Észak-Írország
| Észak-Írország | |||
| |||
| Fővárosa | Belfast | ||
| Koordináták: é. sz. 54° 41′, ny. h. 6° 45′ | |||
| Államforma | |||
| Hivatalos nyelv | |||
| Népesség | |||
| Népszámlálás szerint | 1 852 168 fő (2015) | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 14 130 km² | ||
| Időzóna | (UTC) | ||
| Pénznem | font sterling | ||
| Hívószám |
| ||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Észak-Írország témájú médiaállományokat. | |||
.svg)
Észak-Írország Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának része az Ír-szigeten. Fővárosa és egyben legnépesebb települése Belfast. Törvényhozása a Stormont.
Földrajz[szerkesztés]
Észak-Írország a nyugati félgömb 5° és 8° hosszúsági körei között és az északi félteke 54° és 55° szélességi körei között, Európa északnyugati részén helyezkedik el, az Ír-sziget északi részét foglalja magába. A Magyarországhoz képest alig hetedakkora, 13 843 km² kiterjedésű terület az Ír-sziget 17%-át teszi ki.[1] Keletről az Ír-tenger, északon az Atlanti-óceán határolja, a két víztömeget az Északi-csatorna választja el egymástól. Délről Írország Louth, Monaghan, Cavan és Leitrim, nyugaton pedig Donegal megyéi határolják, az ír-északír határ hossza 499 km.[2] A legnagyobb sziget az északi partoknál fekvő Rathlin-sziget, a legjelentősebb tengeröböl pedig a keleten található Strangford Lough. Az Egyesült Királyság négy országa közül az egyetlen, amely nem a Brit-szigeten, hanem az Ír-szigeten fekszik.
Domborzat[szerkesztés]
_-_geograph.org.uk_-_830551.jpg)
A terület két meghatározó felszínformáját az alföldek és a felföldek képezik. A 200 m tengerszint feletti magasság alatt fekvő termékeny alföldek elsősorban az ország középső területein helyezkednek el, és a nyugaton található Ards-félsziget is sík. A dombvidékekből és kisebb kiterjedésű középhegységekből álló felföldek három különböző tömbre tagolódnak. Északon az Antrim-hegység vonulatai húzódnak, nyugaton a Sperrin-hegység magaslatai emelkednek, délkeleten pedig a Mourne-hegység található. Az utóbbi hegységben helyezkedik el Észak-Írország legmagasabb pontja, a 850 m magas Sileve Donard.[3]
Geológia és talajtakaró[szerkesztés]
.JPG)
Észak-Írország kis területe ellenére egyedülállóan sokszínű geológiával rendelkezik. Legősibb kőzetei az Antrim és a Sperinn-hegységben megtalálható metamorf kőzetek, amelyek a Japetus-óceán üledékeként jöttek létre mintegy 600 millió éve. Ez a kőzetanyag a kaledóniai hegységképződés során felgyűrődött és egy, a mai Himalájához hasonló méretű hegységet alkotott, ekkor az üledék a nagy nyomás és hőmérséklet hatására átalakult.[4] Az erózió az évmilliók során lepusztította a hegységet, de az Antrim és és a Sperinn-hegység gránit rögei továbbra is őrzik a nyomát. A devon időszak mérsékelten száraz klímájának hatására a Kaledóniai-hegység kőzete aprózódni kezdett és homokkő jött létre, ezek a kőzetrétegek jelenleg az ország északkeleti síkságain és dombvidékein vannak a felszínen. A karbon csapadékos földtörténeti időszakában Írország az Egyenlítő közelében helyezkedett el és a gyakori tengerszínváltozások következtében hol sekély, melegvizű tenger borította a területet, hol mocsarak jöttek létre. Ebben az időszakban jött létre Észak-Írország kőszénkészlete és ekkor alakultak ki azok a mészkőrétegek is, amelyek a korszat tengeri élővilágának fosszíliáit őrzik. [5] A paleogén és a neogén időszakban az ekkor itt húzódó óceánközepi hátság hatására heves vulkanizmus kezdődött a területen, az óceánba ömlő láva pedig látványos sziklaformációkat hozott létre, ezek közül a legismertebb az Óriás útjának bazaltoszlopai.[6] A negyedidőszakban bekövetkezett jégkorszak során Észak-Írország területét is összefüggő jégtakaró borította, a gleccserek ekkor vájták ki a tájképet napjainkban is meghatározó, U alakú völgyeket és drumlinokat. A jég kipreparálta a mélyebben fekvő, idősebb kőzeteket is. Az alföldeket többnyire humuszban gazdag talaj borítja, amelyet helyenként vörösesre színez a homokkő alapkőzet, a dombvidékeken pedig a barna erdőtalaj és a podzol a jellemző.[7]
Vízrajz[szerkesztés]
Észak-Írország földrajzi középpontjában helyezkedik el a Lough Neagh, amely az egész Brit-szigetcsoport legnagyobb állóvize. A 392 km² kiterjedésű tó egy tektonikus árokban jött létre, jelenleg is fontos halászati központ.[8] Turisztikai szempontból jelentősek a felső és az alsó Lough Erne-tavak is.[9] A kis szintkülönbségek miatt a legtöbb folyó lassú folyású és rövid út megtétele után a tengerbe ömlik. A legfontosabb észak-írországi vízfolyások a Lagan, amely Belfastnál ömlik a tengerbe, az északon található Foyle, valamint a Bann, amely a Lough Neaghot köti össze a tengerrel.
