Guadalajara (Mexikó)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Guadalajara
A Plaza de Armas a székesegyházzal
A Plaza de Armas a székesegyházzal
Guadalajara címere
Guadalajara címere
Guadalajara zászlaja
Guadalajara zászlaja
Közigazgatás
Ország  Mexikó
Állam Jalisco
Régió Centro
Község Guadalajara
Alapítás éve 1542. február 7.
Községi elnök Ramiro Hernández García
Testvérvárosok
Népesség
Teljes népesség 1 460 148 fő (2015)[1]
Agglomeráció 4 364 069 fő
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 1550-1650 m
Terület 151 km²
Időzóna CST (UTC-7)
Elhelyezkedése
Guadalajara (Mexikó)
Guadalajara
Guadalajara
Pozíció Mexikó térképén
é. sz. 20° 39′ 37″, ny. h. 103° 21′ 27″Koordináták: é. sz. 20° 39′ 37″, ny. h. 103° 21′ 27″
Guadalajara (Jalisco)
Guadalajara
Guadalajara
Pozíció Jalisco térképén
Guadalajara honlapja
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Guadalajara témájú médiaállományokat.

Guadalajara (ejtsd: [gwaðala'xara]) nagyváros Mexikóban, agglomerációjával együtt tekintve Mexikóváros után az ország második legnagyobb városa, Jalisco állam fővárosa, érseki székhely. A várost a „Nyugat Gyöngye” (la Perla Tapatía) néven is szokták nevezni, ezenkívül Guadalajarát Mexikó „Szilícium-völgyének” is nevezik a General Electric, az IBM, az Intel, a Hitachi és a Hewlett-Packard itt működő leányvállalatai miatt.

A város egyben érsekség is számtalan templommal. Több egyetem is van a városban, köztük Mexikó második legrégebbi egyeteme, az Universidad de Guadalajara, amelyet 1792-ben alapítottak. A város többi egyeteme a Guadalajarai Független Egyetem (Universidad Autónoma de Guadalajara), a Cuauthémoc Egyetem (Universidad Cuauthémoc) és a Pánamerikai Egyetem (Universidad Panamericana). Magánegyetem az ITESO és az ITESM.

Guadalajara úgy is ismeretes, mint a nyugat gyöngyszeme (Perla del Occidente), a város lakóit önmaguk és gyakran mások is tapatíóknak nevezik. Guadalajarából származik sok mexikói hagyomány, mint például a mariachi zene és a jarabe tapatío tánc.

Földrajz[szerkesztés]

Fekvése[szerkesztés]

A város Mexikóvárostól 460 km-re nyugat–északnyugatra, a Vulkáni-kereszthegység területén, az Atemajac-völgy bejáratánál három korábbi település (Nochistlán, Tonalá és Tlacotlán) helyén fekszik. A szűken vett Guadalajara területe nagyjából sík, a tenger szintje felett mintegy 1550 méterrel terül el, de déli és nyugati határvidékein már magasabbra emelkednek az utcák, északkeleten pedig a Río Grande de Santiago folyó vadonnal benőtt völgye választja el szomszédaitól.[2] A szűken vett Guadalajara község lakossága mintegy másfél millió fő, de az agglomeráció magában foglalja Zapopan, Tlaquepaque, Tonalá, Tlajomulco de Zúñiga, El Salto, Juanacatlán és Ixtlahuacán de los Membrillos községek területét is, melyekkel együtt közel 4,5 millió lakosa van.[3]

Éghajlat[szerkesztés]

A város éghajlata meleg, és nyáron–ősz elején igen csapadékos. Minden hónapban mértek már legalább 31 °C-os hőséget, a rekord elérte a 41 °C-ot is. Az átlagos hőmérsékletek a januári 17,1 és a májusi 24,5 fok között váltakoznak, fagy igen ritkán fordul elő. Az évi átlagosan 1002 mm csapadék időbeli eloszlása nagyon egyenetlen: a júniustól szeptemberig tartó 4 hónapos időszak alatt hull az éves mennyiség több mint 85%-a.


