2015-ös brit parlamenti választás

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

2015. május 7-én parlamenti választást tartottak az Egyesült Királyságban, aholis a képviselőházi tagokat, azaz a kétkamarás brit parlament alsóházának tagjait választották meg. A választást David Cameron miniszterelnök Konzervatív Pártja nyerte meg. A párt 331 mandátummal abszolút többséget szerzett, így a királynő május 8-án megbízta Cameront, hogy alakítson új kormányt.[1]

Választási rendszer[szerkesztés]

Kizárólag egyéni mandátumokkal lehet a Képviselőházba bekerülni. Az ország 650 egyéni kerületre van osztva. A választás egyfordulós, és a relatíve legtöbb szavazatot kapott képviselő nyeri el a mandátumot (a győztes mindent visz, angolul first-past-the-post, FPTP).

Ez a többségi választási rendszer rendkívül aránytalan eredményre vezet, torzítva mutatja a nép akaratát, ugyanakkor a parlamentbe nem tud bejutni olyan jelölt, aki személyében nem elég népszerű a körzetében. A képviselőknek jobban kell figyelniük választókörzetük lakóinak akaratára, így kis regionális pártok is megjelenhetnek a törvényhozásban. Nincs bejutási küszöb.[2]

Eredmények[szerkesztés]

A 2015-ös egyesült királyságbeli választások eredménye
Pártok Jelöltek
száma
Mandátumok[3] Szavazatok
száma aránya (%) változása
az előző
választáshoz
képest
(fő)
száma aránya (%) változása
az előző
választáshoz
képest
(százalékpont)
Konzervatív Párt 647 331 50,8 Növekedés +24 11 300 303 36,9 Növekedés +0,8
Munkáspárt 631 232 35,7 Csökkenés –26 9 344 328 30,4 Növekedés +1,5
Skót Nemzeti Párt 59 56 8,6 Növekedés +50 1 454 436 4,7 Növekedés +3,1
Liberális Demokraták 631 8 1,2 Csökkenés –49 2 415 888 7,9 Csökkenés –15,2
Demokratikus Unionista Párt 16 8 1,2 184 260 0,6
Sinn Féin 18 4 0,6 Csökkenés –1 176 232 0,6
Plaid Cymru 40 3 0,5 181 694 0,6
Szociáldemokrata és Munkáspárt 18 3 0,5 99 809 0,3
Ulsteri Unionista Párt 15 2 0,3 Növekedés +2 114 935 0,4
Függetlenségi Párt 624 1 0,2 Növekedés +1 3 881 129 12,6 Növekedés +9,5
Anglia és Wales Zöld Pártja 575 1 0,2 1 157 613 3,8 Növekedés +2,8
Független 170 1 0,2 Csökkenés –4 164 826 0,5 Csökkenés –0,3
Egyéb 0 0
Házelnök (Speaker) 1 1 0,2
Összesen 650 100 30 695 212 100
A brit választási rendszerben a szavazati arányoktól (belső kör) jelentősen eltérnek a mandátumok arányai (külső kör); a torzítás elsősorban a közepes méretű politikai erőkre nézve kedvezőtlen

A legtöbb mandátumot, 331-et,[4] a Konzervatív Párt kapta; többet mint az abszolút többséghez szükséges 326. A párt a 2010-es választásokhoz képest 24-gyel növelte képviselőinek számát.[5]

A második helyen végzett Munkáspárt 232 mandátumot szerzett, 26-tal kevesebbet, mint az előző választáson. A 2014-es függetlenségi népszavazás után hirtelen megerősödött Skót Nemzeti Párt végzett a harmadik helyen; ők 56 mandátumot szereztek, 50-nel többet mint 2010-ben. A Liberális Demokraták hatalmas vereséget szenvedtek: 49 képviselői hely elvesztése után mindössze 8 mandátumuk maradt. A Demokrata Uniópárt(wd) az előző választáshoz hasonlóan 8 képviselői helyet szerzett. A Sinn Féin 4, a Plaid Cymru 3 mandátumot kapott; a fennmaradó hét mandátumon további négy párt osztozott.[5]

A választáson a 46,4 millió szavazójogosult brit polgár 61,1 százaléka vett részt.[5]

Választási térképek[szerkesztés]

Az egyes egyéni választókerületekben nyertes jelöltek pártjai (kartogram)



A legtöbb szavazatot kapott jelöltek pártjai szavazási körzetenként


Következmények[szerkesztés]

David Cameron miniszterelnök

A királynő május 8-án megbízta David Cameront, hogy ismét alakítson kormányt. Cameron ezután beszédet mondott, amelyben elmondta, hogy egypárti, konzervatív kormányt alakít (hiszen az új parlamentben nem lesz szüksége az eddigi liberális demokrata koalíciós partnerre), és folytatni fogja eddigi kiadáscsökkentő gazdaságpolitikáját. Megerősítette korábbi ígéretét, miszerint 2017 vége előtt népszavazást fognak tartani arról, hogy az Egyesült Királyság kilépjen-e az Európai Unióból.[1]

Az eredmények tükrözték a Nicola Sturgeon vezette Skót Nemzeti Párt térnyerését, és ezzel ismét felmerült a skót függetlenség kérdése.[1]

A választási vereséget követően lemondott a két nagy vesztes párt vezetője, a munkáspárti Ed Miliband és a liberális demokrata Nick Clegg.[1] A Munkáspártot a skót szavazók nagyon megbüntették a 2014-es skóciai népszavazáson képviselt egységes állam melletti kiállása miatt.

Ígéretéhez híven lemondott Nigel Farage, a Függetlenségi Párt elnöke is, mert nem tudott nyerni kerületében, de pártja vezetősége maradásra bírta. Az UKIP, aminek jelöltjei országosan a harmadik legtöbb szavazatot kapták, csak 1 mandátumot szerzett, ami a vitát indított arról, hogy a választási rendszer vajon megfelelő-e egy háromosztatú politikai mezőben.[6]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b c d Griff Witte, Dan Balz és Karla Adam: Conservatives claim decisive win in British election, defying predictions. washingtonpost.com, 2015. május 8. (Hozzáférés: 2015. május 8.)
  2. Ezt kell tudni a brit választási rendszerről – Transindex, 2015. május 8.
  3. Current State of the Parties. www.Parliament.uk. (Hozzáférés: 2015. január 29.)
  4. Ez a szám magában foglalja John Bercow konzervatív házelnök mandátumát is, noha a házelnök megválasztása után formálisan egyik pártnak sem tagja.
  5. a b c Results. Election 2015. BBC, 2015. május 8. (Hozzáférés: 2015. május 8.)
  6. Ismét a viták középpontjában a brit választási rendszer – Atv.hu, 2015. május 8.

Források[szerkesztés]

Commons:Category:2015 UK General election
A Wikimédia Commons tartalmaz 2015-ös brit parlamenti választás témájú médiaállományokat.