Kasmír (régió)
| Ennek a lapnak a címében vagy szövegében az újind nevek nem a magyar nyelvű Wikipédiában irányelvként elfogadott magyaros átírás szerint szerepelnek, át kellene javítani őket. |
| Kasmír régió | |
| Közigazgatás | |
| Ország(ok) |
|
| Népesség | |
| Teljes népesség | 16 300 000 fő (2023) |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | kb. 222 ezer [1][2] km² |
| Elhelyezkedése | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Kasmír régió témájú médiaállományokat. | |
Kasmír (urduul: کشمیر) az Indiai szubkontinens északnyugati régiója. Történelmileg a név a Nagy-Himalája és a Pir Panjal vonulatai közti völgyre utal. Ma ennél jóval nagyobb területet értenek alatta, amely magában foglalja az indiai Dzsammu és Ladak régióit, a pakisztáni Északi Területeket és a kínai Akszaj Csint.
A régió folyamatos vita és konfliktus tárgyát képezi India és Pakisztán között, az indiai szubkontinens 1947-es felosztása óta. Az északi és nyugati részek többnyire Pakisztán ellenőrzése alatt állnak: Azád-Kasmír és Gilgit-Baltisztán, a déli és délkeleti részek, Dzsammu és Kasmír, valamint Ladak India ellenőrzése alatt vannak. Az India és Pakisztán által igazgatott területeket egy 1972-ben meghúzott „ellenőrzési vonal” választja el egymástól, de egyik ország sem ismeri el nemzetközi határként.[2] Ezenkívül az 1950-es évektől Kína is aktívvá vált a régió keleti és északkeleti szélén és Kína ellenőrzi Ladak északkeleti részét és a Sakszgam-völgyet.
Kasmír a hinduizmus, később a buddhizmus fontos központja volt.
Demográfia
[szerkesztés]
Az India által igazgatott Dzsammu és Kasmír, valamint Ladak szövetségi területek népessége kb. 12,5 millió fő;[3] a Pakisztán által igazgatott Azad Kasmír területének lakossága kb. 4 millió fő; Gilgit-Baltisztán lakossága pedig kb. 1,5–2 millió fő. [4][5]
| Adminisztrálja | Terület neve |
Népesség | % muszlim | % hindu | % buddhista | % egyéb vallású |
|---|---|---|---|---|---|---|
| Kasmír-völgy | kb. 4 millió | 95% | 4% | – | – | |
| Dzsammu | kb. 3 millió | 30% | 66% | – | 4% | |
| Ladak | kb. 0,25 millió | 46% | 12% | 40% | 2% | |
| Azád-Kasmír | kb. 4 millió | 100% | – | – | – | |
| Gilgit-Baltisztán (Északi Területek) |
kb. 2 millió | 99% | – | – | – | |
| Akszaj-csin | – | – | – | – | – | |
| Transz-Karakoram (Sakszgam-völgy) |
– | – | – | – | – | |
| ||||||
Földrajz
[szerkesztés]A régió az északi szélesség 32° és 36°, valamint a keleti hosszúság 74° és 80° között fekszik. A határai nincsenek pontosan megállapítva. Északkeleten a Hszincsiang-Ujgur Autonóm Terület, keleten a Tibeti Autonóm Terület határolja (mindkettő Kína része), délen Himácsal Prades és Pandzsáb indiai államok, nyugaton Pakisztán, északnyugaton pedig Afganisztán.[2] A területe a Britannica alapján 222 ezer km².[2]
Domborzat
[szerkesztés]Kasmír régiója túlnyomórészt hegyvidéki, mély, keskeny völgyekkel és magas, kopár fennsíkokkal.[2] A Himalája nyugati része szeli át. A Himalája Kasmír nyugati határán, a Nanga Parbatnál ér véget. Északon a Nagy Himaláján túl, a régiót a Karakoram- hegység szeli át.
Az északkasmíri- és délkasmíri-Himalája között helyezkedik el a Kasmíri-völgy.
