Kúpos fóka

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Kúpos fóka
Pihenő kúpos fóka hím
Pihenő kúpos fóka hím
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon.svg
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Osztály: Emlősök (Mammalia)
Alosztály: Elevenszülő emlősök (Theria)
Csoport: Eutheria
Alosztályág: Méhlepényesek (Placentalia)
Öregrend: Laurasiatheria
Csoport: Ferae
Rend: Ragadozók (Carnivora)
Alrend: Kutyaalkatúak (Caniformia)
Öregcsalád: Úszólábúak (Pinnipedia)
Család: Fókafélék (Phocidae)
Alcsalád: Phocinae
Nem: Halichoerus
Nilsson, 1820
Faj: H. grypus
Tudományos név
Halichoerus grypus
Fabricius, 1791
Szinonimák
  • Halychoerus Boitard, 1842
  • Halichoerus griseus Nilsson, 1820
  • Phoca grypus Fabricius, 1791
Elterjedés
Elterjedési területeElterjedési területe
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Kúpos fóka témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Kúpos fóka témájú médiaállományokat.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Kúpos fóka témájú kategóriát.

Jól látható kúp alakú arcorra

A kúpos fóka (Halichoerus grypus) az emlősök (Mammalia) osztályának a ragadozók (Carnivora) rendjébe, ezen belül a fókafélék (Phocidae) családjába tartozó faj.

A Halichoerus nem egyetlen faja.

Előfordulása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A kúpos fóka Dél-Grönland, Kanada keleti partján, Izland, a Brit-szigetek, a Balti-tenger és Észak-Európa partjain él. 1982-ben 45 000 felnőtt állatra becsülték a teljes európai állományt. Három, egymástól elkülönülő populációja van: az Atlanti-óceán északnyugati térségében, a Balti-tengerben és Észak- és Nyugat-Európa atlanti partjain. Néha Északnyugat-Portugáliáig is eljutnak.

Alfajai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Halichoerus grypus grypus
  • Halichoerus grypus macrorhynchus

Megjelenése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A hím hossza 3,5 méter, a nőstény 2,5 méter. A bika testtömege 315 kilogramm, a tehéné 200 kilogramm. A kúpos fókára jellemző a megnyúlt arcorr, így feje tipikusan kúp alakú. Ez különösen a hím esetében más fókáéval össze nem téveszthető fejprofilt kölcsönöz az állatnak. A felnőtt hímek bundájának színe sötét alapon szabálytalan világos foltozottságot mutat. Esetenként a fülkagylók körül kifejezett dudorodás látható, és a faj tetején egy világosabb mező alakul ki. A nőstény szőrzetét világos alapon többnyire kisebb sötét foltok tarkítják, ezért a hímnél jóval világosabbnak látszik. Az újszülöttek fehéres-bézs színűek. A szem elég nagy a jó látáshoz, mégsem létfontosságú. Az orr a zsákmány kiszimatolására szolgál. A bajuszserték a legkisebb rezdülést is érzékelik.

Kúpos fóka koponya a londoni Grant Museum of Zoology-ban
Párosodó kúpos fókák, az Egyesült Királyság partjain

Életmódja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az állat magányos vadász, a szárazföldön közösségi lény. A kúpos fóka körülbelül 40 évig él.

Tápláléka halak és gerinctelenek. A fókák táplálkozásukkal alkalmazkodnak a mindenkori kínálathoz. Nagy, nem túlzottan domború szaruhártyával ellátott szemükkel még a zavaros vízben is jól látnak. Vadászatkor azonban hallásuk és szaglásuk összehasonlíthatatlanul fontosabb, így még a vak fókák is könnyűszerrel juthatnak zsákmányhoz. A valódi fókaféléknek nincs külső fülkagylójuk, de olyan rendkívül érzékeny belső hallószervvel rendelkeznek, amely segítségükre van a halak üldözésében. Lemerüléskor ez a szerv bezárul, hogy a víz ne tudjon behatolni rajta. Ezek az állatok vadászatnál valószínűleg hasonló visszhanglokációs rendszert használnak, mint a delfinek. Pofájuk és bajuszszőreik meglehetősen érzékenyek: az üldöző fóka érzékeli az előle menekülő zsákmányállatok által kiváltott vízrezdüléseket. Amint a kúpos fóka felfedez egy halat, üldözőbe veszi, és mivel fürge, el is kapja. A szárazföldön egészen jól mozognak, és a meredek sziklák leküzdése sem kerül nagy fáradságukba.

A fóka vérének hemoglobin - tartalma magas, az állat akár húsz percig is képes a víz alatt tartózkodni. Vadászterülete több mint 100 méter mélységre terjed.

A kúpos fóka meglehetősen harapós kedvű állat. Ha a fókavadászok sarokba szorítják, főleg a hím nagy hevességgel rájuk támad, és veszélyes ellenféllé válik, mivel fogazata igen erős.

Szaporodása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A bika 6-10, a nőstény 5-6 évesen éri el az ivarérettséget. A párzási időszak földrajzi helytől függően szeptember és március között van. Párosodás idején a hímek igyekeznek háremet gyűjteni maguk köré. Nőstényeiket féltékenyen őrzik, és ezért a vetélytársakkal heves küzdelmekre kerül sor. A vemhesség egy évig tart, ennek végén 1 utód jön a világra. Az elválasztás 14-17 nap után következik be. A fiatalok a sziklás tengerpartokon születnek, és csak felnőtt szőrzetük kifejlődése után, mintegy 4-5 hetes korukban mehetnek a vízbe. Születésükkor 75 centiméter hosszúak és 15-20 kilogrammot nyomnak.

Érdekességek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A kúpos fóka latin neve a görögből származik és azt jelenti "kis tengeri disznó".
  • A kelta legendák gyermekeiket sirató, vagy férfiak megrontására törekvő, hangosan siránkozó fókafarkú sellőkről mesélnek.
  • A tudósok az elpusztult fókák korát szemfogaik gyűrűjéből tudják meghatározni - ahogyan egy fa életkora is meghatározható évgyűrűinek számából.
  • A kúpos fókák látszólag gyakran "sírnak" mivel nincs a szemükben keletkező nedvesség szabályozását szolgáló könnymirigy.
  • Fogságban sikeresen kereszteződik a gyűrűsfókával (Pusa hispida).

Természetvédelmi helyzete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A régóta folyó intenzív üldöztetés miatt a kúpos fókák állománya az ötvenes évekre már olyan mélypontra jutott, hogy a vadászatot szigorúan korlátozni kellett.A fiatalok fehér bundája szinte világít a sötét sziklákon, könnyű prédaként szolgáltatva ki az állatot. Gyanítható, hogy a kúpos fóka eredetileg csak az úszó jégen ellett, ahogy a Balti-tengerben még ma is ez a helyzet. Lehet, hogy a jégkorszak után a jobban alkalmazkodó fókafajok szorították délebbre.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Csodálatos állatvilág, Wild life fact file (magyar nyelven) ford.: Mester K.: (2000). ISBN 963-86092-0-6 
  • Nagy európai természetkalauz. Összeáll. és szerk. Roland Gerstmeier. 2. kiadás. [Budapest]: Officina Nova. 1993. 
  • Természetkalauz: Emlősök, Magyar Könyvklub, Budapest, 1996-, ISBN 963 548 218 3

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]