Közönséges törpedenevér

Közönséges törpedenevér
	Közönséges törpedenevér repülés közben
	Természetvédelmi státusz
	Nem fenyegetett;
	Magyarországon védett; Természetvédelmi érték: 25 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Gerinchúrosok (Chordata);
Altörzs:	Gerincesek (Vertebrata);
Osztály:	Emlősök (Mammalia);
Alosztály:	Elevenszülők (Theria);
Alosztályág:	Méhlepényesek (Placentalia);
Öregrend:	Laurasiatheria;
Rend:	Denevérek (Chiroptera);
Alrend:	Kis denevérek (Microchiroptera);
Család:	Simaorrú denevérek (Vespertilionidae);
Alcsalád:	Vespertilioninae;
Nemzetség:	Pipistrellini;
Nem:	Pipistrellus;
Faj:	P. pipistrellus;
Tudományos név
	Pipistrellus pipistrellus; (Schreber, 1774)
Szinonimák
	Pipistrellus (Pipistrellus) lacteus Temminck, 1840;
Elterjedés
	Elterjedési területe
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Közönséges törpedenevér témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Közönséges törpedenevér témájú médiaállományokat és Közönséges törpedenevér témájú kategóriát.

A közönséges törpedenevér (Pipistrellus pipistrellus) az emlősök (Mammalia) osztályának a denevérek (Chiroptera) rendjébe, ezen belül a kis denevérek (Microchiroptera) alrendjébe és a simaorrú denevérek (Vespertilionidae) családjába tartozó faj.

Előfordulása[szerkesztés]

A törpedenevér megtalálható egész Európában a legészakibb területek kivételével. Állománya keleti irányban Nyugat-Ázsián keresztül a Bajkál-tóig, délre pedig Kasmírig és az Altáj-hegységig terjed. Elterjedési területén a törpedenevér az egyik leggyakoribb denevérfaj.

Alfajai[szerkesztés]

Pipistrellus (Pipistrellus) pipistrellus aladdin
Pipistrellus (Pipistrellus) pipistrellus pipistrellus

Megjelenése[szerkesztés]

Az állat hossza 3,5–5 centiméter, vitorlafesztávolsága 19–25 centiméter, testtömege pedig 3–9 gramm. Az állat teste kicsi és hasonlít az egéréhez. Teljes egészében szőr fedi, tömegét a hatalmas szárnyak hordozzák. A szárny hordozó felülete rugalmas bőrhártya, amely a denevér négy ujja, hátsó lábai, valamint farka között feszül ki. A szárny repülésre specializálódott mellső láb. A fül közepén elhelyezkedő húsos bőrfüggelék a fülfedő. Bundája sötétbarna.

Fogazata fontos a meghatározásánál. Az első, felső metszőfog hosszú kétcsúcsú, a második csúcs a korona felét foglalja el. A második metszőfog koronájának a keresztmetszete kisebb, vagy egyenlő az első foggal, annak fele magasságánál tovább ér, de a mellékcsúcsot nem éri el.^[2]

Életmódja[szerkesztés]

Sötétedéskor és éjszaka aktív, késő ősszel nappal is repül. Szívesen él a települések közelében is. Nyáron faodvakban és sziklahasadékokban tanyázik, utóbbiakban, illetve épületekben, repedésekbe bújva telel. Táplálékát kis repülő rovarok alkotják, legnagyobb részt lepkék, kétszárnyúak, levéltetvek, hártyásszárnyúak, kisebb részt legyek, szúnyogok, lószúnyogok.^[3] Rendkívül alkalmazkodó, a hideget a többi denevérfaj közül a legjobban tűri, mesterséges odúkkal könnyen megtelepíthető. Téli és nyári szálláshelye között nagy utat tesz meg. Gyűrűzéssel bizonyított legnagyobb megtett távolsága 1160 km volt, Ukrajnából Bulgária déli részéig repült.^[4]

A törpedenevér 4-5 évig él.

Szaporodása[szerkesztés]

A nőstény egyévesen, a hím kétévesen éri el az ivarérettséget. A párzási időszak ősszel van. A vemhesség 44-50 napig tart, ennek végén többnyire 2 kölyök születik. Az elválasztás 30-40 nap után történik meg. A hímek körülbelül 10 nőstényből álló háremet tartanak.^[4]

Kárpát-medencei előfordulása[szerkesztés]

Romániában 1962-ben 80 000-100 000 törpedenevért találtak egy barlangban. Magyarország egész területén elterjedt, gyakori faj.

Jegyzetek[szerkesztés]

↑ A vidékfejlesztési miniszter 100/2012. (IX. 28.) VM rendelete a védett és a fokozottan védett növény- és állatfajokról, a fokozottan védett barlangok köréről, valamint az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős növény- és állatfajok közzétételéről szóló 13/2001. (V. 9.) KöM rendelet és a növényvédelmi tevékenységről szóló 43/2010. (IV. 23.) FVM rendelet módosításáról. Magyar Közlöny, 128. sz. (2012. szeptember 28.) 20903–21019. o.
↑ Szatyor Miklós: Európa denevérei. Budapest, Pro Pannonia Kiadó, 2000, 111. oldal. ISBN 963-9079-58-8
↑ Bihari Zoltán: Denevérhatározás és denevérvédelem. Budapest, Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Kiadó, 1996, 36. oldal. ISBN 963-04-6335-0
↑ ^a ^b Szatyor Miklós: Európa denevérei. Budapest, Pro Pannonia Kiadó, 2000, 112. oldal. ISBN 963-9079-58-8

Források[szerkesztés]

A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2009. október 2.)
Csodálatos állatvilág, (Wildlife Fact-File). Budapest: Mester Kiadó (2000). ISBN 963-86092-0-6
Josef Reichholf: Emlősök. Ford. Schmidt András. Budapest: Magyar Könyvklub. 1996. = Természetkalauz, ISBN 963 548 218 3 ISSN 1219-3178
Greenfo.hu
Mammal Species of the World. Don E. Wilson & DeeAnn M. Reeder (szerkesztők). 2005. Mammal Species of the World. A Taxonomic and Geographic Reference (3. kiadás) Archiválva 2010. június 3-i dátummal a Wayback Machine-ben (angolul)

További információk[szerkesztés]

http://www.termeszetvedelem.hu/index.php?pg=vf_1740

Biológiaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1] A vidékfejlesztési miniszter 100/2012. (IX. 28.) VM rendelete a védett és a fokozottan védett növény- és állatfajokról, a fokozottan védett barlangok köréről, valamint az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős növény- és állatfajok közzétételéről szóló 13/2001. (V. 9.) KöM rendelet és a növényvédelmi tevékenységről szóló 43/2010. (IV. 23.) FVM rendelet módosításáról. Magyar Közlöny, 128. sz. (2012. szeptember 28.) 20903–21019. o.

[2] Szatyor Miklós: Európa denevérei. Budapest, Pro Pannonia Kiadó, 2000, 111. oldal. ISBN 963-9079-58-8

[3] Bihari Zoltán: Denevérhatározás és denevérvédelem. Budapest, Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Kiadó, 1996, 36. oldal. ISBN 963-04-6335-0

[Európa-4] Szatyor Miklós: Európa denevérei. Budapest, Pro Pannonia Kiadó, 2000, 112. oldal. ISBN 963-9079-58-8

[1]

[2]

[3]

[4]