Éghajlat[szerkesztés]
,_Drumguiff_-_geograph.org.uk_-_1598813.jpg)
Az ország éghajlati szempontból a mérsékelt öv óceáni klímájához tartozik, az éves hőingás viszonylag alacsony, azonban az időjárás az Atlanti-óceán felől folyamatosan érkező frontok miatt akár naponta is gyakran változik. A viszonylag száraz tavaszt nedves és hűvös nyár, felhős, szeles ősz, majd hideg, esős tél követi. A legtöbb, mintegy 2000 mm csapadék a nyugati középhegységekben hullik, ez az érték a Lough Neagh partján és a keleti alföldeken csak 825 mm. A növényzet egész évben zöld, az időjárási jelenségek közül gyakoriak az erős szélviharok és a sűrű ködök.[10][11]
| Hónap | Jan. | Feb. | Már. | Ápr. | Máj. | Jún. | Júl. | Aug. | Szep. | Okt. | Nov. | Dec. | Év |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Rekord max. hőmérséklet (°C) | 13,0 | 14,0 | 19,0 | 21,0 | 26,0 | 28,0 | 29,0 | 28,0 | 26,0 | 21,0 | 16,0 | 14,0 | 29,0 |
| Átlagos max. hőmérséklet (°C) | 6,0 | 7,0 | 9,0 | 12,0 | 15,0 | 18,0 | 18,0 | 18,0 | 16,0 | 13,0 | 9,0 | 7,0 | 12,4 |
| Átlagos min. hőmérséklet (°C) | 2,0 | 2,0 | 3,0 | 4,0 | 6,0 | 9,0 | 11,0 | 11,0 | 9,0 | 7,0 | 4,0 | 3,0 | 5,9 |
| Rekord min. hőmérséklet (°C) | −13,0 | −12,0 | −12,0 | −4,0 | −3,0 | −1,0 | 4,0 | 1,0 | −2,0 | −4,0 | −6,0 | −11,0 | −13,0 |
| Átl. csapadékmennyiség (mm) | 80 | 52 | 50 | 48 | 52 | 68 | 94 | 77 | 80 | 83 | 72 | 90 | 846 |
| Napi napsütéses órák száma | 1 | 2 | 3 | 5 | 6 | 6 | 4 | 4 | 4 | 3 | 2 | 1 | 3 |
| Forrás: [12] | |||||||||||||
Élővilág[szerkesztés]
A területet borító kiterjedt tölgy, nyír, éger és mogyorófákból álló lombullató erdőségeket az évszázadok során szinte teljesen kiírtották, a helyükön a termékeny alföldeken szántóföldeket alakítottak ki, a magasabb fennsíkokon pedig legelőket nyitottak. Jelenleg (2022) az erdővel borított terület arányát a becslések 5 és 8% közé teszik, de ezeknek is a legnagyobb része nem őshonos fenyvesekből áll. Ez az erdőborítási arány az egyik legkisebb Európában, és bár a klímaváltozás elleni harc részeként a helyi kormányzat készített erdősítési terveket, ilyen például a 2030-ig 18 millió fa ültetését kitűző Forests for Our Future, az utóbbi években ezek a projektek csak lassan haladtak.[13][14]
Története[szerkesztés]
Írországot 1536-ban csatolta Anglia területéhez VIII. Henrik angol király. Az ország továbbra is megőrizte parlamentjét és külön közigazgatása, valamint bíróságai voltak, mégsem maradt szuverén állam. Csupán törvénykezdeményezési joggal rendelkezett, törvényei csak akkor léptek hatályba, ha azokat az angol és az ír titkos tanács elfogadta, nem módosíthatta vagy utasíthatta el az angol Privy Council által alkotott, az ír ügyekre vonatkozó törvényeket. Az angol parlament is alkotott olyan törvényeket, amelyek Írország gazdaságára hátrányosak voltak. A helyi végrehajtó hatalom szervezetében a tisztségek nagy részét angolok töltötték be (főleg a hasznot hajtó, pénzért megvehető ún. szinekúrahivatalokat). A katolikus ír többségű Írországban mindez igen erős ellenállásba ütközött. 1641 októberében északon, Ulsterben fegyveres felkelés tört ki, amit rövid életű katolikus konföderáció követett Kilkennyben. Oliver Cromwell, Anglia lordprotektora 1652-re minden ellenállást letört.
