Munkáspárt (Egyesült Királyság)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Munkáspárt
(Labour Party)
Adatok
Elnök Jeremy Corbyn
Elnökhelyettes Tom Watson
Frakcióvezető Ed Miliband

Alapítva 1900. február 27. (alakuló kongresszus)
Székház 39 Victoria Street, London, SW1H 0HA

Ideológia szociáldemokrácia
demokratikus szocializmus
Politikai elhelyezkedés balközép
Parlamenti jelenlét 1900 óta
Nemzetközi szövetségek Szocialista Internacionálé
EP-frakció Európai Szocialisták Pártja (PES)
Hivatalos színei vörös
Weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Munkáspárt
(Labour Party)
témájú médiaállományokat.

A Munkáspárt (angolul Labour Party, röviden Labour) megalakulása óta a baloldal – később, és jelenleg is a balközép – legmeghatározóbb politikai ereje az Egyesült Királyságban. Jelenleg a Munkáspárt ellenzéki erő az Egyesült Királyságban, a skót és a walesi kormányt pedig a Liberális Demokratákkal koalícióban vezeti. A Munkáspárt a második legnagyobb párt önkormányzati szinten, míg az Európai Parlamentben (EP) a harmadik.

A Munkáspárt 1997-ben, 179 mandátumos többséggel aratott elsöprő győzelmet Tony Blair vezetésével. 1974 óta ez volt az első győzelmük. A Munkáspárt győzelmével végleg lezárult a Thatcher-korszak, és annak utórengése, a Major-korszak. A 2001-es választásokon a Munkáspárt fölénye 167 mandátumra csökkent, mely a 2005-ös választásokon tovább apadt 66-ra.

A Munkáspárt a szakszervezeti mozgalmakból és a 19. századi szocialista pártok örökségéből nőtte ki magát, hivatalosan is a demokratikus szocializmust vallja. Tony Blair vezetése alatt a párt balról inkább középre tolódott, és a párt piacorientált politikát hirdetett, az 1979-es, 1983-as, 1987-es és 1992-es választási vereségsorozat után. Éppen ezért sok megfigyelő a Munkáspártot mint szociáldemokrata vagy centrista pártot tekinti, szemben a korábbi demokratikus szocialista nézettel.

A párt Brexittel kapcsolatos politikája[szerkesztés]

A Brexit kérdései a Munkáspártot egyre inkább megosztják. Többen 2019 elejétől szorgalmazzák, hogy Jeremy Corbyn pártelnök változtasson a Brexittel kapcsolatos stratégiáján, és kezdjen inkább kampányolni egy második, a brit uniós tagságról szóló népszavazás megrendezése érdekében.

2019. február 18-án reggel a Munkáspárt hét parlamenti képviselője – Chuka Umunna, Luciana Berger, Chris Leslie, Angela Smith, Mike Gapes, Gavin Shuker és Ann Coffey – sajtótájékoztatón jelentette be, hogy otthagyja a pártot. A kilépők az ellen tiltakoznak, ahogy Jeremy Corbyn pártelnök kezeli az ország Európai Unióból való kilépésének kérdését, és - véleményük szerint - antiszemitává vált a Munkáspárt.

Sajtóértesülések szerint Jeremy Corbin eddig azt a stratégiát követte, hogy a Munkáspárt "napirenden tartja" egy második referendum lehetőségét arra az esetre, ha Theresa May miniszterelnök nem lenne képes az Európai Unióval olyan megállapodást kötni, amely elnyerheti a parlament jóváhagyását. Corbyn első helyen új választások kiírását akarja elérni, ugyanakkor arra is felszólította Theresa May miniszterelnököt, hogy legyen rugalmasabb, és az Európai Unióval való állandó vámunió elképzelését.[1]

A hét kilépő képviselő bejelentette, hogy független képviselők lesznek a parlamentben. A Munkáspártnak eddig 256 képviselője volt a törvényhozás alsóházában.[2]

Jegyzetek[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]