Belfast
Belfast | |||
| |||
Közigazgatási adatok | |||
Ország | Egyesült Királyság | ||
Országrész | Észak-Írország | ||
Körzethívószám | 28 | ||
Testvérvárosok | Lista | ||
Népességi adatok | |||
Teljes népesség | 345 006 fő (2021. júl. 1.)[1] | ||
Népsűrűség | 2,439 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 115 km² | ||
Időzóna | GMT (UTC+0) | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 54° 35′ 47″, ny. h. 5° 55′ 48″54.596389°N 5.930000°WKoordináták: é. sz. 54° 35′ 47″, ny. h. 5° 55′ 48″54.596389°N 5.930000°W | |||
Belfast weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Belfast témájú médiaállományokat. |
Belfast (vagy írül Béal Feirste) az Ír-sziget második legnagyobb városa, Észak-Írország fővárosa. Az ír Béal Feirste elnevezés jelentése: „a Farset torkolata”. A város ma a Lagan folyó torkolatánál fekszik (a Farset a föld alá került), a Belfast Lough nevű öbölben. Belfast lakossága 289 000 fő.
Éghajlata
[szerkesztés]Hónap | Jan. | Feb. | Már. | Ápr. | Máj. | Jún. | Júl. | Aug. | Szep. | Okt. | Nov. | Dec. | Év |
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Átlagos max. hőmérséklet (°C) | 7,9 | 8,3 | 10,2 | 12,4 | 15,4 | 17,9 | 19,7 | 19,3 | 17,1 | 13,6 | 10,3 | 8,2 | 13,4 |
Átlagos min. hőmérséklet (°C) | 2,2 | 2,1 | 3,5 | 4,7 | 6,9 | 9,8 | 11,7 | 11,5 | 9,6 | 7,0 | 4,2 | 2,3 | 6,3 |
Átl. csapadékmennyiség (mm) | 90 | 65 | 78 | 65 | 63 | 67 | 66 | 86 | 77 | 98 | 96 | 92 | 944 |
Havi napsütéses órák száma | 41 | 65 | 95 | 140 | 182 | 152 | 149 | 140 | 114 | 85 | 52 | 34 | 1247 |
Forrás: Met Office[2] |
Hónap | Jan. | Feb. | Már. | Ápr. | Máj. | Jún. | Júl. | Aug. | Szep. | Okt. | Nov. | Dec. | Év |
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Rekord max. hőmérséklet (°C) | 14,0 | 15,6 | 20,2 | 21,8 | 25,0 | 29,5 | 28,8 | 28,0 | 25,6 | 21,8 | 16,4 | 15,0 | 29,5 |
Átlagos max. hőmérséklet (°C) | 7,1 | 7,5 | 9,5 | 11,9 | 15,0 | 17,4 | 19,0 | 18,6 | 16,4 | 12,9 | 9,5 | 7,4 | 12,7 |
Átlagos min. hőmérséklet (°C) | 1,7 | 1,6 | 2,9 | 4,3 | 6,8 | 9,7 | 11,7 | 11,4 | 9,5 | 6,9 | 4,0 | 2,1 | 6,1 |
Rekord min. hőmérséklet (°C) | −12,8 | −11,1 | −9,9 | −5,1 | −2,8 | −1,2 | 2,2 | 2,3 | −0,5 | −3,0 | −8,6 | −14,9 | −14,9 |
Átl. csapadékmennyiség (mm) | 80 | 58 | 67 | 58 | 57 | 62 | 71 | 84 | 76 | 90 | 80 | 79 | 861 |
Havi napsütéses órák száma | 50 | 71 | 103 | 153 | 198 | 168 | 151 | 142 | 120 | 91 | 59 | 46 | 1352 |
Forrás: Met Office[3] NOAA (relative humidity and snow days 1961-1990),[4] KNMI[5][6] |
A város története
[szerkesztés]Belfast története 1177-ig nyúlik vissza, amikor várat emeltek a tengeröböl partján. A 14. század elején a skót csapatok írországi hadjáratuk során elpusztították a várat. 1611-ben Írország angol helytartója újra várat emeltetett ezen a helyen, miközben sok angol és skót telepes érkezett a környékre. A város felvirágzását a halászat és a kereskedelem mellett a betelepülő francia hugenották által meghonosított lenipar hozta. A városban kezdte meg munkáját Írország első nyomdája 1690-ben és itt nyomtatták az ország első újságját. A 19. században az elszegényedő nyugati területekről egyre több katolikus ír nincstelen érkezett a városba, hogy a textilüzemekben vagy a hajógyárakban találjon munkát. Ebben az időben a város lakossága 10 évente megduplázódott. A katolikusok egyenjogúsítása és az ír függetlenségi törekvések felerősödése a várost irányító protestáns (angol) vezető réteget a szegényebb katolikusok ellen fordították.
