Wayback Machine

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Wayback Machine
Wayback Machine logo 2010.svg
Vállalkozás típusa
Oldal típusa
Elérhető nyelv(ek) angol
Alapítva 2001. október 29.
Származási ország Amerikai Egyesült Államok
Tulajdonos Internet Archive
URL web.archive.org
Alexa-helyezés 205 (2021. február 5.)
A Wikimédia Commons tartalmaz Wayback Machine témájú médiaállományokat.

A Wayback Machine a világháló digitális archívuma, amit az Internet Archive nonprofit szervezet hozott létre. Neve szabados fordításban Visszautazó Gépezet, mert lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy visszamenve az időben megnézhessék, hogyan nézett ki egy adott weblap egy korábbi időpontban. A szolgáltatás bárki számára elérhető, és bármely weblap aktuális változatát is hozzáadhatja az arcívumhoz.

1996-os létrehozása óta közel 700 milliárd oldal került az archívumba (2022 közepe). A szolgáltatás kapcsán felmerült, hogy szerzőijog-sértésnek minősül-e az, hogy az oldalak a tulajdonosuk engedélye nélkül kerülnek archiválásra. Néhány per kapcsán előfordult, hogy az archívumból el kellett távolítani a tárolt tartalmakat. Az Európában 2018 óta érvényben lévő GDPR szabályozás erre is érvényes, amely pl. kimondja, hogy mindenkinek alapjoga az ún. „törléshez és elfeledtetéshez való jog”.

Története[szerkesztés]

A Wayback Machine 1996 májusában kezdett gyorsítótárazott weblapokat archiválni.[1][2]

Az Internet Archive San Franciscó-i cég alapítói, Brewster Kahle és Bruce Gilliat 2001 októberében indították útjára a Wayback Machine honlapját, akik a céget azért hozták létre, hogy „univerzális hozzáférést biztosítanak minden tudáshoz”.[3] Az archívum elsősorban arra a problémára nyújt megoldást, hogy a weblapok tartalma ne vesszen el, amikor azt megváltoztatják vagy véglegesen törlik. A szolgáltatás lehetővé teszi, hogy a weblapoknak az idők folyamán archivált különböző verzióit megtekinthessék. Kahle és Gilliat a szolgáltatást abban a reményben alkották meg, hogy a teljes világhálót archiválják. Maga a "Wayback Machine" elnevezés egy azonos nevű, kitalált időutazó és fordító eszközre utal, amelyet a Rocky és Bakacsin kalandjai című animációs rajzfilmsorozatban Mister Peabody és Sherman karakterek használnak.

A kezdetekben még 1996 és 2001 között az információkat digitális szalagon tárolták, Kahle időnként már ekkor is lehetővé tette kutatók és tudósok számára, hogy hozzáférjenek az adatbázishoz. 2001-ben – amikor az archívum elérte ötödik évfordulóját – a Berkeley-i Kaliforniai Egyetemen tartott ünnepélyes bemutatón a nyilvánosság előtt is megnyitották a szolgáltatást. Ekkor már több mint 10 milliárd archivált oldalt tartalmazott. A weboldalakról automatikusan készül mentés az archívumba, és időnként azok új verzióit is archiválja. A weblapok aktuális állapota manuálisan is rögzíthető, megadva annak URL-jét, feltéve, hogy a weblapon nincs kifejezetten tiltás arra, hogy a Wayback Machine „feltérképezze” azt és elmentse a tartalmát.

Műszaki információk[szerkesztés]

A szoftvert arra fejlesztették ki, hogy keresőrobotként feltérképezze és töltse le az internetprotokollal nyilvánosan hozzáférhető weblapok információit és adatfájljait, rögzítse a Gopher protokoll szerinti hierarchiájukat, az NNTP-s Bulletin Board rendszerű hírfolyamokat (Netnews, Usenet) és tárolja el a szabadon letölthető szoftvereket. Az ilyen keresőrobotok által gyűjtött információk nem tartalmazzák az világhálón elérhető összes adatot, mivel a nagy részét azok kiadói korlátozzák, vagy nem hozzáférhető adatbázisokban tárolják. Azért, hogy a csak részben gyorsítótárazott weboldalak miatti hiányosságokat kiküszöböljék 2005-ben egy előfizetéses szolgáltatást is indított az Internet Archíve. Az Archive-It.org lehetővé teszi az intézmények és a tartalomkészítők számára, hogy saját maguk összegyűjthessék és megőrizzék digitális tartalmaikat, gyűjteményeiket, és létrehozzanak maguknak egy archívumot.

