Szocialista Internacionálé
| Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
| Szocialista Internacionálé (Socialist International) | |
| Tagok | |
| Alapítva | 1951. június 3. |
| Típus | Nemzetközi pártszervezet |
| Székhely | London |
| Tagság | 153 szervezet |
| Elnök | Pedro Sánchez (Spanyol Szocialista Munkáspárt) |
| A Szocialista Internacionálé weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Szocialista Internacionálé témájú médiaállományokat. | |
A Szocialista Internacionálé a szociáldemokrata pártok, munkáspártok és demokratikus szocialista pártok világszervezete. Neve korai elődje, az 1889-ben alakult eredeti Szocialista Internacionálé nevével azonos (a 19. században működött szervezetet, II. Internacionálénak, Második Internacionálénak is nevezték).
Története
[szerkesztés]A II. Internacionálé legidőtállóbb akciói a május 1-jei munkaünnep és a március 8-ai nemzetközi nőnap bevezetése (1889-ben, illetve 1910-ben). Az első világháború kitörésekor a II. Internacionálé szétszakadt, de 1923-ban Munka és Szocialista Internacionálé néven újraalapították. A kommunista pártok a nemzetiszocialistákkal együtt éles politikai harcot folytattak sok szociáldemokrata, illetve szocialista párttal szemben az 1920-as, 30-as években egészen a Kommunista Internacionálé 1935-ös VII. kongresszusáig, amely meghirdette a szociáldemokratákat is magában foglaló antifasiszta népfrontpolitikát.
A szervezet második újraalapítására, amellyel jelenlegi formáját öltötte, a második világháború után 1951. június 30-án a frankfurti kongresszuson került sor. Egyértelműen a szociáldemokrata eszméket képviselte, elhatárolódva a kommunista mozgalmaktól. A második világháború utáni évtizedekben a Szocialista Internacionálé segédkezett a diktatúrából szabadult országok szociáldemokrata pártjainak újraszervezésében (1974-ben Portugáliában és 1975-ben Spanyolországban). Az 1976-os genfi kongresszusig Európán kívül kevés tagja volt (Latin-Amerikában egy sem). Az 1980-as években támogatta a nicaraguai sandinistákat. Azóta kommunista jogelődű pártokat is sorai közé fogadott, mint az Olasz Baloldali Demokraták (Democratici di Sinistra, rövidítve DS), a Mozambiki Felszabadítási Front (FRELIMO), vagy éppen a magyarországi MSZP.
A 2012. augusztusi fokvárosi kongresszuson Mesterházy Attila MSZP elnököt ismét a szervezet egyik alelnökévé választották.[1] Az Európai Parlamentben működő Európai Szocialisták Pártja a Szocialista Internacionálé társult tagja.
Elnökei
[szerkesztés]2022-től elnöke Pedro Sánchez, a Spanyol Szocialista Munkáspárt vezetője, Spanyolország miniszterelnöke.
Az elnökök időrendben:
- 1951–1957: Morgan Walter Philips
- 1957–1962: Alsing Andersen
- 1963: Erich Ollenhauer
- 1964–1976: Bruno Pittermann
- 1976–1992: Willy Brandt
- 1992–1999: Pierre Mauroy
- 1999–2005: António Guterres
- 2006–2022: Jórgosz Papandréu
- 2022–: Pedro Sánchez
Tagjai
[szerkesztés]A Szocialista Internacionálé tagjai szociáldemokrata és baloldali pártok világszerte, több mint 100 országban. A legismertebb tagpártok közé tartozik a brit Munkáspárt, a német SPD, a francia Szocialista Párt, valamint több dél-amerikai és afrikai párt.
Megfigyelők
[szerkesztés]| Ország | Párt neve | Parlamenti szerepe |
|---|---|---|
| Munkáspárt | kormánypárt | |
(Észak-Írország) |
Szociáldemokrata és Munkáspárt | ellenzék |
| Munkáspárt | ellenzék | |
| Kenyai Munkáspárt | ellenzék | |
| Vetëvendosje | kormánypárt | |
| Lesotho Kongresszus a Demokráciáért | koalícióban | |
| Szerb Szociáldemokrata Párt | koalícióban | |
| Igazságosság és Jólét Pártja | ellenzék | |
| Szvázi Demokratikus Párt | – |
Korábbi tagok
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Ismét a Szocintern alelnökévé választották Mesterházy Attilát. [2013. augusztus 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. április 13.)
További információk
[szerkesztés]- A Szocialista Internacionálé hivatalos oldala Archiválva 2006. április 23-i dátummal a Wayback Machine-ben