Guadalajara éghajlati jellemzői
Hónap Jan. Feb. Már. Ápr. Máj. Jún. Júl. Aug. Szep. Okt. Nov. Dec. Év
Rekord max. hőmérséklet (°C) 35,0 38,0 39,0 41,0 39,0 38,5 36,0 36,5 32,5 34,5 32,0 31,0 41,0
Átlagos max. hőmérséklet (°C) 24,7 26,5 29,0 31,2 32,5 30,5 27,5 27,3 27,1 27,1 26,4 24,7 27,9
Átlaghőmérséklet (°C) 17,1 18,4 20,7 22,8 24,5 23,9 22,0 21,9 21,8 21,0 19,2 17,5 20,9
Átlagos min. hőmérséklet (°C) 9,5 10,3 12,3 14,3 16,4 17,3 16,5 16,4 16,5 14,9 12,1 10,3 13,9
Rekord min. hőmérséklet (°C) −1,5 0,0 1,0 0,0 1,0 11,5 9,0 11,0 10,0 8,0 4,5 −0,5 −1,5
Átl. csapadékmennyiség (mm) 16 7 5 6 25 191 273 226 170 61 14 10 1002
Forrás: Servicio Meteorológico Nacional[4]


Népesség[szerkesztés]

Bár Guadalajara szűken vett városában nem, de a 8 községből álló agglomerációban az országos folyamatokkal összhangban gyorsan növekszik a népesség. Ezeket a változásokat szemlélteti az alábbi táblázat:[5]

Év Lakosság (Guadalajara város) Lakosság (Guadalajarai agglomeráció)
1990 1 650 205 3 003 868
1995 1 633 216 3 482 417
2000 1 646 319 3 699 136
2005 1 600 940 4 095 853
2010 1 495 189 4 434 878

Nevének eredete[szerkesztés]

A várost az azonos nevű spanyol város után nevezték el. A név arab eredetű, az arab Wad-al-hidjara sziklák között rohanó folyót jelent.

Története[szerkesztés]

Guadalajarát 1542. február 14-én V. Károly császár parancsára alapították. A gyarmati korban Guadalajara Új-Galicia tartomány székhelye volt, majd a mexikói függetlenségi háborút követően Guadalajara tartomány székhelye lett. Egyetemét 1792-ben alapították. A várost történelme során gyakran sújtotta földrengés. A főbb katasztrófák (1818, 1875) után mindig gyorsan felépült.

A guadalajarai gázrobbanás[forrás?][szerkesztés]

1992. április 22-én a várost nagy erejű gázrobbanás rázta meg, melynek központja a belváros Analco kerülete alatt volt. A balesetet a csatornarendszerben felgyülemlett gáz berobbanása okozta, aminek következtében nyolc kilométernyi utca és négy keresztutca dőlt romba a szegények lakta Reforma negyedben. A robbanások több mint 4 órán keresztül tartottak, a hivatalos közlemény szerint 206 ember vesztette életét, közel 500-an megsérültek és 15 ezer ember maradt fedél nélkül. A károk becsült értéke 300 és 1 milliárd amerikai $ közé tehető. Az esetet súlyosbították a körülmények, miszerint a hatóságok nem tettek semmilyen megelőző intézkedést, még akkor sem, amikor már tisztában voltak a helyzet súlyosságával.

A későbbi vizsgálati eredmények kimutatták, hogy mik okozhatták a tragédiát. Az új vízcsöveket - amelyek anyaga cinkkel borított réz – a helyi közlekedési felújítások miatt korábban áthelyezték egy acélcső közelébe, amely egy benzinkúthoz tartozott. A talaj nedvességének hatására a fémek elektrolitikus reakcióba léptek egymással, ami végül az acélcső korróziójához vezetett. A gázt szállító acélcsövön keletkezett lyukon keresztül a benzin kiszökött a felszín közelébe, a városi csőhálózatba, és ez okozhatta a robbanást.

