Wales

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Wales
Cymru
Wales zászlaja
Wales zászlaja
Wales címere
Wales címere
Nemzeti mottó: Cymru am byth
(Wales örökké)

Nemzeti dal: Hen Wlad Fy Nhadau
Europe location WAL2.png

Fővárosa Cardiff
é. sz. 51° 29′ 07″, ny. h. 3° 11′ 12″
Legnagyobb város Cardiff
Államforma hercegség
(az Egyesült Királyság tagországa)
Vezetők
Uralkodó II. Erzsébet
Miniszterelnök Carwyn Jones
Herceg Károly walesi herceg
Hivatalos nyelv angol, walesi
Népesség
Népszámlálás szerint 3 113 000 fő (2016)
Népsűrűség140 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület20 779 km²
IdőzónaGMT (UTC+0)
Egyéb adatok
Pénznem Angol font (GBP)
Közlekedés iránya bal oldali
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Wales témájú médiaállományokat.

Wales (ejtsd: velsz, IPA: weɪlz, walesiül Cymru; kiejtése: /'kəmrɨ/, körülbelül kamrí) Nyugat-Európában található, egyike az Egyesült Királyságot alkotó négy tagországnak.

Néha használják a Walesi Hercegség kifejezést (walesiül Tywysogaeth Cymru), de a walesi herceg nem vesz részt Wales kormányzásában, és a kifejezés sokakban ellenérzést kelt. Wales politikai önállósága 1282-ben szűnt meg, amikor I. Eduárd angol király legyőzte II. Llywelyn (eredeti neve Llywelyn ap Gruffudd) walesi herceget a cilmeri csatában, bár Wales törvényeinek egy része egészen az Angliával való egyesülésig, tehát 15351542-ig érvényben maradt.

Fővárosa 1955 óta Cardiff, de a walesi herceget Caernarfonban iktatják be, és a 15. század elején, Owain Glyndŵr (Owen Glendower) lázadása idején Machynlleth volt a parlament székhelye. 1999-ben megalakult a Walesi Nemzetgyűlés, melynek korlátozott hatásköre van.

Neve[szerkesztés]

Wales neve a germán walha szóból ered, ami idegent, külföldit jelent, és feltehetően a volcae, egy galliai nép nevéből ered. Amikor a Galliában élő kelták romanizálódtak, a szó a „római ember” jelentést vette fel, és még ma is jelen van a vallonok, a vlachok (Havasalföld lakói), vagy Cornwall „-wall” végződésében. A walesiek országukat Cymrunak hívták, ami a régi walesi nyelvben talán vidéki embereket jelentett. A „Cymru” (autentikusan cumree) szó egy része megtalálható például Cumberland és Cumbria nevében.

Földrajz[szerkesztés]

Wales domborzati térképe
Southerndown tengerpartja

Területileg a Brit-sziget délnyugati részén helyezkedik el, keletről Anglia Cheshire, Shropshire, Herefordshire és Gloucestershire megyéi, délről a Bristoli-csatorna, délnyugatról a Szent György-csatorna, nyugatról és északról az Ír-tenger határolja. Legnagyobb szigete: Anglesey. Az országon végighúzódik a Cambriai-hegység (avagy Walesi-hegység). Legmagasabb pontja a Snowdon (1085 m) az azonos nevű hegységben északnyugaton.

Történelem[szerkesztés]

Wales első lakosai az utolsó jégkorszak végén telepedtek le. Az első lejegyzett történelmi esemény Britannia római meghódítása volt. Ebben az időben Wales területén sok törzs élt, délkeleten a szilurok, északnyugaton és a középső területeken pedig az ordovíciusok voltak a legerősebbek. A mai Dél-Wales területén a rómaiak egy sor erődítményt építettek, ez a rendszer nyugaton egészen Carmarthenig (Maridunum) ért; a Carmarthenshireben lévő Dolaucothiban pedig aranyat bányásztak. Vannak bizonyítékok, melyek szerint a rómaiak nyugatabbra is eljutottak. Caerleon (Isca) városában építettek egy légiós erődítményt, melynek amfiteátruma ma a legjobb állapotban van a Britanniában építettek közül. A 4. században a kereszténység is eljutott Walesbe.

