 | 38,4 | 32,0 | 28,4 | 23,8 | 38,4 |
| Átlagos max. hőmérséklet (°C) | 15,7 | 15,9 | 17,7 | 19,7 | 22,7 | 26,8 | 29,7 | 30,3 | 27,7 | 24,0 | 19,6 | 16,7 | 22,2 |
| Átlagos min. hőmérséklet (°C) | 8,1 | 8,3 | 9,6 | 11,4 | 14,6 | 18,4 | 21,4 | 22,2 | 19,9 | 16,5 | 12,3 | 9,5 | 14,4 |
| Rekord min. hőmérséklet (°C) | −1,2 | 0,2 | 1,0 | 3,4 | 7,6 | 10,0 | 15,9 | 16,5 | 12,1 | 8,5 | 2,4 | 1,1 | −1,2 |
| Átl. csapadékmennyiség (mm) | 37 | 36 | 27 | 31 | 27 | 11 | 5 | 18 | 57 | 58 | 53 | 52 | 412 |
| Havi napsütéses órák száma | 162 | 166 | 211 | 246 | 272 | 299 | 334 | 305 | 236 | 205 | 157 | 151 | 2744 |
| Forrás: Agencia Estatal de Meteorología [2] | |||||||||||||
| Hónap | Jan. | Feb. | Már. | Ápr. | Máj. | Jún. | Júl. | Aug. | Szep. | Okt. | Nov. | Dec. | Év |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Átlagos max. hőmérséklet (°C) | 15,4 | 15,5 | 17,2 | 19,2 | 22,5 | 26,5 | 29,4 | 29,8 | 27,1 | 23,7 | 19,3 | 16,5 | 21,9 |
| Átlagos min. hőmérséklet (°C) | 8,3 | 8,4 | 9,6 | 11,7 | 15,1 | 18,9 | 21,9 | 22,5 | 19,9 | 16,6 | 12,3 | 9,7 | 14,6 |
| Átl. csapadékmennyiség (mm) | 43 | 37 | 28 | 39 | 36 | 11 | 6 | 22 | 52 | 69 | 59 | 48 | 450 |
| Havi napsütéses órák száma | 167 | 170 | 205 | 237 | 284 | 315 | 346 | 316 | 227 | 205 | 161 | 151 | 2784 |
| Forrás: AEM Guía resumida del clima en España (1981–2010). [2012. április 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. | |||||||||||||
| Hónap | Jan. | Feb. | Már. | Ápr. | Máj. | Jún. | Júl. | Aug. | Szep. | Okt. | Nov. | Dec. | Év |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Átlagos max. hőmérséklet (°C) | 15,2 | 15,4 | 17,5 | 19,8 | 23,7 | 28,1 | 31,2 | 31,3 | 27,9 | 23,9 | 19,0 | 16,1 | 22,5 |
| Átlagos min. hőmérséklet (°C) | 3,8 | 4,0 | 5,2 | 7,4 | 11,3 | 15,4 | 18,3 | 18,9 | 16,5 | 13,1 | 8,3 | 5,4 | 10,7 |
| Átl. csapadékmennyiség (mm) | 37 | 32 | 26 | 34 | 32 | 12 | 5 | 17 | 50 | 62 | 55 | 48 | 410 |
| Havi napsütéses órák száma | 163 | 166 | 202 | 234 | 283 | 316 | 342 | 315 | 222 | 203 | 162 | 152 | 2760 |
| Forrás: Agencia Estatal de Meteorología | |||||||||||||
Története
[szerkesztés]A szigetcsoport legkorábbi lakóiról számos legenda maradt fent, az egyik hagyomány szerint a szigeteket a trójai háború után a görögök gyarmatosították.
A szigetek lakossága nagyon vegyes, akiknek szokásairól több furcsa történetet is meséltek. Egyes történet szerint az itt talált nép eleinte csupaszon, vagy csak juhbőrbe burkolva jártak – innen ered a szigetek neve (Gymnesian-szigetek) a népi etimológia egyik változata szerint – a föníciaiak öltöztették fel őket a széles tunikákba. Más történetek szerint meztelenek csak a nyári forróságban voltak. Más legendák pedig úgy tartják, hogy a lakosság üreges sziklák között és mesterséges barlangokban élt. Házasságuk és temetkezési szokásaik is sajátosak, római megfigyelők szerint Diodoroszhoz kapcsolódnak.