Gazdaság[szerkesztés]

1964 óta itt működik a Grupo Modelo egyik sörgyára,[6] 1970 óta pedig a Cervecería Cuauhtémoc Moctezuma is gyárt sört a városban.[7]

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Guadalajara Mexikó második legősibb városa[forrás?], bővelkedik a régi épületekben.
  • A város legfontosabb műemléke a város főútján, az Avenida Alcaldén található székesegyház.
  • A Plaza de Armas nevű tér a székesegyháztól délre a függetlenségi háború századik évfordulójára épített kioszkkal, a tér sarkain a négy évszakot ábrázoló szobrokkal.
  • A Rotonda de los Hombres Ilustres a székesegyház keleti oldalán a város hírneves embereinek, politikusainak, íróinak, művészeinek mauzóleuma.
  • A Plaza de la Liberación a nagygyűlések, szabadtéri előadások színtere.
  • A Teatro Degollado színház a város kulturális életének a központja, sok fontos esemény helye.
  • A Plaza Fundadorest, az alapítók terét a város alapításának emlékére építették.
  • A Teatro Diana a város 2000–ben újjáépített, legnagyobb színháza.
  • Az Expo Guadalajara a nagy vásárok és kiállítások helyszíne.
  • A Plaza del Sol a város legnagyobb bevásárlóközpontja, a város gazdasági centruma.
A Rotonda de los Hombres Ilustres
  • A Torrena a város 2007-ben nyíló kereskedelmi és kulturális centruma.
  • A Minerva a város egyik kapuja, közepén szökőkúttal és hatalmas Minerva-szoborral, kezében lándzsával és pajzzsal a Zapopan felől érkező turistákat fogadja.
  • A Galerias Guadalajara a város legmodernebb bevásárlóközpontja.
  • Innen származik a torta ahogada nevű szendvics[8] és a jericalla nevű édesség.[9]
  • A város legmagasabb épülete a 215 méter magas felhőkarcoló, a Hotel Riu Plaza Guadalajara nevű szálloda.[10]

Sport[szerkesztés]

A város főbb labdarúgó csapatai a nagy hagyományokkal rendelkező Club Guadalajara, a Club Atlas, a CD Universidad de Guadalajara (Leones Negros) és az Estudiantes Tecos, közülük az első kettő első osztályú, a Leones Negros másodosztályú,[11] a Tecos pedig jelenleg csak a harmadosztályú bajnokságban szerepel.

Források[szerkesztés]

  1. http://www.cuentame.inegi.org.mx/monografias/informacion/jal/territorio/div_municipal.aspx
  2. INEGI – Guadalajara község földrajza (spanyol nyelven) (PDF). (Hozzáférés: 2015. augusztus 25.)
  3. Zona Metropolitana de Guadalajara (spanyol nyelven). Jalisco kormányzati oldala. (Hozzáférés: 2015. augusztus 25.)
  4. SMN adatbázis (spanyol nyelven). (Hozzáférés: 2015. augusztus 25.)
  5. SEGOB-INAFED adatbázis (spanyol nyelven). (Hozzáférés: 2013. március 12.)
  6. A Grupo Modelo honlapja (spanyol nyelven). (Hozzáférés: 2017. május 24.)
  7. Cultura Cervecera – Visita nuestras plantas (spanyol nyelven). (Hozzáférés: 2017. június 9.)
  8. Torta ahogada, manjar tapatío, símbolo del mestizaje alimenticio (spanyol nyelven). Jornada UNAM, 2006. március 30. (Hozzáférés: 2015. november 27.)
  9. Una jericalla para hacer momentos más dulces (spanyol nyelven). Milenio, 2013. szeptember 8. (Hozzáférés: 2015. december 23.)
  10. Hotel Riu Plaza Guadalajara (spanyol nyelven). EdeMX. (Hozzáférés: 2017. április 10.)
  11. A mexikói bajnokság hivatalos oldala (spanyol nyelven). (Hozzáférés: 2015. augusztus 25.)

További információk[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Guadalajara (Mexikó) témájú médiaállományokat.