Szénbányászat
A szénbányászat a föld alatt található kőszénnek, mint ásványnak a felszínre hozatala, bányászata. A kőszén volt az alapja annak a 18-19. századi gépesítésnek, mint üzemanyag, amit ipari forradalomnak nevezünk.
Az ásványi szén eredete
[szerkesztés]A szénbányászatot iparszerűen Angliában kezdték meg a 13. században, de a szenet és a tőzeget esetenként már korábban is használták. Kínában már 3000 évvel ezelőtt használtak és termeltek szénféleségeket. A Római Birodalom fémöntői és kovácsai is ismerték és használták a kőszenet, de az arab világ korai, jó minőségű acéljainak előállításához is kellett a szén.
A kőszén növényi eredetű, szilárd, éghető üledékes kőzet. Ahogy szénül, a tőzeg barnakőszénné (ennek kevésbé szénült változata a lignit), feketekőszénné, majd antracittá alakul; a grafit már a metamorfózis terméke. A kőszéntelepek olyan dús növényzetű üledékgyűjtő medencékben képződtek, ahol a szerves anyagot vastag üledéktakaró temette maga alá: a szénülés feltétele az így kialakuló nagy nyomás és hőmérséklet. Az első kőszéntelepek a növényvilág szárazföldi térhódítása után keletkeztek.
A legidősebb ismert előfordulás Karéliában a sungitnak nevezett algakőszén, aminek széntartalma 95% felett van. Ezt időben a Kuznyecki-medencei és Nagy-Medve-tó menti devon korú előfordulások követik. A karbonkori telepcsoportok az Egyesült Államokban, az Appalache-hegységben nagy területen, Angliában, Belgiumban, a Ruhr-vidéken, a Saar-vidéken, Sziléziában, a Donyec-medencében, ahol a nagy mélységben gazdag antracit telepek is vannak, a Moszkva-környéki-szénmedencében, az Urál-hegységben, Szibériában. Kazahsztánban, Indiában, Kínában, Ausztráliában, Dél-Afrikában, Japánban és Indonéziában jelentősek. Nagy részüket már nem művelik, mert túl mélyen vannak. A kitermelt mennyiség nagy részét a jól gépesíthető, termelékeny külszíni fejtésekben bányásszák, így például Ausztráliából Európa kikötőibe is szállítanak feketekőszenet.
A legtöbb barnakőszén az eocén és a miocén földtani korban keletkezett. Hatalmas, több tízezer négyzetkilométer területű előfordulások vannak az Egyesült Államok közép-nyugati területein. Közép-Németországban a Salde és Mulde közötti medence mintegy 2000 km²-es. Az alsó Rajnavidéki előfordulás Bonn és Köln között 45 kilométer hosszú és 4–5 kilométer széles; ezt jelenleg nem művelik. A volt NDK területén ma is bányásznak fiatalabb barnakőszeneket külszíni fejtésekben. Romániában a Zsil-völgyi előfordulás oligocén korú, de jó minőségű szurokkőszén, több százmillió tonna készlettel.
Bányászati módok
[szerkesztés]Külszíni fejtés
[szerkesztés]Ha a szénrétegek közel vannak a földfelszínhez, akkor gazdaságosabb eltávolítani a takaró föld- és kőzetréteget és exkavátorokkal összeszedni a szenet.
Mélyművelés
[szerkesztés]A szénrétegek többsége túl mélyen van ahhoz, hogy gazdaságos legyen a fedőrétegek eltávolítása, illetve ez sok környezeti problémával is járna. Ilyen esetben aknák és alagutak, vájatok vannak.
Története
[szerkesztés]A szénbányászatot iparszerűen Angliában kezdték meg a 13. században, de a szenet és a tőzeget esetenként már korábban is használták. Kínában már 3000 évvel ezelőtt használtak és termeltek szénféleségeket. A Római Birodalom fémöntői és kovácsai is ismerték és használták a kőszenet, de az arab világ korai, jó minőségű acéljainak előállításához is kellett a szén.
Szénbányászat Magyarországon
[szerkesztés]Magyarország első kőszénbányája a ma Sopronhoz tartozó Brennberg volt.[1] 1753-ban fedezték fel itt a jó minőségű szenet, és 1759-ben nyílt meg az első bánya az akkor Fenyvesvölgyként ismert területen.
Szénbányászat Nógrád megyében
[szerkesztés]A Nógrád megyei szénbányászat az 1840-es évek és 1990-es évek között működött. A Nógrádi szénbányák a megye Kelet-Nógrádi régiójában helyezkedtek el északnyugat-délkelet irányban. A főbb bányászati helyszínek Salgótarján és Bátonyterenye környéke.
