Belfast

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Belfast
Belfast-city-hall.jpg
A városháza
Közigazgatási adatok
Ország  Egyesült Királyság
Országrész  Észak-Írország
Népességi adatok
Teljes népesség 289 000 fő +/-
Népsűrűség 2,439 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 115 km²
Időzóna GMT (UTC+0)
Elhelyezkedése
Belfast  (Egyesült Királyság)
Belfast
Belfast
Pozíció az Egyesült Királyság térképén
é. sz. 54° 36′, ny. h. 5° 55′Koordináták: é. sz. 54° 36′, ny. h. 5° 55′
Belfast weboldala

Belfast (vagy írül Béal Feirste) az Ír-sziget második legnagyobb városa, Észak-Írország fővárosa. Az ír Béal Feirste elnevezés jelentése: „a Farset torkolata”. A város ma a Lagan folyó torkolatánál fekszik (a Farset a föld alá került), a Belfast Lough nevű öbölben. Belfast lakossága 289 000 fő.

A város története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Belfast története 1177-ig nyúlik vissza, amikor várat emeltek a tengeröböl partján. A XIV. század elején a skót csapatok írországi hadjáratuk során elpusztították a várat. 1611-ben Írország angol helytartója újra várat emeltetett ezen a helyen, miközben sok angol és skót telepes érkezett a környékre. A város felvirágzását a halászat és a kereskedelem mellett a betelepülő francia hugenották által meghonosított lenipar hozta. A városban kezdte meg munkáját Írország első nyomdája 1690-ben és itt nyomtatták az ország első újságját. A 19. században az elszegényedő nyugati területekről egyre több katolikus nincstelen érkezett a városba, hogy a textilüzemekben vagy a hajógyárakban találjon munkát. Ebben az időben a város lakossága 10 évente megduplázódott. A katolikusok egyenjogúsítása és az ír függetlenségi törekvések felerősödése a várost irányító protestáns vezető réteget a szegényebb katolikusok ellen fordították.

Az első világháborút megelőző hadi készülődés gazdagságot hozott a hajóépítő üzemeknek, ahol nem csak hadihajók, de tengerjáró luxushajók is készültek. Belfast dokkjaiban készült többek között a Titanic is. A háború után megalakult az észak-ír állam, amely tovább súlyosbította a helyzetet a katolikusok és protestánsok között. Ekkor már mindennaposakká váltak az utcai összetűzések, villongások és pogromok. Az 1960-as években kezdődött katolikus polgárjogi tüntetéseket az állam sorra leverte, ezért az 1970-es évek elején a legszélsőségesebb republikánusok (írek) fegyveres gerillaharcba kezdtek. A városnak azon a részén, ahol a katolikus és protestáns negyedek találkoznak, állandóak lettek az utcai összetűzések és merényletek. Ugyan hatalmas sorompók és szögesdrótok még a mai napig is láthatók Belfastban, és régebben éjjel-nappal katonai helikopterek járőröztek a város felett, de ma már jóval kevesebb katona és rendőr járőrözik az utcákon, amióta az 1990-es években beindultak a békefolyamatok.

2008-ra már Belfast békésebb várossá vált.

Látnivalók Belfastban[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ugyan a legtöbb háború elkerülte a várost földrajzi fekvése miatt, azonban a második világháború folyamán, 1941-ben heves bombatámadások érték az iparvárost. Ennek ellenére a város főbb látnivalói épségben maradtak.

  • City Hall (városháza)
  • Grand Opera House (operaház)
  • Crown Liquor Saloon (elegáns belvárosi kocsma)
  • Albert Clock Tower (Albert-óratorony)
  • Queen's University (a város egyeteme)
  • Botanic Garden (park ritka növényekkel és üvegházakkal)

Galéria[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Belfast témájú médiaállományokat.