Toluca de Lerdo

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Toluca de Lerdo
Toluca a los pies del nevado.jpg
Toluca de Lerdo címere
Toluca de Lerdo címere
Toluca de Lerdo zászlaja
Toluca de Lerdo zászlaja
Közigazgatás
Ország  Mexikó
Állam México
Régió Toluca
Község Toluca
Alapítás éve 1522
Községi elnök Martha Hilda González Calderón
Irányítószám 50000–50295
Körzethívószám 722
Népesség
Teljes népesség 489 333 fő (2010)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 2600–2750 m
Időzóna CST (UTC-6)
CDT (UTC-5)
Elhelyezkedése
Toluca de Lerdo (Mexikó)
Toluca de Lerdo
Toluca de Lerdo
Pozíció Mexikó térképén
é. sz. 19° 17′ 08″, ny. h. 99° 39′ 13″Koordináták: é. sz. 19° 17′ 08″, ny. h. 99° 39′ 13″
Toluca de Lerdo (México)
Toluca de Lerdo
Toluca de Lerdo
Pozíció México térképén
Toluca de Lerdo honlapja

Toluca de Lerdo (röviden Toluca) nagyváros Mexikó México államának középső részén, Mexikóvárostól nyugatra. A szövetségi állam fővárosa, de csak hatodik legnagyobb városa. Lakossága 2010-ben megközelítette a 490 000 főt.[2]

Földrajz[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Toluca a Vulkáni-kereszthegység hegyei közötti fennsíkon fekszik, a tenger szintje felett több mint 2600 méteres magasságban. Az innen keleti irányban található Mexikóvárostól hegyek választják el, nem épült egybe a fővárossal, nem is része az agglomerációjának, hanem saját, csaknem 2 millió lakosú agglomerációval rendelkezik. A várostól délre emelkedik a több mint 4500 méter magas kialudt vulkán, a Nevado de Toluca.[3] A városnak több patakja is van, közülük legjelentősebb a Verdigel.[4]

Éghajlat[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A város éghajlata nem olyan forró, mint Mexikó legtöbb részén, és közepesen csapadékos. Minden hónapban mértek már legalább 27 °C-os hőséget, de a rekord nem érte el a 34 °C-ot. Az átlagos hőmérsékletek a januári 10,2 és a májusi 16,0 fok között váltakoznak, fagy ősztől tavaszig gyakran előfordul. Az évi átlagosan 748 mm csapadék időbeli eloszlása nagyon egyenetlen: a júniustól szeptemberig tartó 4 hónapos időszak alatt hull az éves mennyiség közel háromnegyede.


Toluca éghajlati jellemzői
Hónap Jan. Feb. Már. Ápr. Máj. Jún. Júl. Aug. Szep. Okt. Nov. Dec. Év
Rekord max. hőmérséklet (°C) 27,0 30,0 32,5 31,0 33,5 31,0 27,0 26,0 27,5 28,5 26,0 31,0 33,5
Átlagos max. hőmérséklet (°C) 19,1 20,4 22,7 23,8 24,0 22,2 20,8 20,9 20,7 20,9 20,2 19,0 21,2
Átlaghőmérséklet (°C) 10,2 11,4 13,5 15,2 16,0 15,7 14,7 14,6 14,6 13,6 11,8 10,7 13,5
Átlagos min. hőmérséklet (°C) 1,2 2,5 4,3 6,5 8,0 9,2 8,7 8,4 8,6 6,4 3,5 2,4 5,8
Rekord min. hőmérséklet (°C) −8,3 −6,6 −6,6 0,5 2,4 3,8 0,8 2,6 −0,4 −2,8 −7,0 −5,0 −8,3
Átl. csapadékmennyiség (mm) 14 9 12 32 63 139 154 140 113 53 11 7 748
Forrás: Servicio Meteorológico Nacional[5]


