Nagy-Britannia

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A Nagy-Britannia kifejezés több, egymástól jelentősen eltérő jelentéstartalommal bír.

Földrajzi meghatározás[szerkesztés]

Nagy-Britannia az általános szóhasználatban egy földrajzi meghatározás, mely a Brit-szigetek (és Európa) legnagyobb, a világ 8. legnagyobb szigetét jelöli. A szigeten találhatóak Anglia, Skócia és Wales szárazföldi területei, de az országokhoz tartozó szigeteket és szigetcsoportokat a kifejezés nem tartalmazza.[1] Szintén nem tartalmazza a koronafüggőségeket, tehát az Ír-tengerben fekvő Man-szigetet és az Atlanti-óceánban található Csatorna-szigeteket (melynek Guernsey Bailiffség és Jersey Bailiffség a részei).

A kifejezés ennek a jelentésének a Magyarországon használt megfelelője a Brit-sziget.

Politikai szóhasználat[szerkesztés]

A politikai szóhasználatban előfordul, hogy a Nagy-Britannia megnevezéssel Anglia, Skócia és Wales együttesére utalnak (tehát beleértik Anglia, Skócia és Wales szigeteit, de az Egyesült Királyság részét képező Észak-Írországot nem). Szintén nem értik bele a brit koronafüggőségeket, tehát az Ír-tengerben fekvő Man-szigetet és az Atlanti-óceánban található Csatorna-szigeteket (melynek Guernsey Bailiffség és Jersey Bailiffség a részei) sem.

A kifejezés ezen jelentését használja az Európai Unió országismertetése is ("Anglia, Wales és Skócia (melyeket együttesen Nagy-Britanniának neveznek)"),[2] és ebben az értelemben használja a Földrajzinév-bizottság is, amikor a 68/637. (2009.IX.29.) állásfoglalásában[3] úgy fogalmaz, hogy "Javasoljuk az Egyesült Királyság (Nagy-Britannia és Észak-Írország) forma használatát".

Az Egyesült Királyság teljes nevében (Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága) szintén ebben az értelemben szerepel.

A brexit-megállapodás szerint az Európai Unió vámhatára nem az Írország és Egyesült Királyság közötti határra, hanem az Ír-sziget és Nagy-Britannia közé kerül.

Magyar köznyelvi használat[szerkesztés]

A magyar szóhasználatban korábban általános volt, de sokan még napjainkban is – pontatlanul[1] – az Egyesült Királyság teljes nevét lerövidítve, annak szinonimájaként használják (tehát beleértik Anglia, Skócia és Wales szigeteit, és Észak-Írországot is).

Ezt a használatot megengedi, hogy bár a Földrajzinév-bizottság a 68/637. (2009.IX.29.) állásfoglalásában[3] úgy határozott, hogy "Javasoljuk az Egyesült Királyság (Nagy-Britannia és Észak-Írország) forma használatát", de az Ország- és területnevek felsorolásában[4] rövid országnévként a ("terjedőben" jelzővel szereplő)[4] Egyesült Királyság mellett továbbra is szerepel a Nagy-Britannia is. Az elnevezés törlésével a Földrajzinév-bizottság már több alkalommal (45/427. (2003.IV.28.), 46/440. (2003.VI.30.) és 69/643. (2009.XII.14.) FNB. Hat.)[3] is foglalkozott, de mindannyiszor elutasította.

Jogszabályi környezetben,[5] a nemzetközi kapcsolatokban[6] illetve a hivatalos kommunikációban[2] nem fordul elő, hogy a Nagy-Britannia kifejezést az Egyesült Királyság alternatívájaként használják.

A brexit után[szerkesztés]

2021. január 1. óta különösen nagy jelentősége van annak, hogy pontosan használjuk a Nagy-Britannia kifejezést, és azt ne keverjük az Egyesült Királyság kifejezéssel: Észak-Írország nem része Nagy-Britanniának (melynek Anglia, Skócia és Wales a tagja), de vele együtt alkotja az Egyesült Királyságot.[7] A brexit után az Egyesült Királyságban Nagy-Britanniára és Észak-Írországra eltérő szabályok vonatkoznak.[8]

A brexit-megállapodáshoz fűzött 64 oldalas észak-írországi jegyzőkönyv alapján Észak-Írország a brexit után is harmonizált viszonyrendszerben maradt az Európai Unió egységes belső piacával és vámuniójával:[7] míg Nagy-Britannia esetében megváltoztak a ki- és beutazás szabályai, valamint a Nagy-Britanniából érkező, illetve oda tartó termékek is vám- és áfakötelessé váltak, addig Észak-Írországgal kapcsolatban továbbra is az EU vám-, áfa- és statisztikai jogszabályait kell alkalmazni).[8]

A megoldás célja, hogy fenntartsák az Ír-sziget belső határának ellenőrzés nélküli átjárhatóságát (Észak-Írország és az Ír Köztársaság határán ne kelljen ellenőrzéseket végezni), melyet az Egyesült Királyság és Írország között 1998-ban aláírt nagypénteki egyezmény garantál.[7]

További hasonló írásmódú szócikkek[szerkesztés]

GB rövidítés[szerkesztés]

A GB rövidítést az ISO 3166-1 szabvány alapján az egész Egyesült Királyság jelölésére használják, többek között az Egyetemes Postaegyesület, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság, a NATO és egyéb szervezetek is.

2021. szeptember 28-tól az Egyesült Királyság hivatalos autójelzése GB-ről UK-ra módosult.[9] Ettől az időponttól kezdve a gépjárműveken a korábbi GB matricát el kell távolítani, vagy el kell takarni, és helyette UK matricát kell használni.[10]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Szigetvári Péter: Minek a fővárosa London?. Nyelv és Tudomány, 2014. január 9. (Hozzáférés: 2017. augusztus 4.) „Anglia az Európa északnyugati részén fekvő Nagy-Britannia nevű sziget déli háromnegyedének nagyobbik részét foglalja el.”
  2. a b Alapismeretek az Európai Unióról. Európai Unió, 2017. [2017. szeptember 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. augusztus 4.) „Az Egyesült Királyságot négy ország alkotja: Anglia, Wales és Skócia (melyeket együttesen Nagy-Britanniának neveznek), valamint Észak-Írország.”
  3. a b c A Földrajzinév-bizottság döntései. Földrajzinév-bizottság, 2017. [2020. szeptember 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. augusztus 4.) „Javasoljuk az Egyesült Királyság (Nagy-Britannia és Észak-Írország) forma használatát.”
  4. a b Ország- és területnevek. kormany.hu, 2012. április 11. [2017. március 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. augusztus 4.)
  5. Hatályos jogszabályok gyűjteménye. CompLex, 2017. (Hozzáférés: 2017. augusztus 4.)
  6. Magyarország Londoni Nagykövetsége. gov.hu, 2017. (Hozzáférés: 2017. augusztus 4.)
  7. a b c Nem lehet újratárgyalni a brexitet
  8. a b Vámkötelessé vált a kereskedelem Nagy-Britanniával
  9. Az Egyesült Királyság hivatalos autójelzése GB-ről UK-ra módosult
  10. Displaying number plates