Az angol győzelem után jelentős bevándorlás indult meg Angliából és még nagyobb mértékű Skóciából. A bevándorlók a protestáns vallást hozták magukkal, míg az őslakos írek katolikusok maradtak. A több évszázados protestáns uralom alatt a protestánsok társadalmi státusa magasabb maradt a katolikusoknál.
Az ír nemzeti mozgalom győzelme után, 1921-ben osztották fel a szigetet.
Észak-Írország 1972-ig használt címere
Észak-ír postabélyeg, 1958-as sorozat, II. Erzsébet királynő portréjával
Közigazgatása[szerkesztés]
Észak-Írország 26 kerületből áll:
|
 |
Városok[szerkesztés]
| Város | 1981. április 5. | 1991. április 5. | 2001. április 29. | 2011. március 27. | 2020. június 30.[16] |
|---|---|---|---|---|---|
| Antrim | 22 342 | 20 878 | 19 986 | 23 353 | 24 660 |
| Armagh | 12 700 | 14 265 | 14 517 | 14 749 | 15 980 |
| Ballycastle | 3 284 | 4 005 | 5 073 | 5 238 | 5 590 |
| Ballyclare | 6 159 | 7 108 | 8 772 | 9 919 | 10 430 |
| Ballymena | 28 166 | 28 112 | 28 704 | 29 467 | 31 270 |
| Ballymoney | 5 679 | 7 818 | 9 009 | 10 393 | 11 130 |
| Ballynahinch | 3 721 | 4 591 | 5 334 | 5 715 | 5 950 |
| Banbridge | 9 650 | 11 448 | 14 748 | 16 653 | 17 510 |
| Bangor | 46 585 | 52 437 | 58 368 | 61 401 | 63 480 |
| Belfast | ... | ... | 323 575 | 328 937 | 337 210 |
| Carrickfergus | 17 633 | 22 786 | 27 192 | 27 903 | 27 460 |
| Carryduff | 2 666 | 4 270 | 6 564 | 6 947 | 6 990 |
| Coalisland | 3 324 | 3 802 | 4 872 | 5 700 | 6 070 |
| Coleraine | 15 967 | 20 721 | 24 042 | 24 630 | 25 540 |
| Comber | 7 600 | 8 333 | 8 952 | 9 078 | 9 520 |
| Cookstown | 7 649 | 9 842 | 10 566 | 11 620 | 12 290 |
| Craigavon[17] | 53 049 | 53 434 | 57 651 | 64 193 | 71 560 |
| Crumlin | 1 708 | 1 762 | 4 248 | 5 099 | 5 150 |
| Derriaghy | ... | ... | 4 082 | 4 820 | 5 440 |
| Derry (Londonderry) | 62 697 | 72 334 | 83 652 | 83 125 | 85 080 |
| Donaghadee | 3 874 | 4 455 | 6 474 | 6 869 | 6 830 |
| Downpatrick | 8 245 | 10 113 | 10 320 | 10 874 | 11 230 |
| Dromore | 3 089 | 3 434 | 4 959 | 6 011 | 6 110 |
| Dundonald | ... | ... | 15 119 | 15 365 | 17 700 |
| Dungannon | 8 295 | 9 190 | 10 983 | 14 332 | 15 860 |
| Enniskillen | 10 429 | 11 436 | 13 560 | 13 790 | 13 800 |
| Greenisland | 5 103 | 4 967 | 5 067 | 5 484 | 6 250 |
| Holywood | 9 462 | 9 252 | 12 027 | 11 332 | 11 080 |
| Kilkeel | 6 036 | 6 024 | 6 297 | 6 521 | 6 600 |
| Larne | 18 224 | 17 575 | 18 210 | 18 705 | 19 020 |
| Limavady | 8 015 | 10 350 | 12 075 | 12 047 | 11 810 |
| Lisburn | ... | ... | 43 755 | 45 410 | 49 890 |
| Magherafelt | 5 044 | 6 682 | 8 289 | 8 819 | 9 250 |
| Newcastle | 6 246 | 7 214 | 7 431 | 7 743 | 8 060 |
| Newry | 22 182 | 24 765 | 27 300 | 26 893 | 28 410 |
| Newtownabbey | 58 666 | 58 231 | 62 022 | 65 555 | 67 200 |
| Newtownards | 20 531 | 23 869 | 27 795 | 28 039 | 29 230 |