410-ben, Britanniában összeomlott a római uralom, Wales területén királyságok alakultak. Az angolszász törzsek többször próbálkoztak a királyságok legyőzésével, de az emberek heves ellenállása és a walesi hegyvidék miatt nem jártak sikerrel. Mercia királya, Offa egy nagy falat és árkot csináltatott a merciai-walesi határon, hogy a legyőzött Powys Királyságot országához csatolja. A fal egyes részei még ma is láthatók.

A keleti területeket, melyeket Anglia szerzett meg, a walesi lakosság Lloegyrnek hívta, aminek szó szerinti jelentése „elveszett földek”; a kifejezés később Anglia walesi nevévé vált. Az angolszászok viszont a római-briteket a már korábban említett walha szóval jelölték, aminek jelentése idegen, külföldi. A walesiek egészen a 12. századig Brythoniaidnak (britek) nevezték magukat, bár a Cymru és az y Cymry kifejezéseket már 633-ban használta Aneirin, egy brit költő. A 930 körül íródott Armes Prydainban a Cymry és a Cymro tizenötször fordul elő, de a Brythoniaid csak a 12. századra tűnt el az írásokból.

A normannok 1066-os győzelme után Wales függetlensége fokozatosan megszűnt. 1282-ben I. Eduárd angol király csatában legyőzte II. Llywelynt, az utolsó független walesi herceget. Eduárd - hogy uralma alatt tartsa a walesieket - több kővárat építtetett, melyek közül a legismertebbek Beaumaris, Caernarfon, Conwy és Harlech. Az országot hivatalosan 1535-ben csatolták Angliához, VIII. Henrik uralkodása idején, aki történetesen walesi volt. Az 1746-os Wales és Berwick törvény kimondta, hogy minden törvény, ami Angliában életbe lép, az automatikusan Walesben is életbe lép (valamint az angol-skót határon fekvő Berwick nevű városban), ha a törvény mást nem mond.

A 20. században a walesi nemzeti mozgalom újjáéledt. A mozgalmat a Plaid Cymru (Wales Párt) vezette, mely nagyobb autonómiát akart szerezni Walesnek Angliától. 1955-ben azokra a területekre, melyeken az angliai törvények voltak érvényben, az Anglia és Wales kifejezést kezdték használni; ugyanebben az évben Wales fővárosa Cardiff lett. 1962-ben megalakult a Walesi Nyelvi Társaság, hogy megakadályozzák a nyelv kihalását. A nacionalizmus egyre erősödött, részben a Tryweryn-völgy 1965-ös elárasztása miatt, amivel egy falut, Capel Celynt víztározó építésére akarták kényszeríteni, hogy Liverpool vízellátását biztosítsák. 1966-ban a Plaid Cymru először jutott be a parlamentbe. Rövid ideig a nacionalista mozgalmak, például a Szabad Wales Hadsereg terrorhadjáratot indítottak. A Károly herceg 1969-es beiktatása előtti években vízvezetékeket, adó- és egyéb hivatalokat robbantottak fel. 1969-ben érvénytelenítették az 1746-os Wales és Berwick törvényt, törvényben mondták ki Wales létét és Angliával való szövetségét.

1979-ben népszavazást írtak ki arról, hogy alakuljon-e közgyűlés, melyen a „nem” szavazatok voltak többségben. Egy 1997-es szavazás eredményét az igen kis többség ellenére megóvták. Végül 1999-ben megalakult a Walesi Nemzetgyűlés; ez határozza meg a központi költségvetés walesi fejezetének felosztását.

Lásd még: A walesiek argentínai emigrációja

Államszervezet és közigazgatás[szerkesztés]

A Swansea-i kikötő

Városok[szerkesztés]

Walesben hat city státusszal rendelkező város van:

Megyék[szerkesztés]

Politika[szerkesztés]

A cardiffi városháza

Mivel Wales az Egyesült Királyság része, az államfő a mindenkori brit uralkodó, 1952 óta II. Erzsébet. A végrehajtó hatalom a királynő kezében van, de a hatalmat az Egyesült Királyság Parlamentje gyakorolja, néhány területen azonban az irányítás jogát átadták a Walesi Nemzetgyűlésnek. Wales elsődleges törvényhozó testülete az angol parlament. Másodlagos törvényhozó testületként a Nemzetgyűlésnek korlátozott joga van a Walesben érvényes törvények módosítására. A Nemzetgyűlés nem szuverén testület, elvileg a brit parlament meg is szüntetheti azt.

