Magzatburkosok

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Magzatburkosok
Evolúciós időszak: kora karbon - jelenkor
Tortoise-Hatchling.jpg
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Altörzság: Állkapcsosok (Gnathostomata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Csoport: Magzatburkosok (Amniota)
Haeckel, 1866
Recens osztályok

A magzatburkosok (Amniota) a négylábú gerincesek egy csoportja, amelyhez az emlősszerűek (Synapsida; emlősök és emlősszerű hüllők) és a hüllőszerűek (Sauropsida; hüllők és madarak) tartoznak. Az embriófejlődés alapján különböztetik meg őket más állatoktól, amelynek során e csoport egyedeiben többféle membrán képződik, mint például az amnion, chorion és az allantoisz. A magzatburkosok megszületésükkor azonnal egy végtagokkal és vastag, rétegzett fedőhámmal (epithelium) rendelkező, tipikusan szárazföldi életmódra felkészült formát öltenek és nem lárvaszerű alakot, amely majd aztán átalakuláson megy keresztül, mint a kétéltűek esetében. A magzatburkosok esetében a kétrétegű hám bonyolult fedőhámmá alakulása az embrionális szakaszban megy végbe a thyroid hormonok által serkentve és nem metamorfózissal. A magzatburkosok kifejlesztette speciális tulajdonságok közé tartozik a tojások fejlődése olyan formákig, amelyek szárazabb környezetben is biztosítják az embrió túlélését, illetve a tojás és sárgájának akkora mérete, amely már elegendő ahhoz, hogy táplálja fejlődése közben az embriót.

Rendszertan[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Klasszikus rendszer[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A klasszikus rendszertanban a magzatburkosokat három osztályba, a hüllők (Reptilia), madarak (Aves) és emlősök (Mammalia) osztályába sorolták. Ez a rendszerezés ismert a laikusok körében a leginkább. A hüllők (Reptilia) osztálya azonban parafiletikus, mivel mind az emlősök, mind a madarak őse ebbe az osztályba tartozik.

Morfológiai bélyegeken alapuló, monofiletikus csoportok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A hüllők parafiletikusságát feloldandó, az amniota (magzatburkosok) kládot a halántékablak száma alapján Anapsida (nincs halántékablak, teknősök), Synapsida (egy halántékablak, emlősszerűek és emlősök) valamint Diapsida (két halántékablakosak, kígyók, gyíkok, krokodilok és madarak) csoportokra osztották. Ezt a felosztást a morfológiai bélyegek alátámasztják, de a molekuláris törzsfák nem.

Az magzatburkosokon belül a Synapsida alapi helyzete, azaz korai elágazása morfológiailag és molekuláris módszerekkel is igazolható. A következő recens klád a Sauropsida, amely magába foglalja az összes ma élő hüllőt és madarat. A Sauropsida rendszertana viszont még tartalmaz problémákat, nevezetesen a teknősök (Testudines) helyzete vitatott. Morfológián alapuló rendszerben a teknősök egy korai leágazás, míg a Diapsida ettől elkülönül klád [1].

Benton [2] alapján, a kihalt taxonokat csak a madarakhoz vezető úton megtartva, s a rendszertani szinteket kihagyva az Sauropsida morfológiai bélyegen alapuló, monofiletikus csoportokat tartalmazó kladogramja így néz ki:

Amniota

Synapsida


Sauropsida
Anapsida

Testudines - teknősök



Diapsida
Lepidosauria

Sphenodontida – felemásgyíkok



Squamata – pikkelyes hüllők (gyíkok és kígyók)



Archosauria

Crocodylia – krokodilok


Avemetatarsalia

Pterosauria


Dinosauria – dinoszauruszok

Ornithischia


Saurischia

Sauropodomorpha


Theropoda

Herrerasauria



Coelophysoidea



Ceratosauria



Aves - madarak










Több taxon és morfológiai (csonttani) bélyeg bevonásával Rieppel és deBraga [3] arra a következtetésre jutott, hogy a teknősök is a Diapsida csoportba tartoznak, s a Lepidosauria testvércsoportja. Pusztán egyetlen bélyegre – a halántékablakok számára – alapozott osztályozás félrevezető.


emlősök 2010-kodiak-bear-1.jpg





gyíkok és kígyók 2007-05 Eidechse 01.jpg



teknősök Diamondback turtle adult female.jpg





krokodilok Crocodylus acutus jalisco mexico.jpg



madarak House Sparrow (M) I IMG 7881.jpg




Molekuláris rendszer[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A tisztán morfológiai rendszerekkel ellentétben a molekuláris jellemzőkön alapuló rendszerekben a teknősök nemcsak a Diapsidán belül válnak el, de közelebb állnak az Archosauriához, mint a Lepidosauriák [4][5][6]. Az még kérdéses, hogy a teknősök az Archosauria vagy a Crocodilia testvércsoportja.
A teknős ősök és az archosauria morfológiai bélyegeinek újraértékelésével a csonttani közös jellemző is kimutatható [7].


emlősök 2010-kodiak-bear-1.jpg





gyíkok és kígyók 2007-05 Eidechse 01.jpg




teknősök Diamondback turtle adult female.jpg




krokodilok Crocodylus acutus jalisco mexico.jpg



madarak House Sparrow (M) I IMG 7881.jpg






Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Michael Laurin és Robert R. Reisz (1995.). „A reevaluation of early amniote phylogeny”. Zoological Journal of the Linnean Society 113, 165-223. o.  
  2. Michael J. Benton. Vertebrate Palaeontology. Wiley-Blackwell (2004). ISBN 978-0-632-05637-8 
  3. Rieppel, O. és deBraga, M. (1996.). „Turtles as diapsid reptiles”. nature 384 (6608), 453-455. o.  
  4. Chiari, Ylenia; Cahais, Vincent; Galtier, Nicolas és Delsuc, Frederic (2012.). „Phylogenomic analyses support the position of turtles as the sister group of birds and crocodiles (Archosauria)”. BMC Biology 10, 65. o. DOI:10.1186/1741-7007-10-65.  
  5. Jonathan J. Fong, Jeremy M. Brown, Matthew K. Fujita, Bastien Boussau (2012.). „A phylogenomic approach to vertebrate phylogeny supports a turtle-Archosaur affinity and a possible paraphyletic Lissamphibia”. PLoS ONE 7 (11), e48990. o. DOI:10.1371/journal.pone.0048990.  
  6. Nicholas G. Crawford, Brant C. Faircloth, John E. McCormack, Robb T. Brumfield, Kevin Winker, Travis C. Glenn (2012.). „More than 1000 ultraconserved elements provide evidence that turtles are the sister group of archosaurs”. Biology Letters 11 (6). DOI:10.1098/rsbl.2012.0331.  
  7. Bhart-Anjan S. Bhullar and Gabe S. Bever (2009.). „An archosaur-like laterosphenoid in early turtles (Reptilia: Pantestudines)”. Breviora 518, 1-11. o. DOI:10.3099/0006-9698-518.1.1.