Vörös

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Vörös
 
Színkomponensek
Hexa-hármas #FF0000
RGB (r, g, b) (255, 0, 0)
CMYK (c, m, y, k) (0, 100, 100, 0)
HSV (h, s, v) (0°, 100%, 100%)
A Szovjetunió zászlaja

A vörös a szivárvány első színe, vagyis a fénytörés által legkevésbé eltérített látható fény színe. A három alapszín egyike.

A látható fény tartományán belül a vörösnek van a legnagyobb hullámhossza, 625-750 nm közötti. Fotokémiai hatása a vörös fénynek a legkisebb. Kiegészítő színe a vörös-zöld-kék színmodellben a kékeszöld vagy cián, Newton színkörében egyfajta zöld, Goethe színelméletében a kék.

A piros általában élénk, telített vörös, a rőt ezzel szemben inkább sötétebb, barnásabb árnyalatú, bordó. A telítetlen vörös a rózsaszín. Az enyhén kék felé hajló vörös a bíbor, a sárgával kevert a narancsvörös.

A vörös szót eredetileg arra használták, ami vértől volt piros, tehát véres. Csak később változott jelentése a maira, a piros szinonimájára.

Ugyanakkor a piros általában szelíd és kedves összefüggésekben szerepel. A piros labda ritkán vörös, a magyar zászló mindig piros-fehér-zöld, soha nem mondaná egy magyar ember vörös-fehér-zöldnek. A piros arc és a piros alma az egészségre és jókedvre utalnak. A húsvéti tojás is piros, még ha színe mélyvörös is.

A pokol, ördög, sárkány, démon, haj, köröm is vörös. "Vörös kutya, vörös ló, vörös ember egy se jó!" mondja a magyar szólás.

Árnyalatok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Cinóberpiros
  • Kárminvörös
  • Burgundivörös
  • Bordó
  • Tűzpiros
  • Bíborvörös
  • Vérpiros

Szimbolikája[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Figyelmeztetés, tilalom, például közlekedési lámpa piros színe, a fociban piros lap.
  • Jelentőség, érték, például piros betűs ünnep, piros pont.
  • Vér, tűz, izzás, szenvedély, ezzel kapcsolatban:
    • Forradalom, például vörös zászló;
    • Szeretet, szerelem, például vörös szív;
    • Erotika, például a piros lámpás házak = bordélyok.
    • A nemiség, a libidó színe
  • Védelem, megóv a démonoktól, tűztől és egyéb veszélyektől
  • Termékenység jelképe, például a húsvéti piros tojás

Vörös dolgok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

„Vörös” személyek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az irodalomban[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Sportban[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • az olimpiai zászlón a vörös karika jelképezi az amerikai kontinenst.
  • az angol labdarúgó-bajnokságban ismert vörös csapat a Liverpool FC és a Manchester United FC, utóbbiak beceneve „vörös ördögök”.
  • az olasz labdarúgó-bajnokságban piros-fekete (olaszul „rossonero”) az AC Milan színe.
  • a magyar labdarúgó-bajnokságban piros-fehér a Debreceni VSC és a Diósgyőri VTK színe, a Budapest Honvéd FC piros-fehér-fekete (korábban Kispest néven piros-fekete, Bp. Honvéd SE néven piros-fehér volt), piros-kék a Vasas, a Videoton FC és a Nyíregyháza Spartacus FC.
  • több csapatjátékban, például labdarúgásban a játékvezető piros lap felmutatásával jelzi a játékos kiállítását.
  • az autósportban a Gordon Bennett-kupa nyomán az olasz csapatok hagyományos színe a vörös, a Scuderia Ferrari mai napig használja.
  • autóversenyeken piros zászló jelzi a futam vagy edzés kényszerű félbeszakítását.
  • vízilabdában a kapusok piros sapkában játszanak.
  • atlétikai dobó- és ugrószámokban a versenybírók piros zászló felemelésével jelzik az érvénytelen kísérletet.
  • súlyemelésben a piros lámpa meggyújtása ugyancsak azt jelzi, hogy a bíró érvénytelennek minősítette a versenyző kísérletét.
  • vívásban az egyik fél érvényes találatát piros lámpa jelzi (a másikét zöld).

Vörös festékek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Kadmiumvörös: kadmium-szulfid és kadmium-szelenid, súlypáttal telítve, nagyon tartós, fényálló festék.
  • Kármin: állati eredetű, a bíbortetűből állítják elő. Nagyon szép vörös, de nem fényálló. Ma már csak élelmiszerszínezék; egyéb alkalmazásaiban szintetikus festékekkel helyettesítik.
  • Cinóber: kristályos higany-szulfid. Természetes változata a hegyi cinóber. A legélénkebb vörös, de nem túlságosan fényálló.
  • Vörös okker: nagyon ősi festékanyag, tulajdonképpen vasoxid. Az ókorban sinopia néven ismerték. Sárga okker hevítésével állítható elő.
  • Égetett siena (Terra di Siena): tüzes színű lazúrfesték. A természetes siena pörkölésével állítják elő.
  • Mínium: egyfajta ólom(II)-oxid. Már az ókorban ismerték, a kéziratok miniatúráit készítették vele, a festék nevéből ered maga a miniatúra szó is. Mint színezék nem fényálló, a levegőn megbarnul, de felületvédelemre kiváló. Nagyon mérgező.
  • Alizarin: már a rómaiak is használták. Sokáig festőbuzérból, majd kőszénkátrányból állították elő. A festők krapplakk néven ismerik.

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]


  A vörös árnyalatai  
Alizarin Amaranth Burgundi vörös Cardinal Kármin Cerise Gesztenye Coral Red Karmazsin Mélyrózsaszín Falu red Tűzvörös
                       
Fukszia Girlsnberry Hollywood Cerise Magenta Maroon Mályva Persian red Halványrózsaszín Pomegranate Vörös Red-violet Rózsaszín
                       
Rozsdavörös Puce Sangria Skarlátvörös Jajrózsaszín Téglavörös Venetian red Cinóber