Laurasiatheria

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Laurasiatheria
Evolúciós időszak: Késő kréta – jelenkor
A nílusi víziló (Hippopotamus amphibius)
A nílusi víziló (Hippopotamus amphibius)
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Osztály: Emlősök (Mammalia)
Alosztály: Elevenszülők (Theria)
Alosztályág: Méhlepényesek (Placentalia)
Öregrend: Laurasiatheria
(Weddel et al., 1999)
Rendek
A cetek a párosujjú patások közé tartoznak, ahol a vízilovakkal egy kládot alkotnak.

A Laurasiatheria az emlősök osztályának (Mammalia), azon belül a méhlepényesek alosztályágának (Eutheria) egyik öregrendje, melybe sok, korábbi rendszerekben egybe nem sorolt rend tartozik. Az öregrend létrejötte a legújabb molekuláris biológiai kutatásoknak köszönhető, és későn, 1999-ben jött létre.

A csoport kialakulása igencsak meglepte a morfológiai alapú állatrendszertan híveit, hiszen a csoportot morfológiailag−anatómiailag egységesen jellemezni nem lehet, nincsenek jelentős közös szervezettani sajátosságaik.

A csoport közös sajátossága, hogy Laurázsiában alakultak ki. Laurázsia tulajdonképpen a Pangea szuperkontinens északi egysége volt, szemben a délivel, Gondwanával. Laurázsia aztán két egységre szakadt szét: Észak-Amerikára és Eurázsiára. A Laurasiatheriák természetesen Afrikába is eljutottak, mivel ez a terület kapcsolatban volt, de Dél-Amerika már korábban elvált a szuperkontinenstől, így ott teljesen önálló és sajátságos fauna alakult ki. Dél-Amerikát azután hódították meg, miután az összekapcsolódott Észak-Amerikával, és a szárazföldi fajok átkelhettek a földhídon.

Rendszerezésük[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Laurasiatheria öregrendbe jelenleg 5, legfeljebb 6−7 rendet sorolnak, attól függően, hogy inkább felbontják a nagyobb monofiletikus egységeket, vagy összevonják. Alapvetően 5 fő fejlődési irányt lehet megkülönböztetni az öregrenden belül:

  • rovarevők csoportja (Insectivora) – ezt a csoportot vagy továbbra is egységes rendként kezelik – mint a korábbi rendszerek −, vagy két további rendre bontják szét, úgymint sünalakúak (Erinaceomorpha) és cickányalakúak (Soricomorpha);
  • denevérek csoportja (Chiroptera) – ezt általában továbbra is egységes rendként kezelik – éppen a nagyon sajátságos repülő életmódjuk miatt −, de két jól elkülöníthető alrendre oszthatók fel, melyek már igen korán elváltak egymástól: kisdenevérek (Microchiroptera) és nagydenevérek (Macrochiroptera);
  • párosujjú patások csoportja (Artiodactyla, újabban Cetartiodactyla) – ez a legkomplikáltabb helyzetű csoportja az öregrendnek, mivel a cetek (Cetacea) is beékelődnek a rendbe, a vízilófélék (Hippopotamidae) testvércsoportjaként (a két csoportot újabban Whippomorpha néven vonják össze); ennek ellenére továbbra is fenntartják rendi kategóriáját; a névváltoztatás oka éppen az, hogy a rend egy igen nagy fajszámú és jelentőségű csoporttal bővült, a cetekkel (mivel a cetek nélkül parafiletikus volt);
  • páratlanujjú patások csoportja (Perissodactyla) – nem alkotnak monofiletikus egységet a párosujjú patásokkal, mint azt korábban gondolták; viszont továbbra is a korábban ide sorolt családokat találjuk a rendben;
  • Ferae csoport – e csoportot semmiféleképpen sem kezelik egy rendként, egyszerűen egy kládról van szó, ahová két igen eltérő testfelépítésű és életmódú rend tartozik: a ragadozók (Carnivora) és a tobzoskaalakúak (Pholidota).

A Laurasiatheria öregrendet tehát általában a következőféleképpen osztják fel rendekre:

  • sünalakúak (Erinaceomorpha)
  • cickányalakúak (Soricomorpha)
  • denevérek (Chiroptera)
  • párosujjú patások (Cetartiocactyla)
  • páratlanujjú patások (Perissodactyla)
  • ragadozók (Carnivora)
  • tobzoskaalakúak (Pholidota).

Kladogram[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

   Laurasiatheria   

 Eulipotyphla


   Ferungulata   
   Pegasoferae   

 Chiroptera


   Zooamata   
   Ferae   

 Carnivora



 Pholidota




 Perissodactyla    





 Cetartiodactyla




Evolúciójuk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A rendek viszonylag gyorsan, mintegy 10 millió év leforgása alatt már elkülönültek egymástól. Az első Laurasiatheriák kb. 85 millió éve alakultak, majd kb. 83 millió évvel ezelőtt váltak el a rovarevők. 80 millió éve kerülhetett sor a denevérek kialakulására, melyek csak később, 70 millió éve ágazott szét fejlődésük a két alrendre (kis- és nagydenevérek). 79 millió éve alakultak ki az első párosujjú patások, majd ezt követően, 2 millió év múlva már megjelentek a páratlanujjú patások első képviselői. A tobzoskák és a ragadozók fejlődése pedig 2 millió éven belül, vagyis kb. 75 millió éve már különvált.

Források és ajánlott irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]