Giveti

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Giveti
(391,8 – 385,3 millió évvel ezelőtt)
Előző korszak
Következő korszak
eifeli
frasni
Környezeti jellemzők
(átlagos értékek az időegységen belül)
Idővonal
A devon időszak eseményei
m • v • sz
-420 —
-415 —
-410 —
-405 —
-400 —
-395 —
-390 —
-385 —
-380 —
-375 —
-370 —
-365 —
-360 —
Giveti
 
 
 
 
 
 
 
 
374,5 ± 2,6 – 359,2 ± 2,5 Ma
385,3 ± 2,6 – 374,5 ± 2,6 Ma
391,8 ± 2,7 – 385,3 ± 2,6 Ma
397,5 ± 2,7 – 391,8 ± 2,7 Ma
407,0 ± 2,8 – 397,5 ± 2,7 Ma
411,2 ± 2,8 – 407,0 ± 2,8 Ma
416,0 ± 2,8 – 411,2 ± 2,8 Ma
1
2
3
4
5
6
1Rhynie-csert
2Hunsrück-fauna
3Bokrok és fák elterjedése[1]
4Kellwasser-esemény[2]
5Dél-Amerika eljegesedésének kezdete
6Hangenberg-esemény
A devon eseményeinek
hozzávetőleges idővonala.
A skálán az évmilliók láthatók.

A giveti a középső devon földtörténeti kor két korszaka közül a második, amely 391,8 ± 2,7 millió évvel ezelőtt (mya) kezdődött az eifeli korszak után, és 385,3 ± 2,6 mya ért véget a késő devon kor frasni korszaka előtt.[3]

Nevét a franciaországi Givet városról kapta. Az elnevezést Jean Baptiste Julien d'Omalius d'Halloy belga geológus vezette be a szakirodalomba 1839-ben.

Meghatározása[szerkesztés]

A Nemzetközi Rétegtani Bizottság meghatározása szerint a giveti emelet alapja (a korszak kezdete) a Polygnathus hemiansatus konodontafaj megjelenésével kezdődik. Az emelet tetejét (a korszak végét) a Ancyrodella rotundiloba konodontafaj megjelenése jelzi.[4]

Élővilága[szerkesztés]

Phacops rana

Állatvilága[szerkesztés]

Euramerika lengyelországi szegmensének elemzése (Krakkó környéke és a Szent Kereszt-hegység) azt mutatta, hogy a késő giveti idején radikálisan megfogyatkoztak a csigák. Ez összefüggésben lehetett a korallokat, goniatitákat és pörgekarúakat sújtó taghani-, és a Manticoceras kihalási eseményekkel.[5] Lengyelországban konodonták pusztulására is találtak bizonyítékokat. Jellemző tengeri élőlények voltak a trilobiták, például a Dechenella macrocephalus, a Greenops boothi és a Phacops rana.

Növényvilága[szerkesztés]

A giveti idejére már kialakultak a fák és erdőket alkottak. Ezeket az erdőket azonban olyan csoportok hozták létre, amelyek ma már kihaltak vagy visszaszorultak, például a ma már nem élő Progymnospermophyta törzsbe tartozó Archaeopteris nemzetség, valamint ősi harasztok (Pteridophyta) és korpafüvek (Lycopodiophyta). Spórákkal szaporodtak és nem voltak a mai fákhoz hasonlóan lombosak, így árnyékot alig adtak. A tövük a földnél erősen megvastagodott, mint a gombáké, mert még nem rendelkeztek erősen kapaszkodó gyökérzettel.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Algeo, T. J. (1998.). „Terrestrial-marine teleconnections in the Devonian: links between the evolution of land plants, weathering processes, and marine anoxic events”. Philosophical Transactions of the Royal Society B: Biological Sciences 353 (1365), 113–130. o.  
  2. Kaufmann, B., Trapp, E.; Mezger, K. (2004.). „The numerical age of the Upper Frasnian (Upper Devonian) Kellwasser horizons: A new U-Pb zircon date from Steinbruch Shmidt (Kellerwald, Germany)”. The Journal of geology 112 (4), 495–501. o. DOI:10.1086/421077.  
  3. International Stratigraphic Chart. International Commission on Stratigraphy, 2010. (Hozzáférés: 2015. április 2.)
  4. Givetian in GeoWhen database. International Commission on Stratigraphy
  5. THE TAGHANIC EVENT: A LATE MID DEVONIAN ARIDITY CRISIS