Ugrás a tartalomhoz

Magzatburkosok

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Magzatburkosok
Evolúciós időszak: kora karbon - jelenkor
Teknős a tojásban
Teknős a tojásban
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Altörzság: Állkapcsosok (Gnathostomata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Csoport: Magzatburkosok (Amniota)
Haeckel, 1866
Recens osztályok
Hivatkozások
A Wikifajok tartalmaz Magzatburkosok témájú rendszertani információt.
A Wikimédia Commons tartalmaz Magzatburkosok témájú kategóriát.

A magzatburkosok (Amniota) a négylábú gerincesek egy csoportja, amelyhez az emlősszerűek (Synapsida; emlősök és emlősszerű hüllők) és a hüllőszerűek (Sauropsida; hüllők és madarak) tartoznak. Az embriófejlődés alapján különböztetik meg őket más állatoktól, amelynek során e csoport egyedeiben többféle membrán képződik, mint például az amnion, chorion és az allantoisz. A magzatburkosok megszületésükkor azonnal egy végtagokkal és vastag, rétegzett fedőhámmal (epithelium) rendelkező, tipikusan szárazföldi életmódra felkészült formát öltenek és nem lárvaszerű alakot, amely majd aztán átalakuláson megy keresztül, mint a kétéltűek esetében. A magzatburkosok esetében a kezdeti hám (ektoderma) bonyolult többrétegű fedőhámmá alakulása az embrionális szakaszban megy végbe a thyroid hormonok által serkentve és nem metamorfózissal. A magzatburkosok kifejlesztette speciális tulajdonságok közé tartozik a tojások fejlődése olyan formákig, amelyek szárazabb környezetben is biztosítják az embrió túlélését, illetve a tojás és sárgájának akkora mérete, amely már elegendő ahhoz, hogy táplálja fejlődése közben az embriót.

A klasszikus rendszertanban a magzatburkosokat három osztályba, a hüllők (Reptilia), madarak (Aves) és emlősök (Mammalia) osztályába sorolták. Ez a rendszerezés ismert a laikusok körében a leginkább. A hüllők (Reptilia) osztálya azonban parafiletikus, mivel mind az emlősök, mind a madarak őse ebbe az osztályba tartozik.

Morfológiai bélyegeken alapuló, monofiletikus csoportok

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A hüllők parafiletikusságát feloldandó, az amniota (magzatburkosok) kládot a halántékablak száma alapján Anapsida (nincs halántékablak, teknősök), Synapsida (egy halántékablak, emlősszerűek és emlősök) valamint Diapsida (két halántékablakosak, kígyók, gyíkok, krokodilok és madarak) csoportokra osztották. Ezt a felosztást a morfológiai bélyegek alátámasztják, de a molekuláris törzsfák nem.

Az magzatburkosokon belül a Synapsida alapi helyzete, azaz korai elágazása morfológiailag és molekuláris módszerekkel is igazolható. A következő recens klád a Sauropsida, amely magába foglalja az összes ma élő hüllőt és madarat. A Sauropsida rendszertana viszont még tartalmaz problémákat, nevezetesen a teknősök (Testudines) helyzete vitatott. Morfológián alapuló rendszerben a teknősök egy korai leágazás, míg a Diapsida ettől elkülönül klád.[1]

Benton[2] alapján, a kihalt taxonokat csak a madarakhoz vezető úton megtartva, s a rendszertani szinteket kihagyva a Sauropsida morfológiai bélyegen alapuló, monofiletikus csoportokat tartalmazó kladogramja így néz ki:

Amniota

Synapsida


Sauropsida
Anapsida

Testudines - teknősök



Diapsida
Lepidosauria

Sphenodontida – felemásgyíkok



Squamata – pikkelyes hüllők (gyíkok és kígyók)



Archosauria

Crocodylia – krokodilok


Avemetatarsalia

Pterosauria


Dinosauria – dinoszauruszok

Ornithischia


Saurischia

Sauropodomorpha


Theropoda

Herrerasauria



Coelophysoidea



Ceratosauria



Aves - madarak










Több taxon és morfológiai (csonttani) bélyeg bevonásával Rieppel és deBraga[3] arra a következtetésre jutott, hogy a teknősök is a Diapsida csoportba tartoznak, s a Lepidosauria testvércsoportja. Pusztán egyetlen bélyegre – a halántékablakok számára – alapozott osztályozás félrevezető.


emlősök





gyíkok és kígyók



teknősök





krokodilok



madarak




A tisztán morfológiai rendszerekkel ellentétben a molekuláris jellemzőkön alapuló rendszerekben a teknősök nemcsak a Diapsidán belül válnak el, de közelebb állnak az Archosauriához, mint a Lepidosauriák.[4][5][6] Az még kérdéses, hogy a teknősök az Archosauria vagy a Crocodilia testvércsoportja.
A teknős ősök és az archosauria morfológiai bélyegeinek újraértékelésével a csonttani közös jellemző is kimutatható.[7]


emlősök





gyíkok és kígyók




teknősök




krokodilok



madarak






  1. Michael Laurin és Robert R. Reisz (1995). "A reevaluation of early amniote phylogeny". Zoological Journal of the Linnean Society. 113: 165–223.
  2. Michael J. Benton (2004). Vertebrate Palaeontology. Wiley-Blackwell. ISBN 978-0-632-05637-8.
  3. Rieppel, O. és deBraga, M. (1996). "Turtles as diapsid reptiles". nature. 384 (6608): 453–455.{{cite journal}}: CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)
  4. Chiari, Ylenia; Cahais, Vincent; Galtier, Nicolas és Delsuc, Frederic (2012). "Phylogenomic analyses support the position of turtles as the sister group of birds and crocodiles (Archosauria)". BMC Biology. 10: 65. doi:10.1186/1741-7007-10-65.{{cite journal}}: CS1 karbantartás: jelöletlen szabad DOI (link) CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)
  5. Jonathan J. Fong, Jeremy M. Brown, Matthew K. Fujita, Bastien Boussau (2012). "A phylogenomic approach to vertebrate phylogeny supports a turtle-Archosaur affinity and a possible paraphyletic Lissamphibia". PLoS ONE. 7 (11): e48990. doi:10.1371/journal.pone.0048990.{{cite journal}}: CS1 karbantartás: jelöletlen szabad DOI (link) CS1 karbantartás: oldalszám helyett cikk száma (link) CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)
  6. Nicholas G. Crawford, Brant C. Faircloth, John E. McCormack, Robb T. Brumfield, Kevin Winker, Travis C. Glenn (2012). "More than 1000 ultraconserved elements provide evidence that turtles are the sister group of archosaurs". Biology Letters. 11 (6). doi:10.1098/rsbl.2012.0331.{{cite journal}}: CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)
  7. Bhart-Anjan S. Bhullar and Gabe S. Bever (2009). "An archosaur-like laterosphenoid in early turtles (Reptilia: Pantestudines)". Breviora. 518: 1–11. doi:10.3099/0006-9698-518.1.1.