Szociáldemokrácia

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A szociáldemokrácia nemzetközi jelképe, a Szocialista Internacionálé logója.

A szociáldemokrácia baloldali politikai és gazdasági ideológia, a szocialista mozgalom egyik irányzata. Támogatja az állam gazdasági és szociális beavatkozását, elősegíti a társadalmi igazságosságot a piacgazdaság keretein belül. Sürgeti a valódi béralku megkötését, mely által a bérek folyamatos emelését kívánja megvalósítani. Alapvetőnek tartja a képviseleti demokráciát, de nem zárkózik el a részvételi- vagy közvetlen demokráciától.

Története[szerkesztés]

A szociáldemokrácia ma[szerkesztés]

A mai szociáldemokraták elfogadják a kapitalista rendszert és a demokratikus államstruktúrákat.

A modern szociáldemokrácia egyetért azzal, hogy a gazdasági növekedés a jólét – egyik – szükséges feltétele, ezért támogatja a szociális piacgazdaság fejlődését és ennek a túlsúlyba került magánérdekeket háttérbe szorító reformját.

A. Giddens angol szociológus alkotta meg a harmadik út elméletét, mely a neoliberális viszonyokhoz való alkalmazkodást határozta meg a modern szociáldemokrácia alapelveként. Ez az elmélet azonban, bár nagy befolyást gyakorolt, nem vált meghatározóvá a nemzetközi szociáldemokrata mozgalomban.

Nemzetközi szövetségek[szerkesztés]

A szociáldemokrata pártok, mozgalmak egyik nemzetközi szövetsége a Szocialista Internacionálé, mely a világ baloldali pártjainak széles skáláját magába foglalja. Ezen kívül létezik még a Progresszív Szövetség, melyet 2013-ban a német SPD hívott életre az SI hatástalansága miatt. Mindkettő résztvevője a magyar MSZDP és az MSZP.

Az európai szociáldemokrata pártokat az Európai Szocialisták Pártja (PES) tömöríti, melynek európai parlamenti frakciója a Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége (S&D). Az S&D-nek 4 magyarországi képviselője van, ketten az MSZP és ketten a DK tagjai.

További információk[szerkesztés]