Közlekedés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Toluca fontos közlekedési csomópont. Három szövetségi főút is keresztezi itt egymást: a nagy fontosságú 15-ös, ami a sonorai Heroica Nogales határvárost köti össze Mexikóvárossal, a közel észak–déli irányú 55-ös, ami a Querétaro állambeli San Juan del Río közelében indul és Guerrero állam északi részéig vezet, valamint a 134-es, ami a mexikóvárosi agglomeráció nyugati felét köti össze a dél-guerrerói óceánparti Zihuatanejóval.[6]

Toluca nemzetközi repülőtere a Licenciado Adolfo López Mateos nemzetközi repülőtér, ami a városközponttól 16 km-re északkeletre fekszik.[7]

Népesség[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A település népessége a közelmúltban folyamatosan növekedett:[2]

Év Lakosság
1990 327 865
1995 368 384
2000 435 125
2005 467 712
2010 489 333

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A területen már a spanyol hódítók megérkezése előtt éltek emberek, a toltékok a 7. században települést is alapítottak a mai Toluca helyén. 1521-ben Gonzalo de Sandoval igázta le a környéken élőket az otomik segítségével. Néhány forrás szerint a mai települést 1522. március 19-én alapították a hittérítők, védőszentjéül pedig Szent Józsefet választották. A Santa Cruz de los Otomíes-kápolna 1524-ben épült, nem sokkal utána pedig ferences kolostor létesült. A hittérítés vezető személyisége az 1542-ben ide érkező Andrés de Castro volt, aki a helyiek nyelvét is megtanulta és nagy hatással alkalmazta beszédeiben. 1551-ben Luis de Velasco y Ruiz de Alarcón alkirály betiltotta a településen és környékén a hagyományos indián piacok, úgynevezett tianguisek tartását.

1695-ben Juan Sámano adománnyal segítette a San Juan de Dios zárdakórház létrejöttét, három évvel később pedig megalapították a Carmen-kolostort. 1728-ban szentelték fel a ferences kolostort, melynek épületén az estípite nevű barokk oszloptípus alkalmazásának egyik első mexikói példája látható.

Bár Tolucát a fővárossal, a közeli Mexikóvárossal már régóta összekötötte egy út, a nagyobb forgalmat lebonyolító országút építése csak 1793-ban kezdődött meg. A település 1799. szeptember 12-én kapta meg a ciudad (város) rangot IV. Károly spanyol királytól.

Amikor 1810 őszén kitört a mexikói függetlenségi háború, Miguel Hidalgo seregei Toluca érintésével közelítették meg Mexikóvárost. A felkelők azonban csak katonailag képzetlen indiánokat tudtak maguk mellé állítani a városban. A következő évben már a spanyolok kezén volt a város, amikor a függetlenségi harcosok José María Oviedo, Cristóbal Cruz, Juan Canseco és Orcillés atya vezetésével ostrom alá vették. A várost védő Rosendo Porlier ekkor mindenféle peres eljárás nélkül agyonlövetett száznyi indián lakost. Ezen esemény helyszínét a nép azóta is Plaza (vagy Jardín) de los Mártiresnek, azaz Mártírok terének (vagy kertjének) nevezi.

Mariano Riva Palacio, az állam kormányzója 1869-től harmadik alkalommal

Toluca 1830-ban lett México szövetségi állam fővárosa, de 1836 és 1846 között elvesztette ezt a szerepét. 1851-ben nyílt meg a Teatro Principal nevű színház, épülete González Arratia műve. A reformháború idején a várost végül a konzervatív erők foglalták el. A tolucai egyházi javak kisajátítása 1861. augusztus 29-től egészen 1875-ig tartott. A francia megszállás idején, 1863-ban Bertier csapatai foglalták el. Amikor néhány héttel később a leendő császár, Habsburg Miksa Tolucába érkezett, nagy pompával fogadták.

A városfejlődés 1869-ben kapott nagy lendületet, amikor Mariano Riva Palacio, az állam kormányzója szerződtette Ramón Rodríguez Arangoiti építészt, aki úgynevezett porfiriánus klasszicista stílusra formálta a városképet. Ekkor kezdődött el a városkapuk és a székesegyház építése is. Iskolák, utak, szökőkutak nőttek ki a földből, 1881-ben megnyílt a Toluca–Mexikóváros vasútvonal, 1888-ban pedig már bevezették az utcai villanyvilágítást is.