A Dorogi-medence szénbányászata
[szerkesztés]A Dorogi-medence szénbányászatának kezdete - az írott források szerint - 1781-ig nyúlik vissza, a kisüzemi bányászat évszázados ciklusát a századforduló közeledtével Budapest nagymértékű iparosodása és növekvő szénigénye szakította meg, 1896-ra kiépült a Dorog környéki bányákat a fővárossal összekötni hivatott helyiérdekű vasút, megindult a nagyipari bányászat, felépült a dorogi hőerőmű, a térség népessége rövid időn belül többszörösére növekedett. A széntermelés az 1964-ben érte el csúcspontját, 1965-től kezdve az energiaszektoron belüli szerkezetváltás és a könnyen kitermelhető széntelepek fogyása miatt elkerülhetetlenné vált a bányászat fokozatos visszafejlesztése. Az utolsó bányát 2003-ban zárták be.
A Magyar Szénbányászati Tröszt
[szerkesztés]A Magyar Szénbányászati Trösztöt mint középirányító szervet 1974-ben alapították. Székhelye Tatabányán volt. 1981. január 1-jével megszűnt.
A tröszti vállalatok a következők voltak:
- a Borsodi Szénbányák,
- a Dorogi Szénbányák,
- a Középdunántúli Szénbányák,
- a Mátraaljai Szénbányák,
- a Mecseki Szénbányák,
- a Nógrádi Szénbányák,
- az Oroszlányi Szénbányák,
- a Tatabányai Szénbányák,
- a Várpalotai Szénbányák és
- a Bányászati Ellátó Vállalat.[2]
Országonként
[szerkesztés]Összesen
[szerkesztés]No. | ország (és régió) | 2018[3] | 2016[4] | 2015[5] | 2014[6] | 2013[4] |
---|---|---|---|---|---|---|
1 | Kína | 3523.2 | 3411.0 | 3747.0 | 3874.0 | 3974.3 |
2 | India | 716.0 | 692.4 | 677.5 | 648.1 | 608.5 |
3 | Egyesült Államok | 702.3 | 660.6 | 812.8 | 906.9 | 893.4 |
— | Európai Unió | 490.1 | 484.7 | 528.1 | 491.5 | 557.9 |
4 | Ausztrália | 481.3 | 492.8 | 484.5 | 503.2 | 472.8 |
5 | Indonézia | 461.0 | 434.0 | 392.0 | 458.0 | 474.6 |
6 | Oroszország | 411.2 | 385.4 | 373.3 | 357.6 | 355.2 |
7 | Dél-afrikai Köztársaság | 252.3 | 251.2 | 252.1 | 260.5 | 256.3 |
8 | Németország | 175.1 | 176.1 | 183.3 | 185.8 | 190.6 |
9 | Lengyelország | 127.1 | 131.1 | 135.5 | 137.1 | 142.9 |
10 | Kazahsztán | 111.1 | 102.4 | 106.5 | 108.7 | 119.6 |
11 | Törökország | 99.8 | 70.6 | 58.4 | 65.2 | 60.4 |
12 | Kolumbia | 89.4 | 90.5 | 85.5 | 88.6 | 85.5 |
13 | Kanada | 59.5 | 60.3 | 60.7 | 68.8 | 68.4 |
14 | Mongólia | 49.5 | 38.1 | 24.5 | 25.3 | 30.1 |
15 | Csehország | 44.9 | 46.0 | 46.2 | 46.9 | 49.0 |
16 | Szerbia | 40.0 | 38.4 | 38.1 | 29.8 | 40.3 |
- | Észak-Korea | 38.8[7] | 34.0[7] | 33.0[7] | ||
17 | Vietnam | 38.1 | 39.4 | 41.5 | 41.2 | 41.1 |
18 | Görögország | 37.8 | 33.1 | 47.7 | 49.3 | 53.9 |
19 | Bulgária | 34.5 | 31.5 | 35.9 | 31.3 | 28.6 |
20 | Ukrajna | 34.2 | 41.8 | 38.5 | 60.9 | 84.8 |
21 | Románia | 25.7 | 23.2 | 25.5 | 23.6 | 24.7 |
22 | Thaiföld | 16.3 | 17.0 | 15.2 | 18.0 | 18.1 |
23 | Mexikó | 10.4 | 11.4 | 14.4 | 13.8 | 14.6 |
- | Koszovó | 9.1[7] | 7.9[7] | 9.1[7] | ||
24 | Magyarország | 8.0 | 9.3 | 9.6 | 9.6 | |
25 | Brazília | 7.0 | 8.1 | 8.0 | 7.9 | 8.6 |
