Munkáspárt (Egyesült Királyság)
 |
Ehhez a szócikkhez további forrásmegjelölés szükséges az ellenőrizhetőség érdekében. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts a szócikk fejlesztésében további megbízható források hozzáadásával. (2007 áprilisából) |
| Munkáspárt (Labour Party) | |
 | |
| Adatok | |
| Elnök | Jeremy Corbyn |
| Elnökhelyettes | Tom Watson |
| Frakcióvezető | Ed Miliband |
| Alapítva | 1900. február 27. (alakuló kongresszus) |
| Székház | 39 Victoria Street, London, SW1H 0HA |
| Ideológia |
szociáldemokrácia demokratikus szocializmus |
| Politikai elhelyezkedés | balközép |
| Parlamenti jelenlét | 1900 óta |
| Nemzetközi szövetségek | Szocialista Internacionálé |
| EP-frakció | Európai Szocialisták Pártja (PES) |
| Hivatalos színei | vörös |
| Weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Munkáspárt (Labour Party) témájú médiaállományokat. | |
A Munkáspárt (angolul Labour Party, röviden Labour) megalakulása óta a baloldal – később, és jelenleg is a balközép – legmeghatározóbb politikai ereje az Egyesült Királyságban. Jelenleg a Munkáspárt ellenzéki erő az Egyesült Királyságban, a skót és a walesi kormányt pedig a Liberális Demokratákkal koalícióban vezeti. A Munkáspárt a második legnagyobb párt önkormányzati szinten, míg az Európai Parlamentben (EP) a harmadik.
A Munkáspárt 1997-ben, 179 mandátumos többséggel aratott elsöprő győzelmet Tony Blair vezetésével. 1974 óta ez volt az első győzelmük. A Munkáspárt győzelmével végleg lezárult a Thatcher-korszak, és annak utórengése, a Major-korszak. A 2001-es választásokon a Munkáspárt fölénye 167 mandátumra csökkent, mely a 2005-ös választásokon tovább apadt 66-ra.
A Munkáspárt a szakszervezeti mozgalmakból és a 19. századi szocialista pártok örökségéből nőtte ki magát, hivatalosan is a demokratikus szocializmust vallja. Tony Blair vezetése alatt a párt balról inkább középre tolódott, és a párt piacorientált politikát hirdetett, az 1979-es, 1983-as, 1987-es és 1992-es választási vereségsorozat után. Éppen ezért sok megfigyelő a Munkáspártot mint szociáldemokrata vagy centrista pártot tekinti, szemben a korábbi demokratikus szocialista nézettel.
Tartalomjegyzék
A párt Brexittel kapcsolatos politikája[szerkesztés]
A Brexit kérdései a Munkáspártot egyre inkább megosztják. Többen 2019 elejétől szorgalmazzák, hogy Jeremy Corbyn pártelnök változtasson a Brexittel kapcsolatos stratégiáján, és kezdjen inkább kampányolni egy második, a brit uniós tagságról szóló népszavazás megrendezése érdekében.
2019. február 18-án reggel a Munkáspárt hét parlamenti képviselője – Chuka Umunna, Luciana Berger, Chris Leslie, Angela Smith, Mike Gapes, Gavin Shuker és Ann Coffey – sajtótájékoztatón jelentette be, hogy otthagyja a pártot. A kilépők az ellen tiltakoznak, ahogy Jeremy Corbyn pártelnök kezeli az ország Európai Unióból való kilépésének kérdését, és - véleményük szerint - antiszemitává vált a Munkáspárt.
Sajtóértesülések szerint Jeremy Corbin eddig azt a stratégiát követte, hogy a Munkáspárt "napirenden tartja" egy második referendum lehetőségét arra az esetre, ha Theresa May miniszterelnök nem lenne képes az Európai Unióval olyan megállapodást kötni, amely elnyerheti a parlament jóváhagyását. Corbyn első helyen új választások kiírását akarja elérni, ugyanakkor arra is felszólította Theresa May miniszterelnököt, hogy legyen rugalmasabb, és az Európai Unióval való állandó vámunió elképzelését.[1]
A hét kilépő képviselő bejelentette, hogy független képviselők lesznek a parlamentben. A Munkáspártnak eddig 256 képviselője volt a törvényhozás alsóházában.[2]
Jegyzetek[szerkesztés]
További információk[szerkesztés]
Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]
|
Ez a politikai párttal kapcsolatos lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
|
