Gibraltár (brit tengerentúli terület)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Gibraltár
Gibraltar
Gibraltár zászlaja
Gibraltár zászlaja
Gibraltár címere
Gibraltár címere
Nemzeti mottó: „Nulli Expugnabilis Hosti” (latin)
„Conquered By No Enemy” (angol)
Nemzeti himnusz: Gibraltar Anthem
God Save the Queen
Location Gibraltar EU.png

Fővárosa City of Gibraltar
é. sz. 36° 08′ 35″, ny. h. 5° 21′ 11″
Államforma koronagyarmat
Vezetők
Államfő II. Erzsébet brit királynő
Kormányzó Sir James Benjamin Dutton
Főminiszter Fabian Picardo
Hivatalos nyelv angol
Beszélt nyelvek spanyol, arab, olasz, portugál
Népesség
Népszámlálás szerint 33 140 fő (2014)[1]
Rangsorban 227
Becsült 33 140 fő[2] fő (2014)
Rangsorban 227
Népsűrűség 4290 fő/km²
GDP
Összes 769 millió dollár (197)
Egy főre jutó 27 900 dollár
PPP:   dollár
Földrajzi adatok
Terület 6,5 km²
Rangsorban 229
Víz elhanyagolható%
Időzóna CET (UTC+1)
CEST (UTC+2)
Egyéb adatok
Pénznem Gibraltári font (GIP)
Hívószám 350
Segélyhívó telefonszám 112
Internet TLD .gi
Villamos hálózat 240 volt
Elektromos csatlakozó
  • Europlug
  • BS 1363
Közlekedés iránya jobb
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Gibraltár témájú médiaállományokat.

Gibraltár térképe

Gibraltár egy brit tengerentúli terület, városállam, mely közel fekszik az Ibériai-félsziget legdélibb pontjához, s partjánál van a Gibraltári-szoros. Északon Spanyolországgal határos. A terület régóta fontos terepe a Brit Fegyveres Erőknek és a Brit Királyi Haditengerészetnek.

A terület neve ennek arab megnevezéséből, a Dzsabal Tárikból (جبل طارق – Ţāriq hegye) származik. Ez a földrajzi alakzatra és a berber omajjád tábornokra, Tárik ibn Zijádra utal, aki 711-ben itt partra szállva megkezdte Hispania meghódítását.

Gibraltár szuverenitása a brit–spanyol diplomáciai kapcsolatok egyik legfontosabb kérdése. Jelentőségét nagyrészt fekvésének köszönheti, a Földközi-tenger „kijáratának” ellenőrzése esetenként stratégiai fontosságot kaphat.

1973-tól az Egyesült Királyság révén az Európai Unió része.

Fekvése[szerkesztés]

A gibraltári szikla látképe északnyugati irányból, La Línea de la Concepción városka felől nézve

Gibraltár voltaképpen egy 425 m magas, 1250 m széles mészkőszirt, a Gibraltár-szikla, talán Héraklész oszlopainak egyike. Észak és kelet felé meredek sziklák határolják. A szárazfölddel keskeny földnyelv köti össze, amely helyenként még az 1 km szélességet sem éri el. A nyugati oldal laposabb, itt helyezkedik el az angolok hadi és kereskedelmi kikötője. A kis méretekre jellemző, hogy a közúti forgalomnak szintbeli kereszteződése (!) van a repülőtérrel – gépkocsikkal a repülőgépek számára elsőbbséget kell adni.

Gibraltár teljes egészében az európai kontinens területén van, Spanyolországtól körülvéve, az afrikai földrésztől a Gibraltári-szoros választja el. A szoros túlpartján, Gibraltárral szemben szintén egy idegen ellenőrzés alatt álló terület van, Marokkóba ékelődve, a Spanyolország autonóm tartományát képező Ceuta.