| Newtownbreda | ... | ... | 14 536 | 15 005 | 15 320 |
| Omagh | 14 627 | 17 280 | 19 836 | 19 682 | 20 000 |
| Portrush | 5 114 | 5 598 | 6 345 | 6 442 | 6 130 |
| Portstewart | 5 312 | 6 459 | 7 803 | 8 029 | 8 140 |
| Randalstown | 3 591 | 3 925 | 4 944 | 5 099 | 5 070 |
| Strabane | 10 340 | 11 670 | 13 380 | 13 147 | 13 210 |
| Warrenpoint / Burren | 4 798 | 5 408 | 6 981 | 8 721 | 8 990 |
Vallási megoszlás[szerkesztés]
A katolikus írek és a protestáns angolok közötti vallási ellentét igazából az ír és az angol nacionalizmus közötti ellentétet takarja.
Közlekedés[szerkesztés]
Vasút[szerkesztés]
Légi[szerkesztés]
- Belfast nemzetközi repülőtér
- George Best Belfast City repülőtér
- City of Derry repülőtér – Londonderry nemzetközi repülőtere
Vízi[szerkesztés]
Turizmus[szerkesztés]
Sport[szerkesztés]
- Bővebben: Északír labdarúgó-válogatott
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Northern Ireland Geography and Maps | Goway Travel. www.goway.com. (Hozzáférés: 2022. április 16.)
- ↑ THE CREATION AND CONSOLIDATION OF THE IRISH BORDER. (Hozzáférés: 2022. április 16.)
- ↑ Measuring the height of Slieve Donard. web.archive.org, 2007. november 19. [2007. november 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. április 16.)
- ↑ Caledonian Orogeny - an overview | ScienceDirect Topics. www.sciencedirect.com. (Hozzáférés: 2022. április 16.)
- ↑ The geology of Northern Ireland (angol nyelven). The geology of Northern Ireland. (Hozzáférés: 2022. április 16.)[halott link]
- ↑ Geology of Northern Ireland. www.habitas.org.uk. (Hozzáférés: 2022. április 16.)
- ↑ The soils of Northern Ireland. (Hozzáférés: 2022. április 16.)
- ↑ Lough Neagh | lake, Northern Ireland, United Kingdom | Britannica (angol nyelven). www.britannica.com. (Hozzáférés: 2022. április 16.)
- ↑ The Erne Recreational, Tourism and Commercial Product Identification Study. (Hozzáférés: 2022. április 16.)
- ↑ Northern Ireland - Climate | Britannica (angol nyelven). www.britannica.com. (Hozzáférés: 2022. április 17.)
- ↑ Northern Ireland climate: average weather, temperature, precipitation, when to go. www.climatestotravel.com. (Hozzáférés: 2022. április 17.)
- ↑ Belfast, Northern Ireland – Average Conditions (angol nyelven). BBC Weather Centre. BBC. (Hozzáférés: 2017. július 24.)
- ↑ „Climate change: 'Not enough resilient woodland' in NI”, BBC News, 2021. április 14. (Hozzáférés ideje: 2022. április 19.) (brit angol nyelvű)
- ↑ Woodlands | Department of Agriculture, Environment and Rural Affairs (angol nyelven). DAERA, 2015. augusztus 20. (Hozzáférés: 2022. április 19.)
- ↑ UNITED KINGDOM: Major Cities in Northern Ireland (angol nyelven). CITY POPULATION. (Hozzáférés: 2022. február 4.)
- ↑ előzetes becslés
- ↑ Lurgan és Portadown településekkel
További információk[szerkesztés]
Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]
|
