Newport (Pembrokeshire)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Newport (Pembrokeshire)
Newport
Newport
Közigazgatási adatok
Ország Egyesült Királyság
Országrész Wales
Régió Dyfed
Irányítószám SA42
Körzethívószám 01239
Testvérvárosok
Népességi adatok
Teljes népesség1122 fő (2001)[1] +/-
Időzóna GMT (UTC+0)
Elhelyezkedése
Newport (Pembrokeshire) (Egyesült Királyság)
Newport (Pembrokeshire)
Newport (Pembrokeshire)
Pozíció az Egyesült Királyság térképén
é. sz. 52° 01′ 00″, ny. h. 4° 49′ 46″Koordináták: é. sz. 52° 01′ 00″, ny. h. 4° 49′ 46″
Newport (Pembrokeshire) weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Newport (Pembrokeshire) témájú médiaállományokat.

Newport (Walesi nyelven: Trefdraeth) Wales egyik városa, amely az ország délnyugati részében található Dyfed megye Pembrokeshire részében helyezkedik el. A város az Ír-tenger partján, a Pembrokeshire Coast Nemzeti Park területén található és keresztül folyik rajta a Nevern folyó.

Története[szerkesztés]

A várost a norman William FitzMartin alapította 1197 körül. Fitzmartin ugyan a területen található Deheubarth királyság uralkodójának Rhys ap Gruffydnak veje volt ám a király elűzte őt korábbi – Nevern közelében található – szállásterületéről, amelyet apja, Robert FitzMartin alapított. William Fitzmartin Newportot a Cemais birtok új központjának szánta. A település a középkori gyapjúkereskedelemnek köszönhetően forgalmas kikötővárossá lett. A város a FitzMartin család birtokában is maradt egészen a család William nevű tagjának fiú örökös nélküli haláláig, 1326-ig.

A terület egy speciális, viszonylagos önállósággal rendelkező közigazgatási egység, úgynevezett borough volt Anglia és Wales határán és a mai napig őriz bizonyos ebből az időből származó szokásokat, hagyományokat. Ezek egyike, hogy a település polgármestere és a hozzá csatlakozó lakók minden augusztusban körbelovagolják a település határait és jelképesen megérintik az azt jelző cölöpöket.

Látnivalók[szerkesztés]

FitzMartin vára a Mynydd Carningli hegy egy kiszögellésén áll és kiváló kilátást biztosít a városra illetve az azt körülvevő vidékre. Noha a vár már legalább a 17. század óta romos, elhelyezkedése miatt még mindig impozáns látványt nyújt. A kastély egy része felújításra került és a mai napig lakott, ám a látogatók számára nem látogatható.[2] Az 1880-as években John Brett festő bérelte a kastélyt népes családjával. Brett innen járta be Wales déli és nyugati tengerpartjait vázlatokat, festményeket és fotókat készítve és a település Parrogh nevű kikötőjében horgonyozta le 210 tonnás szkúnerét a Vikinget.

A FitzMartin korszakból származó St. Mary's templom a kastély tövében található. A keleti szentélyen a FitzMartinok jelmondata olvasható ("Argent, two bars gules"). A 13. századi templomot 1879-ben állították helyre. Tornya és homlokzata eredeti, a norman időkből származik.[3]

A Mynydd Carninglin, de a városon kívül találhatóak még egy vaskori földvár és néhány bronzkori kunyhó maradványai is.

A település híressége a neolitikus korból származó kultikus temetkezési hely, a Carreg Coetan Arthur dolmen,[4][5] amely kb. Kr. e. 3000 körül épülhetett. A dolmen tetején egy négy méteres fedőkő található, amelyet kisebb kövek tartanak. Valószínűleg valaha az építményt föld borította, ami mára a környezeti hatások következtében eltűnt.

Történelmi épületei és kőkorszaki emlékei mellett Newport ma népszerű turisztikai célpont strandjai miatt is, illetve mert a Pembrokeshire Coast Path turistaútvonalon fekszik. A város gyakori kiindulópontja a közeli Preselli Hills hegységbe tartó túrázóknak.

Newport egy utcája, háttérben a kastéllyal

Jegyzetek[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Commons:Category:Newport, Pembrokeshire
A Wikimédia Commons tartalmaz Newport (Pembrokeshire) témájú médiaállományokat.

Fordítás[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Newport, Pembrokeshire című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.