Története[szerkesztés]

Világítótorony

Az ókorban görögül Kalpe volt a neve. 711-ben egy arab hadvezér, Tárik ibn-Zijád foglalta el, arab nevét (Dzsabal Tárik) is innen nyerte. 1462-ben került spanyol uralom alá. A spanyol örökösödési háború idején, 1704-ben szerezték meg az angolok. 1830 óta brit koronagyarmat.

A második világháború alatt fontos brit támaszpont volt a Németország elleni harcban. A spanyolországi, fasiszta jellegű Franco-diktatúra már előzőleg fenyegette a területet, Franco ezt az eredetileg is spanyol régiót vissza kívánta szerezni. Az angolok tartottak attól, hogy a spanyol polgárháború kiterjedhet Gibraltárra is. A háború után Hitler úgy tervezte, ha Spanyolországot is sikerült a tengelyhatalmakhoz állítani, akkor az ún. Felix hadművelet keretében a spanyol-német haderők elűzik a briteket, emellett a spanyol hadsereget a francia és angol gyarmatok ellen vetnék be Afrikában. Franco azonban nem bízott Hitlerben, és a németek későbbi vereségei után még inkább indokoltnak látta a spanyol semlegességet, hogy ne váljanak az amerikai és angol haderők célpontjává. Így Franco végül elnézte azt, hogy Gibraltár továbbra is brit felségterület marad.

1967-ben népszavazást tartottak, amely fenntartotta a Nagy-Britanniához tartozást. Hovatartozása máig is vitatéma Nagy-Britannia és Spanyolország között.

2006-ban Nagy-Britannia, Spanyolország és Gibraltár képviselői Córdobában tartott tárgyalásokon rendezték a mindennapi életet érintő, korábban megoldatlan vitás kérdéseket.

2016-ban a Brexitről szóló népszavazás után spanyol részről ismét felvetették, hogy igényt tartanak Gibraltárra. [3]

Államszervezet és közigazgatás[szerkesztés]

Gibraltár államformája alkotmányos monarchia, államfője a brit uralkodó, 1952 óta II. Erzsébet. Gibraltár a kül- és hadügyeket leszámítva önálló, autonóm. A királynőt a kormányzó képviseli, akinek feladata abban merül ki, hogy a választásokon győztes párt vezetőjét – Gibraltárnak saját parlamentje van – kinevezi főminiszternek és kitüntetéseket nyújt át nagyobb ünnepségeken.

Gibraltárban három párt mérkőzik meg egymással a főminiszteri címért: Gibraltári Liberális Párt (GLP), a Gibraltári Szociál-Demokrata Párt (GSD), valamint a Gibraltári Szocialista Munkáspárt (GSLP). A parlamentben 15 képviselő foglal helyet, akik közül 8 fő a kormányoldal és 7 fő az ellenzék. Közülük 12 személyt választanak, 3-at pedig kineveznek. A három kinevezett tag az Országgyűlési szóvivő, a Főügyész és a Pénzügyi és Fejlesztési Titkár. Az országgyűlési szóvivőt a Kormányzó a Miniszterelnökkel, valamint az ellenzék vezetőjével történő konzultációt követően nevezi ki. A szóvivőnek nincs alap- vagy döntő szavazati joga az Országgyűlésen.

A végrehajtó testületet a 15 megválasztott tag közül a Kormányzó nevezi ki, a Főminiszterrel történt konzultációt követően. 2013. december 6-i hatállyal II. Erzsébet brit királynő Sir James Benjamin "Jim" Dutton-t nevezte ki Gibraltár kormányzójává.

Gibraltár az egyetlen brit külbirtok, ahol rendeznek Európai Parlamenti választásokat. Mivel azonban túl kevés a lakosok száma, hogy az akár egy EP-képviselőre elég legyen, a gibraltáriak a délnyugat-angliai választókerület jelöltjeire szavaznak.

