Árpa (növényfaj)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Árpa
Barley.jpg
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Osztály: Egyszikűek (Liliopsida)
Csoport: Commelinidae
Rend: Perjevirágúak (Poales)
Család: Perjefélék (Poaceae)
Alcsalád: Perjeformák (Pooideae)
Nemzetség: Hordeum
Faj: H. vulgare
Tudományos név
Hordeum vulgare
L.
Hivatkozások
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Árpa témájú kategóriát.

Az árpa (Hordeum vulgare) a hideg mérsékelt öv ma is legfontosabb gabonaféléje. A perjefélék közé tartozó gabona az egyik legrégebben háziasított növény, Kr.e. 8000-7000 között kezdték el termeszteni a termékeny félhold területén. A Hordeum nemzetségben a fajok száma folyamatosan változik, jelenleg 30-40 közötti.[1] A The Plant List szerint 43[2].

Elnevezés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A természetben vadon előforduló alfaja (vadárpa), ami kétsoros[3], a H. vulgare subsp. spontaneum. A termesztett növények a H. vulgare subsp. vulgare alfaj alsóbb taxonjaiként vannak számon tartva.[1]

A vadárpa és a termesztett árpa természetes kereszteződésével alakult ki a hatsoros árpa. Ezt korábban Hordeum agriocrithon néven külön fajnak hívták. Jelenleg H. vulgare subsp. vulgare convar. vulgare névvel jelzik a négysoros és hatsoros árpákat (syn. H. hexastichon, H. tetrastichum, H. polystichum)[1][4][5].

A kétsoros árpa vagy sörárpa (korábban H. distichon, H. vulgare subsp. distichum) neve jelenleg elfogadottan H. vulgare subsp. vulgare convar. distichon.[1]

Jellemzés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Árpa (Prof. Dr. Otto Wilhelm Thomé Flora von Deutschland, Österreich und der Schweiz 1885)

Gyökere bojtos gyökérzet, valódi gyökere a talajban 2 méter mélyre is lehatol. Szára belül üreges, csak a szárcsomókban tömör, magassága 70-150 cm között lehet. Virágzata kalász (füzéres fürt), termése szemtermés.

Többnyire önbeporzó, de előfordul idegenbeporzás is.[1]

Beltartalmi jellemzői[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Fehérjetartalma 11-14%, a csupasz változatoké 15% is lehet. A fehérje aminosav összetétele nem túl kedvező, kenyér sem készíthető belőle önmagában; esszenciális aminosavakból keveset tartalmaz.[1]

A szem víztartalma általában 14-15%. A szárazanyag-tartalom összetétele:

A kétsoros fajták termésének mérete és tömege nagyobb, mint a hatsorosaké, a négysoros fajták termései nem egyöntetűek. [1]

Felhasználás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Árpagyöngy

Emberi élelmiszerként kenyérgabona, árpagyöngy (gersli) készül belőle.

Takarmányként[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Világszerte jelentős takarmány, különösen a hűvösebb illetve kontinentális éghajlaton, de máshol is.

Alkoholos és nem alkoholos italokhoz[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Sörgyártáshoz és malátagyártáshoz a kisebb fehérjetartalmú árpa ideális. A whiskyt Skóciában és Írországban elsősorban árpából készítik, míg más országokban kukoricából, rizsből vagy búzából. Japánban teához, Olaszországban koffeinmentes kávéhoz vagy pótkávéhoz használják fel.[7]

Termesztés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A sarkkörökig minden éghajlaton termeszthető a hegyvidéket is beleértve 5000 m magasságig.[1]

A búza, rozs, kukorica után a negyedik legnagyobb vetésterületű gabona a világon.[1] Magyarországon a tavaszi árpa a búza után a második. 1990-ben vetésterülete 150-200 ezer ha volt.[8]. Magyarországon az ősszel vetett árpa nagyobb terméshozamot eredményez, viszont a söripar szempontjából a minőségi követelményeknek (elsősorban az alacsony, 11-12,5% alatti fehérjetartalomnak) a tavaszi vetésű jobban megfelel.

Kórokozók, kártevők[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Vírusok
  • árpa csíkos mozaik (Barley stripe mosaic virus)
  • árpa sárga törpülés (Barley yellow dwarf virus)
Gombák
  • árpa levélcsíkosság (Drechslera graminea)
  • árpa hálózatos levélfoltosság (Drechslera teres)
  • fahéjbarna levélfoltosság (Drechslera tritici-repentis)
  • barna levélfoltosság (Bipolaris sorokiniana)
  • Rinhospóriumos levélfoltosság (Rhynchosporium secalis)
  • árpa fedettüszög (Ustilago hordei)
  • árpa levélrozsda (Puccinia hordei)
  • árpa valódi porüszög (Ustilgo nuda)
  • lisztharmat (Blumeria graminis f. sp. hordei)
  • torsgomba (Gäumannomyces graminis)
  • szártörő gomba (Pseudocercosporella herpotrichoides)
Kártevők

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. ^ a b c d e f g h i j Csajbok
  2. [1] (2015-06-22)
  3. A kalászvirágzatban padkánkét 3-3 füzérke közül csak a középső fertilis, így a kalász lapított alakú lesz.
  4. Tóth a hatsorost Hordeum vulgare convar hexasctichon-nak nevezi.
  5. Toth 5
  6. Toth 7-10
  7. Ez a szócikk részben vagy egészben a Barley című angol Wikipédia-szócikk Beverages című fejezete ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.
  8. Toth 8

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • [2] Kislexikon - Pallas (2015-06-22)
  • [3]
  • [4] (2015-06-21)
  • [5]

Kapcsolódó szócikk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]