Neogén

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Neogén
(23,03 – 2,588 millió évvel ezelőtt)
Előző időszak
Következő időszak
paleogén
negyedidőszak
N
Környezeti jellemzők
(átlagos értékek az időegységen belül)
O2 21.5 %[1] – a mai szint 108 %-a
CO2 280 ppm[2] – az iparosodás előtti szint 1-szerese
Hőmérséklet 14 °C[3] – 0 °C-kal tér el a mai szinttől
Idővonal
A kainozoikum idő eseményei
m • v • sz
-65 —
-60 —
-55 —
-50 —
-45 —
-40 —
-35 —
-30 —
-25 —
-20 —
-15 —
-10 —
-5 —
0 —
N
N
e
o
g
é
n
P.
6
7
8
9
10
11
5,332 –
3,600 Ma
7,246 –
5,332 Ma
11,608 –
7,246 Ma
13,82 –
11,608 Ma
15,97 –
13,82 Ma
20,43 –
15,97 Ma
23,03 –
20,43 Ma
28,4 ± 0,1 –
23,03 Ma
33,9 ± 0,1 –
28,4 ± 0,1 Ma
37,2 ± 0,1 –
33,9 ± 0,1 Ma
40,4 ± 0,2 –
37,2 ± 0,1 Ma
48,6 ± 0,2 –
40,4 ± 0,2 Ma
55,8 ± 0,2 –
48,6 ± 0,2 Ma
58,7 ± 0,2 –
55,8 ± 0,2 Ma
~61,1 –
58,7 ± 0,2 Ma
~65,5 ± 0,3 – ~61,1 Ma
1
2
3
4
5
Kainozoikum
Mezozoikum
NNegyedidőszak
P.Pleisztocén
Plio.Pliocén
1K-T esemény
2Paleocén-eocén
hőmérsékleti maximum

3Az Antarktisz első
állandó jégtakarója[4]
4Messinai sókrízis[5]
5Az észak-amerikai préri
kiterjedése
6Piacenzai (3,600 – 2,588 Ma)
7Gelasi (2,588 – 1,806 Ma)
8Calabriai (1,806 – 0,781 Ma)
9Ioni (0,781 – 0,126 Ma)
10Felső (0,126 – 0,0117 Ma)
11Holocén (0,0117 Ma – )
A kainozoikum eseményeinek
hozzávetőleges idővonala.
A skálán az évmilliók láthatók.
Miocén kori ősemlős, a Deinotherium

A neogén földtörténet időszak, amely 23,03 millió évvel ezelőtt kezdődött a paleogén időszak után, és 2,588 millió évvel ezelőtt ért véget a negyedidőszak kezdetekor, amely ma is tart.[6]

Éghajlat[szerkesztés]

A kainozoikum 65 millió évének hőmérsékletváltozásai

Az éghajlat a neogén idején valamelyest lehűlt és ez a folyamata a 2,5 millió évvel ezelőtt kezdődött negyedidőszak kontinentális eljegesedésében csúcsosodott ki.

Ősföldrajz[szerkesztés]

A kontinensek ekkorra már nagyjából mai elhelyezkedésüket érték el, a legjelentősebb neogén időszaki esemény Észak-Amerika és Dél-Amerika összekapcsolódása volt a késő pliocén korszakban.

Élővilág[szerkesztés]

A neogén idején jelentős fejlődésen mentek keresztül az emlősök és a madarak, míg más élőlények kevesebbet változtak.

Tagolása[szerkesztés]

Az időszakot az alábbi két korra tagolják (a korábbitól a későbbi felé haladva):

Régebbi tagolás[szerkesztés]

A neogént néha késő harmadidőszak, a paleogént kora harmadidőszak néven is említik. Ez egy korábbi felosztást tükröz, amely harmadidőszak alatt a mai felosztás szerinti paleogént és a neogén jórészét értette, a pleisztocén és a holocén (jelenkor) korszakok pedig a negyedidőszak részeiként szerepeltek. A tudósok ezt a régebbi felosztást többnyire már nem használják, mivel a paleogén-neogén felosztásban az időszakok hosszúságban jobban összemérhetők a korábbi földtörténeti korokkal.

Negyedidőszak-vita[szerkesztés]

Hagyományosan a ma neogénként ismert időszak korábban véget ért, a végét negyedidőszak néven emlegették és sok időskálán ma is ez a felosztás szerepel. Egyes geológusok máig ragaszkodnak ehhez a felosztáshoz, mások szerint a negyedidőszak a neogén része. Vannak, akik szerint a korábbi korok időtartamaival sokkal inkább összhangban állna, ha a jelenleg is tartó kainozoikum időt csak három (paleogén, neogén és negyedidőszak) – esetleg a negyedidőszak kihagyásával kettő – korra bontanák a jelenlegi hét helyett. Az ICS ajánlás az, hogy a negyedidőszak legyen a neogén alidőszaka 2,588 millió évvel ezelőtti kezdődátummal. A Negyedidőszak Kutatás Nemzetközi Uniójának ellenjavaslata az volt, hogy a neogén, illetve a pliocén végződjön 2,588 millió évvel ezelőtt, a gelasi kor kerüljön a pleisztocénbe, a negyedidőszakot pedig ismerjék el a kainozoikum harmadik időszakának. Ezt a javaslatot a 2,588 millió évvel ezelőtt történt éghajlati, oceanográfiai és biológiai változásokat felhasználó érvekkel támasztják alá, illetve az ugyanekkor történt Gauss-Matuyama fordulat (a Föld mágneses sarkainak megfordulása) jelenségével való összefüggésekkel.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Fájl:Sauerstoffgehalt-1000mj.svg
  2. Fájl:Phanerozoic Carbon Dioxide.png
  3. Fájl:All palaeotemps.png
  4. Zachos, J.C., Kump, L.R. (2005.). „Carbon cycle feedbacks and the initiation of Antarctic gaciation in the earliest Oligocene”. Global and Planetary Change 47 (1), 51–66. o. DOI:10.1016/j.gloplacha.2005.01.001.  
  5. Krijgsman, W., Garcés, M.; Langereis, C.G.; Daams, R.; Van Dam, J.; Van Dr Meulen, A.J.; Agustí, J.; Cabrera, L. (1996.). „A new chronology for the middle to late Miocene continental rcord in Spain”. Earth and Planetary Science Letters 142 (3–4), 367–380. o. DOI:10.1016/0012-821X(96)00109-4.  
  6. International Stratigraphic Chart. International Commission on Stratigraphy, 2010. (Hozzáférés: 2015. április 2.)


|
-600
|
-550
|
-500
|
-450
|
-400
|
-350
|
-300
|
-250
|
-200
|
-150
|
-100
|
-50
|
0