Igazságügy[szerkesztés]

A Kormány igazságügyi részét a Legfelsőbb Bíróság, valamint a Fellebbviteli Bíróság alkotja. A végső joghatósági bíróság az Egyesült Királyságbeli Privy Council.

A jogrendszer az angol jogon alapul.

Gazdaság[szerkesztés]

Gibraltár főtere

A lakosság megélhetését a kikötőben, a kőolaj-finomítóban, a brit katonai támaszponton, illetve az idegenforgalmi szolgáltatásokban létesített munkahelyek biztosítják.

Jelentős bevételei származnak a nemzetközi pénzügyi szolgáltatásokból, illetve a nemzetközi konferencia-központ státuszból.

A hajózási kiszolgálásból befolyó bevételek és a vámmentesség szintén fontos bevételi forrás.

Gibraltár saját pénznemmel is rendelkezik, a font sterlinghez rögzített gibraltári fonttal.

A jelenleg forgalomban lévő gibraltári 5 font sterlinges bankjegy előoldala. A gibraltári font valamennyi érméjén és bankjegyén II. Erzsébet királynő portréja szerepel fő motívumként.

Infrastruktúra[szerkesztés]

Gibraltár gazdasági infrastruktúrája magasan fejlett. A vállalkozási tevékenység fejlesztéséhez rendelkezésre áll valamennyi szükséges támogató szolgáltatás, melyet elsősorban a gibraltári és angliai politikai és gazdasági személyiségek nyújtanak.

Gibraltár stratégiai fontosságú helyen fekszik, amely többek között abban is megnyilvánul, hogy Gibraltár hozzáfér a mintegy 50 milliós lakosságú nyugat-mediterrán regionális piachoz, valamint a 350 milliós lakosságú EU piacához.

Demográfia[szerkesztés]

Lakosság[szerkesztés]

A lakosság, spanyol megnevezése llanitos (spanyol, portugál, olasz, máltai, marokkói és zsidó elemekből összetevődött délspanyol tájnyelvet beszélő népcsoport), valamint britek élnek itt.

Vallások[szerkesztés]

Római katolikus 77%, anglikán 7%, muszlim 7%, zsidó 2%, egyéb 7%. Gibraltárban önálló egyházmegye működik. A római katolikus vallás a domináns, amelynek elsősorban spanyol, portugál és olasz hívei vannak, de sok angol is a római katolikus vallás követője. A gibraltári angol lakosság egy része, kb. a lakosság 7%-a anglikán, ugyanennyi személy iszlám vallású. Az iszlámnak elsősorban máltai és marokkói hívei vannak. A zsidó vallást a lakosság 2%-a követi, ami a gibraltári zsidók vallása. A lakosság 7%-a valamilyen más vallású.

Távközlés[szerkesztés]

Gibraltár távközlési igényeit két külön vegyes vállalat szolgálja ki.

A GNC, a Bell Atlantic Corporation, valamint a kormány vegyesvállalata biztosítja a helyi telefonálási, valamint a Spanyolországa irányuló, és onnan induló nemzetközi hívási szolgáltatásokat.

A Gibraltar Telecommunications Limited (Gibtel), a kormány és a British Telecom (BT) közötti vegyes vállalat, nemzetközi távközlési szolgáltatások nyújtására.

Mindkét társaság biztosítja a legkorszerűbb digitális, mobil, műholdas, és internetes szolgáltatokat.

Az elektromos áramot 100%-ban őskori rétegekből nyert üzemanyag generátorok termelik, melyek évi kapacitása 100 millió kWh körül van. Az áramfelhasználás 2001-ben 93 millió kWh volt, ily módon van még szabad kapacitás a hálózatban.

Közlekedés[szerkesztés]

Sport[szerkesztés]

2013. május 24-én a Gibraltári labdarúgó-szövetség az UEFA teljes jogú tagja lett.[4]

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Gibraltár (brit tengerentúli terület) témájú médiaállományokat.

Magyarul[szerkesztés]

Angolul[szerkesztés]