Munkáspárt (Wales)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Welsh Labour – Llafur Cymru (Walesi Munkáspárt)
Adatok
ElnökMark Drakeford, első miniszter
FrakcióvezetőMark Drakeford

Alapítva1900. február 27. (alakuló kongresszus)
SzékházTransport House,
1 Cathedral Road,
Cardiff CF11 9HA

IdeológiaSzociáldemokrácia
európapártiság
brit unionizmus
demokratikus szocializmus
Politikai elhelyezkedésBalközép
Parlamenti jelenlét1900
Parlamenti mandátumokKépviselőház (Walesi mandátumok):
22 / 40
Senedd Cymru:
30 / 60
EP-frakcióEurópai Szocialisták Pártja (PES)
Hivatalos színeivörös
Weboldala

A Walesi Munkáspárt gyakorlatilag az Egyesült Királyság Munkáspártjának része, formálisan azonban mégis önálló entitás, hiszen Walesben működik. Politikája többnyire követi az Egyesült Királyság Munkáspártjának politikáját, bár Rhodri Morgan vezetése alatt többször is különböző politikát képviseltek, ilyen volt például a városi kórházak kérdése Walesben.

A Walesi Munkáspárt egészen 1947-ig nem létezett különálló pártként, hanem gyakorlatilag a Munkáspárt Walesben működő szárnya volt. A sorozatos választási vereségeket, és a gyenge walesi jelenlétet követve próbáltak javítani a párt erején. Az 1999-es walesi nemzetgyűlési választásokon a Munkáspárt nem szerzett többséget, így koalícióra lépett a Walesi Liberális Demokratákkal. 1999-ben Wales miniszterelnöke Alun Michael lett. 2003-ban ismét kormányra kerültek, most már többséggel, és Rhodri Morgan vezetésével. A 2007-es választások eredménye kisebbségi kormányzásba kényszerítette volna Morgant és a pártját, ezért koalícióra léptek a Plaid Cymru, szintén egy szociáldemokrata, de walesi nacionalista párttal. Ez a koalíció 2011-ben bomlott fel, amikor a Munkáspárt megszerezte a többséghez szükséges 30 mandátumot, így koalíciós partner nélkül, egyedül képesek voltak kormányozni. 2016-ban Carwyn Jones[1] vezetésével a párt csak 29 mandátumot szerzett, így Jones úgy döntött, hogy szövetségre lép a Walesi Liberális Demokratákkal, akikkel kiegészülve (29+1) megszerezték a többséget. Jones 2018-ban lemondott, így Mark Drakeford vette át a párt vezetését. 2021-ben egy sikeres kampány után sikerült 30 mandátumot szereznie a pártnak a Senedd-ben.[2][3]

Választási eredményei[szerkesztés]

Senedd Cymru

Év Szavazatok aránya (választókörzet) Szavazatok aránya (régió) Elnyert mandátum (választókörzet) Elnyert mandátum (régió) +/-
1999 37,6% (384,681) 35,5% (361,675)
27 / 40
1 / 20
2003 40,0% (340,515) 36,6% (310,658)
30 / 40
0 / 20
Növekedés 2
2007 32,2% (314,925) 29.6% (288,954)
24 / 40
2 / 20
Csökkenés 4
2011 42,3% (401,677) 36,9% (349,935)
28 / 40
2 / 20
Növekedés 4
2016 34,7% (353,866) 31,5% (319,196)
27 / 40
2 / 20
Csökkenés 1
2021 39,9% (443,047) 36,2% (401,770)
27 / 40
3 / 20
Növekedés 1

Európa Parlamenti választások[szerkesztés]

Év Wales +/–
% Mandátumok
1979 41.5
3 / 4
1984 44.5
3 / 4
Állandó
1989 48.9
4 / 4
Növekedés 1
1994 55.9
5 / 5
Növekedés 1
1999 31.8
2 / 4
Csökkenés 3
2004 32.5
2 / 4
Állandó
2009 20.3
1 / 4
Csökkenés 1
2014 28.1
1 / 4
Állandó
2019 15.3
1 / 4
Állandó

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. BBC News - Jones is new Welsh Labour leader. (Hozzáférés: 2015. május 8.)
  2. Hayes, Georgina. „Wales election: Labour equals its best-ever Senedd result by winning 30 seats”, The Daily Telegraph, 2021. május 8. (Hozzáférés ideje: 2021. május 25.) (brit angol nyelvű) 
  3. Mosalski, Ruth: Labour wins half the seats in the Welsh Parliament (angol nyelven). WalesOnline , 2021. május 11. (Hozzáférés: 2021. május 25.)