Kasmír (régió)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Kashmir map big.jpg
Nanga Parbat, a világ 9. legmagasabb csúcsa a pakisztáni Kasmírban.

Kasmír (urduul: کشمیر) az Indiai szubkontinens északnyugati régiója. Történelmileg a név a Nagy-Himalája és a Pir Panjal vonulatai közti völgyre utal. Ma ennél nagyobb területet értenek alatta, amely magában foglalja az indiai Dzsammu és Ladak régióit, a pakisztáni Északi Területeket és a kínai Akszaj Csint.

Kasmír a hinduizmus, később a buddhizmus fontos központja volt.

Földrajz[szerkesztés]

Szerkezet, kialakulás[szerkesztés]

A terület fele 2000 m-nél magasabb hegység, másik fele 1000 m alatti fennsík. Az Északkasmíri- és Délkasmíri-Himalája között helyezkedik el a tulajdonképpeni Kasmír, a Kasmíri-völgy. Kialakulásában a Gondwana őskontinensről leszakadt Tibeti masszívum és az Eurázsiai lemez, majd mindezekhez a Dekkán ütközése játszotta a legfontosabb szerepet. A köztük elhelyezkedett üledék felgyűrődése ma is tart.

Éghajlat[szerkesztés]

Éghajlata monszun jellegű, de szélsőségektől mentes.

Vízrajz[szerkesztés]

A terület az Indus vízrendszeréhez tartozik. Jelentősebb folyója még a Jhelum. A folyók bővizűek, felsőszakasz jellegűek. Tavai közül a Dal és a Wular érdemel említést.

Növényzet[szerkesztés]

A régiót északon magashegységi sivatag és tundra, délen fenyves, szubtrópusi hegyi esőerdő jellemzi.

Talaj[szerkesztés]

Északon, illetve a magasabb területeken váz és podzol talajok, míg délen a barna erdei talajok a jellemzőek.

Történelem[szerkesztés]

A kezdetektől a brit uralom végéig[szerkesztés]

A térség korai fejlődése az Indus-völgyi civilizációban csúcsosodott ki. Az árják megjelenését követően később a Maurja Birodalom terjesztette ki fennhatóságát Kasmírra.

A döntő változást az iszlám hódítás jelentette a vidéken a 11-12. században. A Delhi Szultanátus, majd a Mogul Birodalom uralta a területet.

A brit hódítás során 1846. március 16-án, az amritsari szerződéssel jött létre a közvetlenül a brit koronától függő (az ún. Hercegi Államok közé tartozó) Dzsammu és Kasmír állam, Gulab Szingh maharadzsa uralma alatt.

A zömmel muszlimok lakta állam India függetlenségééig, 1947. augusztus 15-ig nem döntötte el, hogy Indiához vagy Pakisztánhoz kíván-e csatlakozni.

A kasmíri konfliktus kezdetei[szerkesztés]

A konfliktus alapját Kasmír geopolitikai helyzete képezte: a kínai, orosz, muszlim és hindu kultúrkör és érdekszféra ütközőpontján helyezkedett el. Gazdaságilag, közlekedésföldrajzilag a későbbi Pakisztánhoz kötődött, uralkodója azonban a függetlenség gondolatával kacérkodó hindu Hari Szingh maharadzsa volt.

1947 szeptemberében azonban Pakisztán felől fegyveresek törtek be Kasmírba, Pakisztán pedig gyakorlatilag blokád alá vette a területet. Október 22-én pedig pakisztáni fegyveresek – elvileg a kormányzattól függetlenül – megkezdték Dzsammu és Kasmír megszállását. Ennek hatására az uralkodó október 26-án aláírta az Indiához való csatlakozást, mely másnap hatályba lépett. Az indiai csapatok 1947 decemberére a pakisztáni határ közelébe szorították vissza a fegyvereseket, ahol a frontvonal állandósult.

Az indiai alkotmány Kasmír számára különleges jogállást biztosított.

A konfliktus további fejleményei[szerkesztés]

Egy "alacsony intenzitású konfliktus" folyamatos meglétével lehetett számolni a későbbiekben, mely nem annyira a frontvonalon, mint inkább a hátországban zajlott. A konfliktus időről időre a háborús incidens küszöbéig fajult.

Ilyen volt az 1999 májusának elején kirobbant un. kargil-háború, melynek hátterében az Afganisztánból kiszorult mudzsahedinek beszivárgása állt. ENSZ és más forrásokból származó információk egyértelműen Pakisztán felelősségét támasztják alá a háború kirobbanásában.

1998 tavaszától azonban mindkét ország bevethető nukleáris fegyverrel rendelkezett, így a konfliktus katasztrofális következményekkel járhatott volna. A 2001 végi kasmíri merényletek nyomán pedig a két ország az atomháború szélére sodródott. Bár 2002-ben a két ország között a legmagasabb szintű tárgyalások kezdődtek, eredményt nem hoztak. A 2003-as merényletek csak tovább mélyítették a válságot. 2004 januárjától India és Pakisztán kapcsolatában látványos javulás állt be. 2005-ben történelmi jelentőségű autóbuszjárat indult Kasmír két része között.

2019. augusztus 5-én Narendra Modi indiai miniszterelnök bejelentette, hogy India megszünteti Kasmír speciális autonóm státuszát.

Kasmír indiai oldalán a muszlim lakosság gyakorlatilag egyöntetűen a Pakisztánnal való egyesülést támogatják, elutasítják az indiai uralmat, továbbá elhatárolódnak a függetlenség kikiáltásától.

Irodalom[szerkesztés]

  • Wilhelm Zoltán - Pete József - Kisgyörgy Péter (2006): Adatok a kasmíri konfliktus politikai földrajzi elemzéséhez. In: Földrajzi Értesítő, LV. évf. 1-2. füzet. pp. 213–237.

További információk[szerkesztés]

Commons:Category:कश्‍मीर
A Wikimédia Commons tartalmaz Kasmír (régió) témájú médiaállományokat.