Kronosztratigráfia

	Eonotéma/Eon	Időtéma/Idő (éra)	Rendszer/ időszak	≈ Kezdete (millió év)
	Fanerozoikum tart.: 542 millió év
		Kainozoikum Földtörténeti újkor tartama: 65,5 millió év	kvarter	2,588-0
			neogén	23,03-2,588
			paleogén	65,5-23,03
		Mezozoikum Földtörténeti középkor tartama: 185,5 millió év	Kréta	145,5-65,5
			Jura	199,6-145,5
			Triász	251-199,6
		Paleozoikum Földtörténeti ókor tartama: 291 millió év	Perm	299-251
			Karbon	359,2-299
			Devon	416-359,2
			Szilur	443,7-416
			Ordovícium	488,3-443,7
			Kambrium	542-488,3
P R E K A M B R I U M	Proterozoikum tart.: 1,958 milliárd év
		Neoproterozoikum Új Proterozoikum tartama: 458 millió év	Ediakarium	635-542
			Kriogenium	850-635
			Tonium	1000-850
		Mezoproterozoikum Középső Proterozoikum tartama: 600 millió év	Stenium	1200-1000
			Ectasium	1400-1200
			Calymmium	1600-1400
		Paleoproterozoikum Korai Proterozoikum tartama: 900 millió év	Statherium	1800-1600
			Orosirium	2050-1800
			Rhyacium	2300-2050
			Siderium	2500-2300
	Archaikum tart.: 1,500 milliárd év	Neoarchaikum tart.: 300 millió év		2800-2500
		Mezoarchaikum tartama: 400 millió év		3200-2800
		Paleoarchaikum tartama: 400 millió év		3600-3200
		Eoarchaikum tartama: 400 millió év		4000-3600
	Hadaikum tart.: 600 millió év			4600-4000

A kronosztratigráfia (kronos=idő (gr.); stratum=réteg(lat.)) vagy "időrétegtan" a geológiai képződmények megkülönböztetésével és csoportosításával foglalkozó tudománynak, a rétegtannak résztudománya. Célja a kőzetek képződési korának meghatározása a kőzetből vett minták alapján. A kronosztratigráfia segítségével az egymástól jól elkülöníthető kőzetek (lásd: kőzetrétegtan) képződésének időtartama is meghatározható. Ezek alapján a képződmények kronosztatigráfiai egységekbe sorolhatók, amelyek hierarchikus rendszert alkotnak. Ezek eonotéma, időtéma (ératéma), rendszer, sorozat, emelet, alemelet és kronozóna néven ismertek.^[1]
Az abszolút kor alapvetően a geológiai képződmények keletkezési idején fosszilizálódott geokémiai környezet vizsgálatával határozható meg.

Módszerek[szerkesztés]

Az abszolút kormeghatározás módszerével a geokémia tudományterülete foglalkozik. Általában a kémiai izotópok arányát vizsgálja, amelyek a földtörténet során, vagy az kőzetalkotó ásványok kristályosodása óta megváltoznak, de más módszerek is léteznek. Ismertebb módszerek:

A radioaktív izotópos módszerek általában magmás kőzetek keletkezési korának, metamorf kőzetek átalakulási idejének meghatározására, vagy üledékes kőzetek lepusztulási területének vizsgálatára alkalmazhatók a földtanban, de a régészeti leletek (pl.: égetett agyagedények) korának meghatározására is használhatók:

U/Th
Pb/Pb
Sm/Nd
Rh/Os

A stabil izotópos módszerek a földtörténeti közelmúlt (pleisztocén-holocén) eseményeit mutatják ki:

¹³C/¹²C (egykori klimatikus viszonyok, légköri CO₂ vizsgálata)
¹⁶O/¹⁸O (egykori hőmérsékleti viszonyok kimutatása)

Termolumineszcens módszerekkel üledékes kőzetek betemetődési korát lehet vizsgálni.
A hasadványnyom-módszerrel (angolul fission track analysis) módszerrel az atommagok hasadásának nyomaiból, illetve azok gyakoriságából következtethető ki a kőzetek ²³⁸U izotópot tartalmazó kristályainak bizonyos, ún. záródási hőmérséklet alá hűlésének kora, illetve a nyomok hossz-eloszlásából a befoglaló kőzettest hőtörténetére következtethetünk.

A kronosztratigráfia és a geokronológia fogalmak elkülönítése[szerkesztés]

A két fogalom, de különösen a hozzájuk tartozó elnevezési gyakorlat könnyen összekeverhető még a földtudományokban járatosak számára is, mivel a kronosztratigráfiai egységek és a földtörténeti korok nevei megegyeznek, csupán a hierarchikus nevezéktani kategóriák különböznek (l. táblázat). A megkülönböztetés azért szükséges, mert a kronosztratigráfia (vagy időrétegtan) a kőzetekkel a geokronológia (vagy földtörténet) viszont az eltelt idővel foglalkozik. Egy időbeli fogalomról pedig nem lehet ugyanolyan értelemben beszélni, mint egy szikláról.

Például hivatkozhatunk a felső pleisztocén rétegsorra, ha a kavicsos folyami üledékekről vagy a lerakódott löszről beszélünk, de a Würm-glaciális a késő pleisztocén folyamán történt.

A kronosztratigráfiai táblázat tehát a Föld fejlődéstörténete során képződött kőzetekre, a geokronológiai skála pedig az eltelt időre vonatkozó hierarchikus megnevezések táblázatos gyűjteménye.

A táblázat feltünteti az idő-, vagy rétegtani egységek kezdetét és végét, valamint jellegzetes megkülönböztető színekkel szemlélteti azokat. Ezek a színek nemzetközileg elfogadott színek, amelyeket földtani térképeken és szelvényeken is alkalmaznak, de különböző kiadványok más-más színárnyalattal jellemezhetnek azonos korokat.

Irodalom[szerkesztés]

↑ Császár Géza 2002: A Magyar Rétegtani Bizottság által jóváhagyott geokronológiai és kronosztratográfiai terminusok - Földatni Közlöny 132/3–4, 481–483 (2002) Budapest

További információk[szerkesztés]

[1] Császár Géza 2002: A Magyar Rétegtani Bizottság által jóváhagyott geokronológiai és kronosztratográfiai terminusok - Földatni Közlöny 132/3–4, 481–483 (2002) Budapest

[1]