Geopolitika

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

A geopolitika olyan politika, amely az állam társadalmi, gazdasági viszonyait és fejlődését, nemzetközi kapcsolatait és külpolitikai törekvéseit elsősorban a földrajzi feltételekre vezeti vissza, ezeknek döntő jelentőséget tulajdonít,[1] a földrajzi helyzethez kapcsolódó politikai hatalomra összpontosít.

A geopolitika objektív szükségszerűségnek tekintette, hogy hogy az egyes országokat természetes határok válasszák el egymástól (meghatározott folyók, hegységek) és az "uralkodó népnek" joga van saját természetes határáig terjeszkednie, s ennek érdekében más népeket leigáznia.[2] A II. világháború előtt és alatt előszeretettel támaszkodtak erre az elméletre a náci ideológia hívei. A geopolitika jegyében született meg a nagytér-gazdaság elmélete, amely a nácizmus hivatalos gazdasági elmélete lett.[3]

Az irányzatai sokat köszönhettek Friedrich Ratzel német geográfus munkásságának, aki az államot térben létező organizmusként fogta fel. Egyik legismertebb képviselője Halford Mackinder (1861-1947) brit földrajztudós volt, aki azt állította, hogy a világtörténelem eseményeinek hátterében a szárazföldi és tengeri hatalom vetélkedése áll. Eurázsia központját - amelyet tengelyterületnek nevezett - a világhatalom tengelyének tartotta. Mackinder világnézetét számos módosítással sokan próbálták a II. világháborút követően kialakult két szuperhatalom (USA, SzU) viszonyára alkalmazni.[4]

A geopolitikához kapcsolódik a politikai földrajz tudománya is.[4]

Etimológia[szerkesztés]

Összetett szó, amely a görög γῆ - (föld) és πολιτική - politika szavakból származik.

A nemzetközi kifejezés először Gottfried Wilhelm Leibniz 1679-es kiadatlan kéziratában jelent meg,[5][6] de ezután még sokáig nem terjedt el, egészen a 19. századvégi svéd politológus, Rudolf Kjellén idejéig.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Politikai kisszótár. Kossuth [1986.] 
  2. Akadémiai Kiadó. Új Magyar Lexikon (1962.) 
  3. Timóth Ferenc: A weimari demokrácia és a hitleri birodalom rövid története (Z-könyvek). ezredveg.vasaros.com. (Hozzáférés: 2020. november 15.)
  4. a b Bogdanor, Vernon. Politikatudományi Enciklopédia (2001.) 
  5. Florian Louis, Les grands théoriciens de la géopolitique, Paris, Puf, 2014, p. 13.
  6. André Robinet, L'il a été: destin et liberté. Paris : J. Vrin, 2006, p. 115.

Fordítás[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Geopolitics című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.