Capitani

	Capitani; (265,1 – 259,1 millió évvel ezelőtt)
Előző korszak	Következő korszak
Wordi	Wuchiapingi
	PreꞒ Є O S D C P T J K Pg N ↓
	Környezeti jellemzők; (átlagos értékek az időegységen belül)
	Idővonal
	Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.
	A perm időszak eseményei m • v • sz -300 — – -295 — – -290 — – -285 — – -280 — – -275 — – -270 — – -265 — – -260 — – -255 — – -250 — Triász Karbon Wuchiapingi Wordi Kunguri Szakmarai Changhsingi Capitani Roadi Artyinszki Asszeli P; e; r; m K; é; s; ő K; ö; z; é; p; s; ő K; o; r; a 254,14 ± 0,07 – 251,902 ± 0,024 Ma 259,1 ± 0,5 – 254,14 ± 0,07 Ma 265,1 ± 0,4 – 259,1 ± 0,5 Ma 268,8 ± 0,5 –; 265,1 ± 0,4 Ma 272,95 ± 0,11 –; 268,8 ± 0,5 Ma 283,5 ± 0,6 – 272,95 ± 0,11 Ma 290,1 ± 0,26 – 283,5 ± 0,6 Ma 293,52 ± 0,17 – 290,1 ± 0,26 Ma 298,9 ± 0,15 – 293,52 ± 0,17 Ma ← 1 Mezozoikum; Paleozoikum; 1Tömeges kihalás; A perm eseményeinek; hozzávetőleges idővonala.; A skálán az évmilliók láthatók.

A capitani a középső perm földtörténeti kor három korszaka közül az utolsó, amely 265,1 ± 0,4 millió évvel ezelőtt (mya) kezdődött a wordi korszak után, és 259,1 ± 0,5 mya ért véget a késő perm kor wuchiapingi korszaka előtt.^[1]

Meghatározása

A Nemzetközi Rétegtani Bizottság meghatározása szerint a kunguri emelet alapja (a korszak kezdete) a Jinogondolella postserrata konodontafaj megjelenésével kezdődik. Az emelet tetejét (a korszak végét) a Clarkina postbitteri konodontafaj megjelenése jelzi.^[2]

A capitani kihalás

A capitani végén jelentős kihalási hullám söpört végig az élővilágon, ami már a tízmillió évvel későbbi sokkal nagyobb perm–triász kihalási esemény előszele lehetett. A legutóbbi elméletek szerint a perm-triász kihalás több mint tízmillió éven keresztül zajlott, és két kihalási csúcsa volt, amelyek közül a korábbi a capitani idején jelentkezett.

A középső perm végén zajlott kihalást legalább részben földrajzi változások okozhatták: például az északi vizek csendes-óceáni régiójában csaknem teljesen kipusztultak a pörgekarúak, miután a Pangea őskontinens egy részét borító sekély tengerek visszahúzódtak, bezárult a déli és az északi óceánt összekötő sino-mongol tengeri csatorna és átalakult az óceáni vizek globális cirkulációjának rendszere.^[3]

A Kamura-eseménynek is nevezett capitani kihalás oka Kjúsú ősatolljainak szénizotóp-elemzése alapján a tengervíz hirtelen lehűlése lehetett a kora perm idején kezdődött hosszútávú felmelegedési periódus után.^[4]^[5]