Felhasználási példák[szerkesztés]

A Wayback Machine 2001-es nyilvános bevezetésétől kezdve tudományosan tanulmányozták az adatok tárolásának és gyűjtésének módjait, mind az archívumában található tényleges oldalak összefüggéseit. 2013-ig a tudósok mintegy 350 cikket írtak a Wayback Machine-ről, többnyire az információtechnológia, a könyvtártudomány és a társadalomtudomány területén. A társadalomtudósok a Wayback Machine segítségével elemezték, hogy a weboldalak fejlesztése a kilencvenes évek közepétől napjainkig hogyan befolyásolta vállalatok növekedési pályáját.

Amikor a Wayback Machine archivál egy oldalt, általában tartalmazza a hiperhivatkozások nagy részét, így a linkek aktívak maradnak akkor is, amikor a világháló instabilitása miatt a sérülékeny kapcsolati háló megbomlik. Indiai kutatók tanulmányozták a Wayback Machine azon képességét, hogy képes-e online tudományos publikációk hiperhivatkozásait megmenteni, és megállapították, hogy a vizsgált cikkekben 10 év kb. 7000 hivatkozásának valamivel kevesebb mint 50% maradt csak elérhető idővel, de az archiválás valamivel több mint 79% elérését biztosította.[4]

Újságírók gyakran használják a Wayback Machine-t, hogy megtekintsenek halott weboldalakat, régi híradásokat és weboldalak változatai közötti különbségeket. Segítségül volt már a politikusok felelősségre vonhatóságához és hadieseményekről szóló hazugságok leleplezéséhez is. Előbbire példa, hogy az archívumból derült ki, hogy – Donald Trump elnöksége idején, aki a globális felmelegedést hoaxnak nevezte – a Fehér Ház weblapjairól minden erre vonatkozó hivatkozást töröltek, ami világszerte felháborodást és tüntetéseket eredményezett tudományos körökben, 2017 áprilisában (March for Science). Utóbbira példa, amikor 2014-ben a Malaysia Airlines 17-es járatának katasztrófája kapcsán kiderült, hogy a Kelet-ukrajnai háború egyik orosz vezetjője, Igor Girkin azzal dicsekedett, hogy csapatai lelőttek egy ukrán katonai repülőgépet. Amikor kiderült, hogy a gép valójában egy polgári repülőgép, akkor törölte a bejegyzését, és az ukrán hadsereget okolta a gép lelövéséért, de a törlés ellenére az archívumban megmaradt az előzmény.[5]

Szerzőijog-sértés[szerkesztés]

Az európai szabályozás értelmében a Wayback Machine megsértheti a szerzői jogokat, mert a szabályok szerint a tartalomkészítők döntési joga, hogy tartalmukat hol teszik közzé vagy sokszorosítható-e. Ennek megfeleően a szolgáltatás ma már biztosítja, hogy, az alkotó kérésére az archívumból az oldalak törlésre kerüljenek, illetve, hogy a weblapokon tiltás szerepelhessen az archívumba kerülésre.[forrás?] A Wayback Machine kizárási irányelvei a webhely help részében találhatók.[6]

Tárolt tartalmak eltávolításának esetei[szerkesztés]

Szcientológia[szerkesztés]

2002 végén az Internet Archive eltávolította a Wayback Machine-ről a szcientológiát kritizáló különböző webhelyeket.[7] Egy hibaüzenet azt jelezte, hogy ez a „webhelytulajdonos kérésére” történt.[8] Később tisztázódott, hogy a Szcientológia Egyház jogászainak nyomására történt az eltávolítás, és az eredeti webhelytulajdonosok igazából nem akarták eltávolítani az anyagukat.[9]

