Durhami székesegyház és vár
| A durhami székesegyház és vár | |
| Világörökség | |
 | |
| A durhami vár és a Millburngate Bridge | |
| Adatok | |
| Ország | Nagy-Britannia |
| Világörökség-azonosító | |
| Típus | Kulturális helyszín |
| Kritériumok | II, IV, VI |
| Felvétel éve | 1986 |
| Elhelyezkedése | |
 Durhami székesegyház és vár
Pozíció az Egyesült Királyság térképén
| |
 é. sz. 54° 46′ 29″, ny. h. 1° 34′ 34″Koordináták: é. sz. 54° 46′ 29″, ny. h. 1° 34′ 34″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Durhami székesegyház és vár témájú médiaállományokat. | |
A durhami székesegyház és vár Anglia északkeleti részében fekvő Durham (ejtsd: darem) városának világhírű építészeti emlékei. Mindkettő 1986 óta az UNESCO világörökségének része.
A székesegyház[szerkesztés]
A Krisztus, Szűz Mária és Szent Cuthbert-székesegyházat vagy röviden a durhami székesegyházat 1030-ban alapították, és még ma is a keresztény építészet egyik legszebb alkotása. A normann kori építészet egyik kiemelkedő katedrálisa Európa-szerte, ennek köszönheti a világörökségi besorolást. A vártól délre, a Wear folyó által alkotott félszigeten található. Földrajzi koordinátái: é. sz. 54° 46′ 25″, ny. h. 1° 34′ 33″
A székesegyház ad otthont Szent Cuthbert síremlékének és a hozzá kapcsolódó kincseknek. Ő egy, a 7. században élt szent. Szintén itt nyugszik Beda Venerabilis. A 66 méter magas toronyba 325 lépcsőn át lehet feljutni, ahonnét Durham és a környék lenyűgöző látványa tárul a szemlélődő szeme elé.
A durhami püspök nagyhatalmú egyházi személy volt egészen a 19. századig. Ez a poszt az angol egyház hiearchiájában a negyedik helyet foglalja el.
A táj látképét uraló hatalmas durhami katedrális, a Krisztus, Szűz Mária és Szent Cuthbert-székesegyház története a vikingek lindisfarne-i támadásával kezdődött. A menekülő szerzetesek égi jel alapján itt találták meg azt a helyet, ahol biztonságba helyezhették Szent Cuthbert földi maradványait. Az ereklyéket máig itt őrzik. Ide építettek a 11. század elején templomot, s Durham gazdag püspöki székhely lett, amelynek feje egyben világi főméltóság is volt, saját törvénykezési és pénzverési joggal. A durhami püspököt csak 1836-ban fosztották meg hatalmától.
A normann hódítás után, William of St. Carilef hercegérsek idejében, 1093-ban kezdték el a székesegyház építését, amely a normann stílusú apátsági templomok gyönyörű példája. Mivel az épület főbb részei rövid idő, alig 40 év alatt készültek el, stílusa egységes maradt. Ötvöződnek benne a román és a gótikus stílus jegyei: a vaskos pillérek és falak román stílusra utalnak, de a merész és tágas, világos érzetet adó bordás keresztboltozat, amelyet itt készítettek el először, már a gótikát képviseli.
Szent Cuthbert síremléke a székesegyház déli oldalán, a főoltár mögött volt, de VIII. Henrik 1538-ban elpusztíttatta. Ma már csak a kőpadló kopásaiból látszik, hány ezer katolikus zarándok járt évszázadok alatt a szent emlékénél. A katedrális nyugati végében a 12. században építették a Galileai kápolnát vagy Szűz Mária-kápolnát, amelynek mór stílusú ívei vannak. A középkorban csak itt engedték belépni a katedrálisba a nőket. Itt temették el a híres történetíró, Beda Venerabilis földi maradványait.
Az épület keleti végében 1230 és 1280 között gótikus stílusban épült a Kilencoltár-kápolna, amelynek rózsaablaka a 17. században készült. Itt áll William Van Mildert, az utolsó durhami hercegérsek és a durhami egyetem megalapítójának szobra. A kerengőt és a 65 m magas középső tornyot a 15. században építették.
A durhami székesegyház épülete szerepelt a Harry Potter-filmekben, mint a Roxfort varázsló- és boszorkányképző iskola, így a filmben felfedezhető a híres és jellegzetes templomtorony. Az 1998-ban készült Elizabeth című film egyes jelenetei a katedrális belső tereiben játszódnak.
A vár[szerkesztés]
A durhami vár a Wear folyó felett magasodó domb tetején áll, a katedrálistól északra. A várszerű, többször átépített palotából a püspökök szinte egyeduralkodóként irányították birtokaikat és a határváros védelmét. Az erődítmény évszázadokon keresztül minden háborút sértetlenül vészelt át.
Földrajzi koordinátái: é. sz. 54° 46′ 32″, ny. h. 1° 34′ 34″
A vár legrégebbi része a földalatti Normann-kápolna, amelyet 1078 körül építettek angolszász stílusban, tehát valószínűleg még a szászok munkája. A 15. században befalazták ablakait, mert a várbörtön részévé alakították. 1655-ben falépcsőt építettek, amely felvezet a normann stílusú galériához. A második világháború alatt itt működött a Királyi Légierő parancsnoksága és megfigyelő központja.
A várat újabb és újabb részekkel bővítették: az ebédlőt az 1300-as évek elején, a konyhát és az éléskamrát a 15. században, a vár másik kápolnáját és a felső galériát a 16. században építették. 1840-ben újjáépítették a vártornyot. A vár nagyterme, amelyet a 14. század elején építettek, lenyűgöző méretű volt, a maga idejében a legnagyobb Angliában. Bár a 15. században átalakították, még ma is több mint 30 m hosszú és 14 m magas.
A vár 1840 óta a durhami egyetem kollégiuma, a diákok szobái a vártoronyban találhatóak. Az egyetemi szünetekben szállodaként működik. A két kápolnában istentiszteletet és színházi előadásokat tartanak. A világörökség listájára való felkerülését annak a ténynek köszönheti, hogy nagyon kevés olyan épületet maradt meg, amelyet nem sokkal a normann hódítás után alapítottak, s megszakítás nélkül használtak több mint 900 éven át.
További információk[szerkesztés]
- A durhami székesegyház honlapja
- Fotók
- Webkamerák: [1], [2]
- A székesegyház "Britannia legnépszerűbb épületei" között a BBC szavazásán, 2001
- A székesegyház története Archiválva 2005. április 5-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Az egyetemi kollégium honlapja
- A vár története Archiválva 2006. június 20-i dátummal a Wayback Machine-ben
.svg){kind=small}
