Kora karbon

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kora karbon
(359,2 – 318,1 millió évvel ezelőtt)
Előző kor
Következő kor
késő devon
késő karbon
Környezeti jellemzők
(átlagos értékek az időegységen belül)
Idővonal
A karbon időszak eseményei
m • v • sz
-360 —
-355 —
-350 —
-345 —
-340 —
-335 —
-330 —
-325 —
-320 —
-315 —
-310 —
-305 —
-300 —
-295 —
K
o
r
a
303,4 ± 0,9 – 299,0 ± 0,8 Ma
307,2 ± 1,0 – 303,4 ± 0,9 Ma
311,7 ± 1,1 – 307,2 ± 1,0 Ma
318,1 ± 1,3 – 311,7 ± 1,1 Ma
328,3 ± 1,6 – 318,1 ± 1,3 Ma
345,3 ± 2,1 – 328,3 ± 1,6 Ma
359,2 ± 2,5 – 345,3 ± 2,1 Ma
A karbon eseményeinek
hozzávetőleges idővonala.
A skálán az évmilliók láthatók.

A kora karbon vagy mississippi a karbon földtörténeti időszak két kora közül a korábbi, amely 359,2 ± 2,5 millió évvel ezelőtt (mya) kezdődött a devon időszak után, és mintegy 318,1 ± 1,3 mya ért véget a késő karbon kor kezdetekor.[1] Kronosztratigráfiai megfelelője az alsó karbon sorozat.

A főként az Amerikai Egyesült Államokban használt mississippi nevet azért kapta, mert ebből a korból származó kőzetek találhatóak a Mississippi folyó völgyében. Az Egyesült Államokban, ahol ebből a korból főként tengeri eredetű mészkő rétegek maradtak fenn, a mississippit külön időszakként kezelik a devon és az itt pennsylvaniainak nevezett késő karbon között. Európában a mississippi és pennsylvaniai korokat nagyjából folyamatosan keletkezett szárazföldi üledékrétegek fémjelzik és e két kort együtt karbon időszaknak nevezik.

Tagolása[szerkesztés]

A kort az alábbi három korszakra tagolják (a korábbitól a későbbi felé haladva):

  • Tournaisi korszak: 359,2 ± 2,5 – 345,3 ± 2,1 Ma
  • Viséi korszak: 345,3 ± 2,1 – 328,3 ± 1,6 Ma
  • Szerpuhovi korszak: 328,3 ± 1,6 – 318,1 ± 1,3 Ma

Geológia[szerkesztés]

A kora karbon idején jött létre többek közt az Appalache-hegység.

Élővilág[szerkesztés]

A kora perm növényvilága megegyezik a késő karbonéval, amikor a 30 méteres magasságot is elérő korpafüvek, zsurlók, páfrányok (a déli, eljegesedett vagy hűvös területek kivételével) hatalmas erdőket alkottak, amelyekből aztán nagy kőszéntelepek keletkeztek.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. International Stratigraphic Chart. International Commission on Stratigraphy, 2010. (Hozzáférés: 2015. április 2.)

További információk[szerkesztés]


|
-600
|
-550
|
-500
|
-450
|
-400
|
-350
|
-300
|
-250
|
-200
|
-150
|
-100
|
-50
|
0