Az ókorban a szigetek lakói zsoldosként szolgáltak, először a karthágóiak, utána pedig a rómaiak alatt. A föníciaiak a szigeteket nagyon korai időkben birtokba vették; a kolonizációnak egy figyelemre méltó nyomát őrzi a város Mago (MAO Menorca). Karthágó bukása után a szigetek a jelek szerint gyakorlatilag függetlenek lettek. A rómaiak azonban könnyen találtak ürügyet a szigetek elfoglalására. A nagyobb szigeten 3000 római és hispán telepes alapította meg Palma és Pollentia városát.
Geiserich vandál király hódította meg a szigeteket. Azonban 533 végén, vagy 534 elején, az Ad Decimum csata után a Bizánci Birodalom irányítása alá került. Később, 698 és a 707 között az Omajjád kalifátus uralma alá került. 859–862 között pedig a virágzó szigeteket a svéd viking király "vasderekú" Björn és testvére Hastein fosztották ki.
902 körül a Córdobai Emirátus volt névlegesen a sziget hűbérura, majd a Cordobai Emirátus szétesése után a tizenegyedik század elején Mujahid al-Siqlabi, Taifa Denia uralkodójának flottája szerezte meg az irányítást a szigetek felett 1015-ben a későbbi Szardínia és Pisa expedíciók bázisaként. 1050-ben a sziget kormányzója Abd Allah ibn Aglab fellázadt, és létrehozta a független Taifa Mallorcát.
Évszázadokon át a baleár hajósok és kalózok voltak a Földközi-tenger nyugati partjainak urai. De az itáliai tengeri köztársaságok bővülő befolyása és a hatalomváltás az Ibériai-félszigeten a muszlim államok és a keresztény államok között sérülékennyé tette a szigeteket.
Egy keresztes hadjárat során, 1115-ben kifosztották Palmát, ez a szigeteken véget vetett a nagy tengeri hatalom időszakának, de egy éven belül a most összetört szigetek elfoglalták a berber almorávidákat. Az Almoravidok legyőzték, és 1147-ben leváltották Észak-Afrikában és az Ibériai-félszigeten a rivális Almohad Marrakech dinasztiát. Muhammad ibn Ganiya, a Almoravid igénylő Palma-ba menekült és azt fővárossá alapította. Dinasztiája, a Banu Ghaniya szövetségest keresett, hogy visszaszerezze az Almohad királyságot, Genovának és Pisának megadta az első kereskedelmi engedményeket a szigeteken. 1184, egy expedíciót küldtek visszaszerezni Ifrikija (a part menti területeken a mai Tunézia, Algéria keleti és nyugati Líbia), de az expedíció vereséggel végződött.
1229-ben I. Jakab aragóniai király meghódította Mallorca-t. Ezt gyorsan követte a többi sziget meghódítása is: 1232-ben Menorca és 1235-ben Ibiza is. 1236-ban a legtöbb szigeten I. Péter építette ki királyságát. Péter uralkodott Palmán, de halála után 1258-ban a szigetek visszatértek az Aragóniai koronához.
I. Jakab halála után 1276-ban fiai között osztották fel a tartományokat, mellyel egy új Királyság jött létre Mallorcán a Baleári-szigeteken és a szárazföldi megyékben Roussillon vagy Montpellier, fia, II. Jakab irányítása alatt, a vazallus Aragónia Királyság pedig bátyjára, Péterre maradt.
1469-ben, aragóniai Ferdinánd (Aragónia királya) és I. Izabella kasztíliai királynő (Queen of Kasztília) voltak trónon. Haláluk után, saját területükön (addig külön kormányozták) unokájuk, V. Károly császár uralkodott. Ez tekinthető a modern spanyol állam alapjának.