Lignit
[szerkesztés]Lignit kitermelés 1970 és 2015 közöttː
ország vagy terület | 1970 | 1980 | 1990 | 2000 | 2010 | 2011 | 2012 | 2013 | 2014 | 2015 |
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
NDK (Kelet-Németország) | 261 | 258.1 | 280 | -- | -- | -- | -- | -- | -- | -- |
Németország | 108 [* 2] | 129.9 [* 3] | 107.6 [* 4] | 167.7 | 169 | 176.5 | 185.4 | 183 | 178.2 | 178.1 |
Kína | – | 24.3 | 45.5 | 47.7 | 125.3 | 136.3 | 145 | 147 | 145 | 140 |
Oroszország | 145 [* 5] | 141 [* 6] | 137.3 [* 7] | 87.8 | 76.1 | 76.4 | 77.9 | 73 | 70 | 73.2 |
Kazahsztán | [* 8] | [* 9] | [* 10] | 2.6 | 7.3 | 8.4 | 5.5 | 6.5 | 6.6 | – |
Üzbegisztán | [* 11] | [* 12] | [* 13] | 2.5 | 3.4 | 3.8 | 3.8 | – | – | – |
Egyesült Államok | 5 | 42.8 | 79.9 | 77.6 | 71.0 | 73.6 | 71.6 | 70.1 | 72.1 | 64.7 |
Lengyelország | – | 36.9 | 67.6 | 59.5 | 56.5 | 62.8 | 64.3 | 66 | 63.9 | 63.1 |
Törökország | – | 14.5 | 44.4 | 60.9 | 70.0 | 72.5 | 68.1 | 57.5 | 62.6 | 50.4 |
Ausztrália | – | 32.9 | 46 | 67.3 | 68.8 | 66.7 | 69.1 | 59.9 | 58.0 | 63.0 |
Görögország | – | 23.2 | 51.9 | 63.9 | 56.5 | 58.7 | 61.8 | 54 | 48 | 46 |
India | – | 5 | 14.1 | 24.2 | 37.7 | 42.3 | 43.5 | 45 | 47.2 | 43.9 |
Indonézia | – | – | – | – | 40.0 | 51.3 | 60.0 | 65.0 | 60.0 | 60.0 |
Csehszlovákia | 82 | 87 | 71 | -- | -- | -- | -- | -- | -- | -- |
Csehország | -- | -- | -- | 50.1 | 43.8 | 46.6 | 43.5 | 40 | 38.3 | 38.3 |
Szlovákia | -- | -- | -- | 3.7 | 2.4 | 2.4 | 2.3 | – | – | – |
Jugoszlávia | – | 33.7 | 64.1 | -- | -- | -- | -- | -- | -- | -- |
Szerbia | [* 14] | [* 15] | [* 16] | 35.5 | 37.8 | 40.6 | 38 | 40.1 | 29.7 | 37.3 |
Koszovó | [* 17] | [* 18] | [* 19] | 8.7 | 9 | 8.7 | 8.2 | 7.2 | 8.2 | |
Macedónia | [* 20] | [* 21] | [* 22] | 7.5 | 6.7 | 8.2 | 7.5 | – | – | – |
Bosznia-Hercegovina | [* 23] | [* 24] | [* 25] | 3.4 | 11 | 7.1 | 7 | 6.2 | 6.2 | 6.5 |
Szlovénia | [* 26] | [* 27] | [* 28] | 3.7 | 4 | 4.1 | 4 | – | – | – |
Montenegró | [* 29] | [* 30] | [* 31] | 1.9 | 2 | 2 | – | – | – | |
Románia | – | 26.5 | 33.7 | 29 | 31.1 | 35.5 | 34.1 | 24.7 | 23.6 | 25.2 |
Bulgária | – | 30 | 31.5 | 26.3 | 29.4 | 37.1 | 32.5 | 26.5 | 31.3 | 35.9 |
Albánia | – | 1.4 | 2.1 | 30 | 14 | 9 | 20 | – | – | – |
Thaiföld | – | 1.5 | 12.4 | 17.8 | 18.3 | 21.3 | 18.3 | 18.1 | 18 | 15.2 |
Mongólia | – | 4.4 | 6.6 | 5.1 | 8.5 | 8.3 | 9.9 | – | – | – |
Kanada | – | 6 | 9.4 | 11.2 | 10.3 | 9.7 | 9.5 | 9.0 | 8.5 | 10.5 |
Magyarország | – | 22.6 | 17.3 | 14 | 9.1 | 9.6 | 9.3 | 9.6 | 9.6 | 9.3 |
Észak-Korea | – | 10 | 10.6 | 7.2 | 6.7 | 6.8 | 6.8 | 7 | 7 | 7 |
Forrás: World Coal Association[8] · U.S. Energy Information Administration[9] · BGR bund.de Energiestudie 2016[10] · 1970 data from World Coal (1987)[11] |
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ KBM – A magyar bányászati termelés története
- ↑ Új magyar lexikon kiegészítő kötet A - Z 1962 - 1980 359. old.