Az első világháborút megelőző hadi készülődés gazdagságot hozott a hajóépítő üzemeknek, ahol nemcsak hadihajók, de tengerjáró luxushajók is készültek. Belfast dokkjaiban készült többek között a Titanic is. A háború után megalakult az északír állam, amely tovább súlyosbította a helyzetet a katolikusok és protestánsok között. Ekkor már mindennaposakká váltak az utcai összetűzések, villongások és pogromok. Az 1960-as években kezdődött katolikus polgárjogi tüntetéseket az állam sorra leverte, ezért az 1970-es évek elején a legszélsőségesebb republikánusok (IRA) fegyveres gerillaharcba kezdtek. A városnak azon a részén, ahol a katolikus és protestáns negyedek találkoznak, állandóak lettek az utcai összetűzések és merényletek. Az akkor létesített hatalmas sorompók és szögesdrótok még a mai napig is láthatók Belfastban. Régebben éjjel-nappal katonai helikopterek járőröztek a város felett, de ma már jóval kevesebb katona és rendőr járőrözik az utcákon, amióta az 1990-es években beindultak a békefolyamatok.
2008-ra már Belfast békésebb várossá vált.
Látnivalók Belfastban
[szerkesztés]Bár a legtöbb háború elkerülte a várost földrajzi fekvése miatt, azonban a második világháború folyamán, 1941-ben heves bombatámadások érték az iparvárost. Ennek ellenére a város főbb látnivalói épségben maradtak.
- City Hall (városháza)
- Grand Opera House (operaház)
- Crown Liquor Saloon (elegáns belvárosi kocsma)
- Albert Clock Tower (Albert-óratorony)
- Queen's University (a város egyeteme)
- Botanic Garden (park ritka növényekkel és üvegházakkal)
Galéria
[szerkesztés]-
Queen's University, a város egyeteme
-
Albert-óratorony
-
Belfast-várkastély
-
A Stormont-palota, a tartományi kormány székhelye
-
Titanic épület
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ https://www.ons.gov.uk/peoplepopulationandcommunity/populationandmigration/populationestimates/datasets/populationestimatesforukenglandandwalesscotlandandnorthernireland, 2023. december 6.
- ↑ Belfast Newforge 1981-2010 Averages. Met Office. (Hozzáférés: Hiba: Érvénytelen idő.)
- ↑ Belfast International Airport 1981-2010 Averages. Met Office. (Hozzáférés: 2017. szeptember 4.)
- ↑ Belfast International Airport 1961-1990. NOAA. (Hozzáférés: 2017. szeptember 4.)[halott link]
- ↑ Belfast International Airpoirt (Aldergrove) extreme values. KNMI. (Hozzáférés: 2011. november 8.)[halott link]
- ↑ Belfast International Airpoirt 1981-2010 average extreme values. KNMI. [2021. április 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. december 28.)
Források
[szerkesztés]- Queen's University
- Belfast magyar nyelvű útikalauz
- belfast.lap.hu – linkgyűjtemény
- Komlós Attila: Belfast – Hetedhéthatár