A Nemzetgyűlést 1998-ban alapították a Wales kormányzatáról szóló törvény rendelkezése szerint. A Nemzetgyűlésnek 60 tagja van. Közülük 40 egyszerű szavazattöbbséggel kerül be, a többi 20 pedig regionális listákról. A győztes párt választja meg Wales első miniszterét, aki a kormányfő szerepét is betölti. A végrehajtó hatalmat a Walesi Nemzetgyűlés Kormánya gyakorolja, és a Nemzetgyűlés legtöbb jogát erre a kormányra ruházza.

Wales első minisztere jelenleg Rhodri Morgan (2000 óta), a Munkáspárt tagja, aki kisebbségben lévő kormányt vezet. A legnagyobb ellenzéki párt, a Plaid Cymru az Egyesült Királyságtól való teljes függetlenséget hirdeti. Jelen van még a Konzervatív Párt, a Liberális Demokraták (az első Nemzetgyűlésben a Munkáspárttal kötöttek koalíciót) és az Előre Wales. Napjainkban a legtöbb vita arról folyik, hogy a Walesi Nemzetgyűlés a skót parlamenthez hasonló jogokat kapjon-e és ez legyen az elsődleges törvényhozó szervezet, vagy sem.

A brit Alsóházban Walesnek 40 képviselője van. Wales minisztere a brit kormány tagja és ott az ország ügyeit képviseli. A Wales Hivatal a brit kormány Walesért felelős minisztériuma. A miniszter jelenleg Peter Hain.

A Nemzetgyűlés új épületét Richard Rogers tervezte és 2006. március 1-jén, Szent Dávid napján a királynő nyitotta meg.

Törvények[szerkesztés]

Wales törvényhozása megegyezik Angliáéval, azzal a megkötéssel, hogy a kettőt Anglia és Wales néven említik. Walest hivatalosan 1535-ben, VIII. Henrik uralkodása idején csatolták Angliához. Az 1746-os Wales és Berwick törvény kimondta, hogy minden törvény, amit Angliában elfogadnak, az Walesben (és az angol-skót határon fekvő Berwickben) is érvényes, ha a törvény mást nem mond. A törvényt 1967-ben törölték el.

Népesség[szerkesztés]

A walesi nyelvű lakosság aránya Walesben

Nyelv[szerkesztés]

Walesben hivatalos nyelv a walesi és az angol.

Wales angol nyelvűvé válása[szerkesztés]

Walesnek két nyelvű irodalma és kultúrája van. Egyik angol, másik walesi nyelven írott. A Welsh (walesi) szó germán eredetű, jelentése „idegen, külföldi”. A Cymru szóból eredő Cymraeg kelta szóval illetik gyakran az országot és lakosait. Ugyanakkor gyakran használatos az Anglo-Welsh, azaz walesi-angol megjelölés, ami a gyarmatosítás termékeként kialakult kettős nemzeti kötődésre utal és több, walesi irodalommal és kultúrával foglalkozó író és tudós számára elfogadhatatlan.

Az angol nyelv és kultúra betörésének gyökerei a XIII. századig visszanyúlnak, mikor is I. Eduárd meghódította a ma Walesként ismert kelta területeket. Ennek ellenére az ipari forradalom volt az az időszak, amikor az angol nyelvű walesi irodalmi közeg életre kelt. A XVIII. században Wales ugyanis kettészakadt: a mezőgazdasággal foglalkozó, vidékies Északra és iparosodott Dél-Walesre. Az ipar fellendülése egyre több angol és ír betelepülőt csalt a déli területekre, ami szinte egyszerre vezetett a kulturális konfliktus kiéleződéséhez, és a modern walesi függetlenségi mozgalom gondolatának megszületéséhez. A walesi kultúra elfojtásának szimbolikus dokumentuma az 1847-ben publikált bizottsági jelentés, amelyet Blue Books-ként („Kék könyvek”) emlegetnek. Ez egyrészt felfedte az akkor kiszélesedő közoktatásban jelenlévő nyelvi ellentéteket: a még túlnyomóan csak walesit beszélő gyerekeket főként angol, csak angolul beszélő, angol tankönyveket használó tanárok tanították az iskolákban. Valamint gyarmatosító gesztussal a walesi nyelv használatát jelölte meg az ország kulturális elmaradottságának és erkölcsi fertőjének okaként. Ez igazolja az ezt követő rendkívül agresszívan angolosító nyelv- és kultúrpolitikát.