- ↑ Statistical Review of World Energy 2018
- ↑ a b Statistical Review of World Energy 2017. [2017. november 24-i dátummal az eredetiből archiválva].
- ↑ Statistical Review of World Energy 2016. (Hozzáférés: 2019. szeptember 11.)
- ↑ Statistical Review of World Energy 2015 Archiválva 2015. június 20-i dátummal a Wayback Machine-ben.
- ↑ a b c d e f EIA: International Energy Statistics
- ↑ Resources. World Coal Association, 2014 [2015. december 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. december 22.)
- ↑ Production of Lignite Coal. U.S. Energy Information Administration, 2012 (Hozzáférés: 2015. december 23.)
- ↑ http://www.bgr.bund.de/DE/Themen/Energie/Downloads/Energiestudie_2016_Tabellen.xlsx?__blob=publicationFile&v=1
- ↑ Gordon, Richard. World coal: economics, policies and prospects. Cambridge: Cambridge University Press, 44. o. (1987. október 6.). ISBN 0521308275. OCLC 506249066
- ↑ forrás lent, utolsó sor
- ↑ 2000 előtt csak Nyugat-Németország
- ↑ 2000 előtt csak Nyugat-Németország
- ↑ 2000 előtt csak Nyugat-Németország
- ↑ 2000 előtt a Szovjetunió
- ↑ 2000 előtt a Szovjetunió
- ↑ 2000 előtt a Szovjetunió
- ↑ a SZU része, lásd Oroszo. adatát
- ↑ a SZU része, lásd Oroszo. adatát
- ↑ a SZU része, lásd Oroszo. adatát
- ↑ a SZU része, lásd Oroszo. adatát
- ↑ a SZU része, lásd Oroszo. adatát
- ↑ a SZU része, lásd Oroszo. adatát
- ↑ Jugoszlávia része, lásd az ottani adatot
- ↑ Jugoszlávia része, lásd az ottani adatot
- ↑ Jugoszlávia része, lásd az ottani adatot
- ↑ Jugoszlávia része, lásd az ottani adatot
- ↑ Jugoszlávia része, lásd az ottani adatot
- ↑ Jugoszlávia része, lásd az ottani adatot
- ↑ Jugoszlávia része, lásd az ottani adatot
- ↑ Jugoszlávia része, lásd az ottani adatot
- ↑ Jugoszlávia része, lásd az ottani adatot
- ↑ Jugoszlávia része, lásd az ottani adatot
- ↑ Jugoszlávia része, lásd az ottani adatot
- ↑ Jugoszlávia része, lásd az ottani adatot
- ↑ Jugoszlávia része, lásd az ottani adatot
- ↑ Jugoszlávia része, lásd az ottani adatot
- ↑ Jugoszlávia része, lásd az ottani adatot
- ↑ Jugoszlávia része, lásd az ottani adatot
- ↑ Jugoszlávia része, lásd az ottani adatot
- ↑ Jugoszlávia része, lásd az ottani adatot
Források
[szerkesztés]- ↑ KBM – A magyar bányászati termelés története: A magyar bányászati termelés története. www.kbm.hu. Központi Bányászati Múzeum. [2013. október 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. augusztus 3.)
További információk
[szerkesztés]- Kőszén és lelőhelyei Magyarországon. energiapedia.hu. (Hozzáférés: 2014. augusztus 3.)
- Bányász szakzsargon. pilisiszenbanyak.lapunk.hu. (Hozzáférés: 2014. augusztus 3.)
- Kő Pál: Napirenden a szénbányák újranyitása. www.innoteka.hu, 2012. március 6. (Hozzáférés: 2014. augusztus 3.)