-
Nanga Parbat, a világ 9. legmagasabb csúcsa
-
A K2-es csúcs a Karakoramban
-
Sheera Sir, Harmuk-hegy
-
Kasmíri táj
-
A Pahalgam-völgy Dzsammu és Kasmír területén
-
Bangus-völgy
Szerkezet, kialakulás
[szerkesztés]Kialakulásában a Gondwana őskontinensről leszakadt Tibeti masszívum és az Eurázsiai-lemez, majd mindezekhez a Dekkán ütközése játszotta a legfontosabb szerepet. A köztük elhelyezkedett üledék felgyűrődése ma is tart.
Éghajlat
[szerkesztés]Éghajlata monszun és hegyvidéki jellegű, de szélsőségektől mentes.
Vízrajz
[szerkesztés]
A terület az Indus vízrendszeréhez tartozik. Kasmírt három fő folyó szeli át, nevezetesen az Indus, a Jhelum és a Chenab. A folyók bővizűek, felsőszakasz jellegűek. A fő folyók medencéi három nagyobb völgyre osztják a régiót, amelyeket magas hegyvonulatok választanak el egymástól.
Az Indus-völgy a régió északi és északkeleti részén fekszik, amely magában foglalja Baltisztán és Ladak kopár és sivár területeit.
A Jhelum-völgy felső része alkotja Kasmír tulajdonképpeni völgyét (itt fekszik Srinagar), amelyet magas hegyvonulatok vesznek körül.
A Chenab-völgy a Kasmír régió déli részén fekszik, dél felé kopár dombokkal. Szinte az egész Dzsammu régiót magába foglalja.
Tavai közül a Dal és a Wular érdemel említést.
Növényzet
[szerkesztés]A régiót északon magashegységi sivatag és tundra, délen fenyves, szubtrópusi hegyi esőerdő jellemzi.
Talaj
[szerkesztés]Északon, illetve a magasabb területeken váz és podzol talajok, míg délen a barna erdei talajok a jellemzőek.
Történelem
[szerkesztés]| Ehhez a szakaszhoz további forrásmegjelölések, lábjegyzetek szükségesek az ellenőrizhetőség érdekében. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szakaszban szereplő állítások helytállóak-e. Segíts a szócikk fejlesztésében további megbízható források hozzáadásával. |
A kezdetektől a brit uralom végéig
[szerkesztés]A térség korai fejlődése az Indus-völgyi civilizációban csúcsosodott ki. Az árják megjelenését követően később a Maurja Birodalom terjesztette ki fennhatóságát Kasmírra.
A döntő változást az iszlám hódítás jelentette a vidéken a 11-12. században. A Delhi Szultanátus, majd a Mogul Birodalom uralta a területet.
A brit hódítás során 1846. március 16-án, az amritsari szerződéssel jött létre a közvetlenül a brit koronától függő (az ún. Hercegi Államok közé tartozó) Dzsammu és Kasmír állam, Gulab Szingh maharadzsa uralma alatt.
A zömmel muszlimok lakta állam India függetlenségééig, 1947. augusztus 15-ig nem döntötte el, hogy Indiához vagy Pakisztánhoz kíván-e csatlakozni.
A kasmíri konfliktus kezdetei
[szerkesztés]A konfliktus alapját Kasmír geopolitikai helyzete képezte: a kínai, orosz, muszlim és hindu kultúrkör és érdekszféra ütközőpontján helyezkedett el. Gazdaságilag, közlekedésföldrajzilag a későbbi Pakisztánhoz kötődött, uralkodója azonban a függetlenség gondolatával kacérkodó hindu Hari Szingh maharadzsa volt.
1947 szeptemberében azonban Pakisztán felől fegyveresek törtek be Kasmírba, Pakisztán pedig gyakorlatilag blokád alá vette a területet. Október 22-én pedig pakisztáni fegyveresek – elvileg a kormányzattól függetlenül – megkezdték Dzsammu és Kasmír megszállását. Ennek hatására az uralkodó október 26-án aláírta az Indiához való csatlakozást, mely másnap hatályba lépett. Az indiai csapatok 1947 decemberére a pakisztáni határ közelébe szorították vissza a fegyvereseket, ahol a frontvonal állandósult.
Az indiai alkotmány Kasmír számára különleges jogállást biztosított.
A konfliktus további fejleményei
[szerkesztés]Egy "alacsony intenzitású konfliktus" folyamatos meglétével lehetett számolni a későbbiekben, mely nem annyira a frontvonalon, mint inkább a hátországban zajlott. A konfliktus időről időre a háborús incidens küszöbéig fajult.