Közvetlen következményeként a XX. századig az angol vált kötelező nyelvvé a közoktatásban. Az eredmény a XIX. század végére lett igazán látványos: kialakult a mai állapot, vagyis az országban szinte mindenki beszél angolul és az angol gyakorlatilag a fő nyelv, noha Wales 1998 óta hivatalosan is kétnyelvű. A lakosság jelentős - főleg a kevésbé iparosodott északon és nyugaton jellemzően nagyobb - százaléka beszéli a walesit. Az 1960-as évekig Walesben nem voltak angol nyelvű kiadók. Az angol nyelvű szerzők Angliában voltak kénytelenek megjelentetni műveiket.

Tehát az iparosítás, az ezzel járó népességmozgás, valamint a brit birodalmi politika erőfeszítései a XX. század fordulójára megalapoztak egy viszonylag széles körű, angol nyelvű, a walesi témák iránt érdeklődő olvasótábor létrejöttét Walesben. A nemzeti identitás meghatározásában az erőszakos nyelvpolitika következtében a walesi nyelv viszonylag háttérbe szorult, a politikával egyre inkább összefonódó vallás, illetve a mindkettő céljai számára remek terepet biztosító irodalom kezdte átvenni a szerepét. A vallás az angol kulturális befolyás elleni harc kiemelt színtere volt a XVIII. század végétől. Ennek nyomán megfigyelhető volt a nonkonformista felekezetek magas népszerűsége, vélemény- és viselkedésformáló szerepe, és az Anglikán Egyház elleni fellépése.

Vallás[szerkesztés]

A walesiek 95%-a anglikán, a maradék 5% egyéb vallású.

Gazdaság[szerkesztés]

Wales gazdaságát kettősség jellemzi, az északi részen a mezőgazdaság és az állattartás, míg délen az ipar honosodott meg. Az ipari szektort az acélgyártás, az olajfinomítás és bányászat (szén, cink, réz) képviseli. A feldolgozóipar elsősorban elektronikai eszközöket, autóalkatrészeket és vegyipari termékeket állít elő.

Kultúra[szerkesztés]

Tom Jones walesi énekes

Ételek[szerkesztés]

Zene[szerkesztés]

Wales híres a hárfásairól, férfikórusairól és szólóénekeseiről, köztük Bonnie Tyler, Tom Jones, Charlotte Church, Roger Glover, Bryn Terfel, Jem, Duffy, Katherine Jenkins és Shirley Bassey. A walesi népzene, melyet sokáig elhomályosítottak az ír és skót unokatestvérek, újraéledőben van. A Welsh National Opera Company állandó helyet kapott a Wales Millennium Centre-ben, Cardiff Bay-ben. A keményebb műfajú zenék is honosak Walesben. Európa egyik legjobb koncertzenekarának tartott Newporti származású Skindred, a reggae zenét fuzionálta a metállal.

Sport[szerkesztés]

A walesi futball kiemelkedő alakjai Ryan Giggs, aki a Manchester United-ban játszott, Aaron Ramsey, aki az Arsenal-ban, és Gareth Bale, aki 2013 nyarán igazolt a Tottenham Hotspur csapatából a Real Madrid csapatába.

Média[szerkesztés]

Nemzeti jelképek[szerkesztés]

A Stena komp Holyheadben

Lásd még: A walesi zászlók képtára

Híres walesiek[szerkesztés]

Ünnepek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Magyarul[szerkesztés]

Angolul[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]