A Baleár-szigeteket is gyakran támadták meg berber kalózok Észak-Afrikából. 1514-ben, 1515-ben és 1521-ben a Baleár-szigetek partjain és a spanyol félszigeten a török kalózok parancsnoksága alatt az oszmán tengernagy, Hajreddin Barbarossa rajtaütött a lakosságon.
1713-ban, a spanyol örökösödési háború lezáró utrechti szerződés eredményeként Menorca szigete - ahogy Gibraltár is - brit gyarmat lett. A hétéves háború során a franciák foglalták el, de a háborút lezáró békében Nagy-Britannia még meg tudta tartani. Menorca csak az amerikai függetlenségi háborút lezáró 1783-as párizsi békeszerződés nyomán került vissza Spanyolországhoz, amely az amerikaiak oldalán belépett a háborúba. Az utolsó brit megszállás a napóleoni háborúk idején, 1798-tól 1802-ig tartott, amikor a sziget a brit haditengerészeti erők egyik bázisául szolgált
A spanyol polgárháború során Mallorcát és Ibizát az olasz haditengerészet szállta meg. Benito Mussolini eleinte tervezte a szigetek Olaszországhoz csatolását, sőt 100 ezer olasz betelepítését a szigetekre.[3]
1978-ban egy rövid életű baloldali, Franco-ellenes függetlenségi mozgalom bontakozott ki a szigeteken.[4] 1983-ban a szigetek autonómiát kaptak Spanyolországtól.
Demográfia
[szerkesztés]Népesség
[szerkesztés]A lakosság 79%-a él Mallorca szigetén. A szigetek sűrűn lakottak, a népsűrűség Mallorcán és Ibizán 200 fő/km² körüli. Ez a turistaszezon alatt többszörösére nő.
| A Baleár-szigetek népessége (2005-ben)[5]) | népesség | a szigetek %-ban | népsűrűség (fő/km2) |
|---|---|---|---|
| Mallorca | 777,821 | 79.12% | 214.84 |
| Ibiza | 111,107 | 11.30% | 193.22 |
| Menorca | 86,697 | 8.82% | 124.85 |
| Formentera | 7,506 | 0.76% | 90.17 |
Nyelvi megoszlás
[szerkesztés]A szigetcsoport hivatalos nyelve a spanyol (castellano) és a katalán (català), mellettük a beszélt nyelvben léteznek a keleti katalán dialektus helyi – mallorcai (mallorquí), menorcai (menorquí) és ibizai (eivissenc) – szubdialektusai is.
Oktatás
[szerkesztés]A szigeteken 394 iskola található, amiből 263 állami.
A Távoktatás Nemzeti Egyeteme mellett a Baleári Egyetem is képviselteti magát a szigeteken.
Turizmus
[szerkesztés]A külföldi turisták száma szerint a Baleár-szigetek – évi 9, 8 millió külföldi turistával – Katalónia után második Spanyolország autonóm közösségei között. Az AENA (a spanyol repülőtereket és polgári légi közlekedést működtető társaság) által közölt adatok szerint a szigeteken Mallorca a fő turisztikai úti cél 65%-kal. A következő Ibiza (katalánul Eivissa) 37%-kal, majd Menorca és Formentera, 18,13%-kal, illetve 12,37%-kal. A szigeteket felkereső külföldi turisták elsősorban Európából (főleg Németországból és az Egyesült Királyságból) érkeznek.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ https://www.ine.es/jaxiT3/Datos.htm?t=2860
- ↑ Valores climatológicos normales. Ibiza, Aeropuerto, 2016. március 1.
- ↑ Ray Moseley (2000): Mussolini's Shadow: The Double Life of Count Galeazzo Ciano. Yale University Press, 27. o.
- ↑ Cronologia de les Illes Balears al segle XX, vol. VI, Centre d'Estudis i Documentació Contemporània
- ↑ Forrás: INE Instituto Nacional de Estadística de España (01-01-2005)
További információk
[szerkesztés]
- Hivatalos oldala (archivált link 2005-ből)
- Baleár-szigetek, Mallorca képgaléria
.svg){kind=small} |  | ||
|
|
Ez a spanyol közigazgatási egységről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
|
Ez a szigetekkel kapcsolatos lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |