I. Eduárd király várai és városfalai Gwynedd grófságban
| I. Eduárd király várai és városfalai Gwynedd grófságban | |
| Világörökség | |
 | |
| A caernarfoni vár nyugati nézete | |
| Adatok | |
| Ország | Wales |
| Világörökség-azonosító | 374 |
| Típus | Kulturális helyszín |
| Kritériumok | I, III, IV |
| Felvétel éve | 1986 |
| Elhelyezkedése | |
 I. Eduárd király várai és városfalai Gwynedd grófságban
Pozíció Wales térképén
| |
 é. sz. 53° 08′, ny. h. 4° 16′53.133333°N 4.266667°WKoordináták: é. sz. 53° 08′, ny. h. 4° 16′53.133333°N 4.266667°W | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz I. Eduárd király várai és városfalai Gwynedd grófságban témájú médiaállományokat. | |
I. Eduárd király várai és városfalai Gwynedd grófságban néven váltak a világörökség részévé 1986-ban az alábbi walesi műemlékek:
A Wales északnyugati részén fekvő Gwynedd a római uralom alatt Venedotia provincia volt. A rómaiak elvonulása után a tartomány központja Aberffraw lett, a vidék urai Aberffraw királyainak nevezték magukat. Rhodi Mawr a 9. században megpróbálta egyesíteni Gwynedd, Powys és Dél-Wales egyes részeit. A walesiek megtagadták, hogy adót fizessenek I. Eduárd angol királynak, ezért 1276-ban Eduárd háborút indított a walesi Llywelyn ap Gruffydd herceg ellen. 1277-ben a legyőzött Llywelyn már csak az északkelet-walesi Gwynedd grófságot mondhatta magáénak. Eduárd ezt a részt is meghódította 1283-ban és az esetleges lázadások megelőzésére addig nem látott mértékű várépítésbe fogott: húsz év alatt tíz vár épült. A király főépítésze Walesben James de Saint-George volt.
1301-ben a király fiának, a későbbi II. Eduárdnak adományozta a walesi hercegi címet. Azóta hagyományosan az angol trónörökösöknek ez az egyik címe.
.svg){kind=small}