Healthcare Advocates, Inc.[szerkesztés]

2003-ban a Harding Earley Follmer & Frailey ügyvédi iroda sikersen védte ügyfelüket egy védjegyvitáról szóló perben a Wayback Machine segítségével. Az ügyvédek a weboldalak több évvel korábbi tartalma alapján be tudták bizonyítani, hogy a felperes keresete alaptalan. A felperes Healthcare Advocates ezt követően módosította panaszát, bevonva a perbe az Internet Archive-ot is, és a szervezetet a szerzői jogok megsértésével, valamint a DMCA és a számítógépes csalásokról és visszaélésekről szóló törvény megsértésével vádolta. A Healthcare Advocates azt állította, hogy bár a webhelyükre csak később, az eredeti keresetük benyújtása után telepítették a robots.txt fájlt, ennek ellenére az Internet Archive-nak szerintük el kellett volna távolítania a webhelyük összes korábbi példányát a Wayback Machine-ről, de néhány anyag továbbra is nyilvánosan elérhető maradt, így azt a védelem felhasználhatta. A pert bíróságon kívül rendezték, miután a Wayback Machine orvosolta a problémát.

Daniel Davydiuk[szerkesztés]

2013 és 2016 között egy Daniel Davydiuk nevű pornográf színész megpróbálta eltávolítani magáról az archivált képeket a Wayback Machine archívumából, először több DMCA-kérést küldött, majd a kanadai bírósághoz is fordult. 2017-ben a kért tartalmakat végül törölték.[10][11][12]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. MTV Online: Main Page – Wayback Machine. Wayback Machine, 1996. május 12. [1996. május 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. július 17.)
  2. Infoseek Guide – Wayback Machine. Wayback Machine, 1996. május 12. [1996. május 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. december 16.)
  3. Whois Record for WayBackMachine.org. WHOIS (DNS, & Domain Info). (Hozzáférés: 2022. június 27.)
  4. B.T. Sampath Kumar, K.R. Prithviraj (2014. október 21.). „Bringing life to dead: Role of Wayback Machine in retrieving vanished URLs” (angol nyelven). Journal of Information Science 41 (1), 71–81. o. DOI:10.1177/0165551514552752. ISSN 0165-5515.  
  5. Wayback Machine Won't Censor Archive for Taste, Director Says After Olympics Article Scrubbed (angol nyelven), 2016. augusztus 17.
  6. [https://help.archive.org/help/wayback-machine-general-information/ Wayback Machine general information – What is the Wayback Machine’s Copyright Policy?
  7. Bowman, Lisa M. „Net archive silences Scientology critic”, CNET News.com, 2002. szeptember 24.. [2012. május 15-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés ideje: 2007. január 4.) 
  8. Jeff: exclusions from the Wayback Machine (Blog). Wayback Machine Forum. Internet Archive, 2002. szeptember 23. [2007. február 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. január 4.) Author and Date indicate initiation of forum thread.
  9. Miller, Ernest: Sherman, Set the Wayback Machine for Scientology (Blog). LawMeme. Yale Law School. [2012. november 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. január 4.)
  10. Stobbe, Richard: Copyright Implications Of A "Right To Be Forgotten"? Or How To Take-Down The Internet Archive.. Mondaq, 2014. december 5. [2018. november 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. március 8.)
  11. McVeigh, Glennys: Davydiuk v. Internet Archive Canada, 2014 FC 944. CanLII. Federation of Law Societies of Canada, 2014. október 16. [2020. december 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. március 8.)
  12. Southcott, Richard F.: Davydiuk v. Internet Archive Canada and Internet Archive, 2016 FC 1313 (CanLII). CanLII. Federation of Law Societies of Canada, 2016. november 30. [2019. június 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. március 8.)

Fordítás[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Wayback Machine című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források[szerkesztés]