Ilyen volt az 1999 májusának elején kirobbant un. kargil-háború, melynek hátterében az Afganisztánból kiszorult mudzsahedinek beszivárgása állt. ENSZ és más forrásokból származó információk egyértelműen Pakisztán felelősségét támasztják alá a háború kirobbanásában.
1998 tavaszától azonban mindkét ország bevethető nukleáris fegyverrel rendelkezett, így a konfliktus katasztrofális következményekkel járhatott volna. A 2001 végi kasmíri merényletek nyomán pedig a két ország az atomháború szélére sodródott. Bár 2002-ben a két ország között a legmagasabb szintű tárgyalások kezdődtek, eredményt nem hoztak. A 2003-as merényletek csak tovább mélyítették a válságot. 2004 januárjától India és Pakisztán kapcsolatában látványos javulás állt be. 2005-ben történelmi jelentőségű autóbuszjárat indult Kasmír két része között.
2019. augusztus 5-én Narendra Modi indiai miniszterelnök bejelentette, hogy India megszünteti Kasmír speciális autonóm státuszát.
Kasmír indiai oldalán a muszlim lakosság gyakorlatilag egyöntetűen a Pakisztánnal való egyesülést támogatják, elutasítják az indiai uralmat, továbbá elhatárolódnak a függetlenség kikiáltásától.
2025. áprilisában az Ellenállási Front nevű szervezet fegyveresei tüzet nyitottak az indiai turistákra Pahalgam közelében, legalább 28 embert megölve és több mint 20-at megsebesítve.[7] Ezután 2025 májusában újabb összecsapás tört ki India és Pakisztán hadserege között.[8]
Galéria
[szerkesztés]-
kilátás Srinagarra a Kasmír-völgyben
-
Régi erőd a Hunza-völgyben, Gilgit-Baltisztánban
-
Siachin-gleccser India-Pak.-Kína határán
-
Ladaki tájkép
-
Azad-kasmír tájképe Pakisztánban
-
Muszlim indiai nők a régióban
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ CIA Factbookː Jammu and Kashmirː Kashmir has an area of about. 222,236 sq km (85,806 sq mi). Both India and Pakistan claim all of Kashmir.
- ↑ a b c d e Kashmir | History, People, Conflict, Map, & Facts | Britannica (angol nyelven). www.britannica.com, 2025. május 7. (Hozzáférés: 2025. május 7.)
- ↑ India, Jammu and Kashmir population statistics. GeoHive. [2015. április 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. május 29.)
- ↑ Census 2017: AJK population rises to over 4m (angol nyelven). The Nation, 2017. augusztus 26. [2018. június 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. november 26.)
- ↑ Gilgit-Baltistan: Districts & Places - Population Statistics, Maps, Charts, Weather and Web Information. www.citypopulation.de. [2022. szeptember 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. november 26.)
- ↑ http://news.bbc.co.uk/2/shared/spl/hi/south_asia/03/kashmir_future/html/
- ↑ „LeT Affiliate "Resistance Front" Claims Pahalgam Attack: All About It”, NDTV, 2025. április 23. (Hozzáférés: 2025. április 23.)
- ↑ Egymásnak esett két atomhatalom: úgy néz ki, máris súlyos veszteséget szenvedett az indiai légierő (magyar nyelven). Portfolio.hu, 2025. május 7. (Hozzáférés: 2025. május 7.)
Források
[szerkesztés]- Wilhelm Zoltán – Pete József – Kisgyörgy Péter (2006): Adatok a kasmíri konfliktus politikai földrajzi elemzéséhez. In: Földrajzi Értesítő, LV. évf. 1-2. füzet. pp. 213-237.
További információk
[szerkesztés]- kasmir.lap.hu
- Baktay Ervin: A boldog völgy országa. Barangolások Kasmírban; Franklin, Bp., 1934 (A Magyar Földrajzi Társaság könyvtára)
- A gonosz királynék. Kásmíri népmesék; vál., jegyz. M. Tóth Edit, utószó Dégh Linda, ford. Szőke Sándorné; Európa, Bp., 1958 (Népek meséi)
