Fenyérfutó

Fenyérfutó
	Természetvédelmi státusz
	Nem fenyegetett;
	Magyarországon védett; Természetvédelmi érték: 25 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Gerinchúrosok (Chordata);
Altörzs:	Gerincesek (Vertebrata);
Altörzság:	Állkapcsosok (Gnathostomata);
Főosztály:	Négylábúak (Tetrapoda);
Csoport:	Magzatburkosok (Amniota);
Osztály:	Madarak (Aves);
Csoport:	Carinatae;
Alosztály:	Neornithes;
Alosztályág:	Újmadárszabásúak (Neognathae);
Öregrend:	Neoaves;
Csoport:	Passerea;
Csoport:	Gruae;
Csoport:	Gruimorphae;
Rend:	Lilealakúak (Charadriiformes);
Alrend:	Scolapaci;
Család:	Szalonkafélék (Scolopacidae);
Alcsalád:	Arenariinae;
Nem:	Partfutó (Calidris); Merrem, 1804
Faj:	C. alba;
Tudományos név
	Calidris alba; (Pallas, 1764)
Elterjedés
	Elterjedési területe
Hivatkozások
	A Wikifajok tartalmaz Fenyérfutó témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Fenyérfutó témájú médiaállományokat és Fenyérfutó témájú kategóriát.

A fenyérfutó (Calidris alba) a madarak (Aves) osztályának lilealakúak (Charadriiformes) rendjébe, ezen belül a szalonkafélék (Scolopacidae) családjába tartozó faj.^[1]^[2]

Rendszerezése

A fajt Peter Simon Pallas német zoológus és botanikus írta le 1764-ben, a Tringa nembe Tringa alba néven.^[3] Besorolásuk vitatott, egyes rendszertani munkák az Ereunetes nembe sorolják Ereunetes albus néven.

Alfajai

Calidris alba alba (Pallas, 1764)
Calidris alba rubida (Gmelin, 1789)^[2]

Előfordulása

Alaszkán, Izlandon, Grönlandon és Oroszország észak részén fészkel. Fészkelőhelyén homokos tengerparton, teléléskor tavak partján él. Hosszútávú vonuló, még Brazíliába is eljut.

Kárpát-medencei előfordulása

Magyarországon rendszeres vendég, augusztustól októberig ritkábban, májusban gyakrabban lehet megfigyelni.

Megjelenése

Testhossza 20-21 centiméter, szárny fesztávolsága 35–39 centiméteres, testtömege 40–110 gramm.^[3] Háta hamuszürke, hasa világos. A nászidőszakban háta feketés-barna, rozsdaszínű mintázattal.

Életmódja

Bogarakat, férgeket, rákokat és növényi anyagokat keresgél a vízparton.

Szaporodása

Fészkét közvetlenül a hóolvadás után az első száraz helyre, mélyedésbe rakja. Fészekalja 4-8 tojásból áll, melyen 23-24 napig kotlik. A fiókák néhány hét múlva tudnak repülni és nemsokára el is menekülnek a sarki tél elől.

Védettsége

A Vörös Listán nem veszélyeztetett státuszban van. Európai állománya stabil. Magyarországon védett, természetvédelmi értéke 25 000 forint.

Jegyzetek

↑ "A Jboyd.net rendszerbesorolása". Hozzáférés: 2017. március 12.
1 2 "Az Integrated Taxonomic Information System besorolása". Hozzáférés: 2017. március 12.
1 2 "Hand Books the Birds". Hozzáférés: 2017. március 12.

Források

"A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján". IUCN. Hozzáférés: 2017. március 12.
"Az MME Monitoring Központjának adatlapja". Hozzáférés: 2017. március 12. – magyar neve

További információk

Madárportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[A-1] "A Jboyd.net rendszerbesorolása". Hozzáférés: 2017. március 12.

[B-2] 1 2 "Az Integrated Taxonomic Information System besorolása". Hozzáférés: 2017. március 12.

[E-3] 1 2 "Hand Books the Birds". Hozzáférés: 2017. március 12.

[1]

[2]

[3]