A forradalom idején az antireelekcionizmusnak (az elnök újraválasztását ellenző irányzatnak) nagyon sok helyi támogatója volt, 1912-ben egy alkalommal vezérük, az akkor már új elnökké megválasztott Francisco Ignacio Madero és alelnöke, José María Pino Suárez is ellátogatott a városba. A következő idők harcai azonban jórészt elkerülték Tolucát, csak kisebb összecsapások történtek. 1913-ban a Victoriano Huerta vezette szövetségiek szállták meg a települést, 1914. augusztus 27-én pedig Francisco Murguía. November 21-én a zapatisták foglalták el Tolucát, és hamarosan kinevezték kormányzóvá a diák Gustavo Baz Pradát. Miután az aguascalientesi forradalmi gyűlés tagjai elhagyták Aguascalientest és több helyszínen is megtelepedtek, 1915-ben Tolucába érkeztek, és itt oszlott fel végleg a gyűlés.

1929-től kezdve folyamatos modernizálás és fejlődés zajlik a városban. 1956-ban egy korábbi intézet átalakításával létrejött az állam autonóm egyeteme, az UAEM. 1987-ben nyílt meg az állami kulturális központ.[8]

Turizmus, látnivalók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A székesegyház

A város számos emlékműve és műemléke mellett érdekes látnivaló a közeli Tecaxic-Calixtlahuaca régészeti lelőhely, ahol többek között egy Ketzalkóatl-templom kör alaprajzú maradványai is láthatók, amiben egy, ezt az istenséget ábrázoló szoborra is bukkantak a régészek. A városi műemlékeknek két fő típusa jellemző: a függetlenség ideje előtti koloniális stílusú, illetve a 19. századi klasszicista épületek. Előbbibe tartozik például a 17. századi Carmen- és a Merced-kolostor, utóbbiba többek között a székesegyház, valamint a Villada és a Lerdo utcák több épülete.

A turisták számára kijelöltek egy útvonalat, ami a belvárosból indul, és végigvezet a fontos látnivalókon. A belvárosban számos kis üzlet várja a vásárlókat, ahol helyi jellegzetességeket (például édességeket, chorizo kolbászt és gyümölcslikőröket) lehet beszerezni, innen pedig a székesegyház és a Santa Veracruz-templom felé vezet. Utóbbiban őriznek egy híres Fekete Krisztus-képet is. Az egyik közeli téren áll a kormánypalota, a képviselőház és az igazságügyi palota is, a közelben pedig több múzeum és kulturális központ is megtalálható.[8]

Sport[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A városban működik a nagy múltú és igen eredményes labdarúgócsapat, a Deportivo Toluca, ami már 10-szer megnyerte a mexikói bajnokságot, kétszer a mexikói kupát és kétszer a CONCACAF-bajnokok ligáját. Becenevük Diablos Rojos, azaz Vörös Ördögök.[9]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. INEGI-statisztikák (spanyol nyelven). (Hozzáférés: 2014. május 27.)
  2. ^ a b SEGOB-INAFED adatbázis (spanyol nyelven). (Hozzáférés: 2014. május 27.)
  3. A Nevado de Toluca a város honlapján (spanyol nyelven). (Hozzáférés: 2014. május 27.)
  4. INEGI – Toluca község földrajza (spanyol nyelven) (PDF). (Hozzáférés: 2014. május 27.)
  5. SMN adatbázis (spanyol nyelven). (Hozzáférés: 2014. május 27.)
  6. SCT-adatbázis, México állam útjai (spanyol nyelven) (PDF). (Hozzáférés: 2014. május 28.)
  7. A repülőtér az ASA kormányzati oldalon (spanyol nyelven). (Hozzáférés: 2014. május 28.)
  8. ^ a b E-Local–INAFED kormányzati oldal – Toluca község. (Hozzáférés: 2014. május 27.)
  9. A csapat honlapja (spanyol nyelven). (Hozzáférés: 2014. május 27.)