Santiago de Querétaro

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Vilagorokseg logo ff tif.png  A településen világörökségi helyszín található 
Santiago de Querétaro
Acueducto de Noche y tormenta.jpg
Santiago de Querétaro címere
Santiago de Querétaro címere
Becenév: La Ciudad del Acueducto (A Vízvezeték Városa)
Közigazgatás
Ország  Mexikó
Állam Querétaro
Község Querétaro
Alapítás éve 1531
Községi elnök Roberto Loyola Vera
Irányítószám 76000
Körzethívószám 442
Testvérvárosok
Népesség
Teljes népesség 626 495 fő (2010)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 1800–1900 m
Időzóna CST (UTC-6)
CDT (UTC-5)
Elhelyezkedése
Santiago de Querétaro (Mexikó)
Santiago de Querétaro
Santiago de Querétaro
Pozíció Mexikó térképén
é. sz. 20° 35′ 35″, ny. h. 100° 23′ 32″Koordináták: é. sz. 20° 35′ 35″, ny. h. 100° 23′ 32″
Santiago de Querétaro (Querétaro)
Santiago de Querétaro
Santiago de Querétaro
Pozíció Querétaro térképén
Santiago de Querétaro honlapja
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Santiago de Querétaro témájú médiaállományokat.

Santiago de Querétaro (röviden Querétaro) a mexikói Querétaro állam fővárosa és legnépesebb városa.[2] Történelmi belvárosának műemlékeit az UNESCO 1996-ban a Világörökség részévé nyilvánította.[3] Egy 2013-as országos felmérés szerint egész Mexikóban Santiago de Querétaro a legélhetőbb város, itt a legmagasabb az életszínvonal.[4]

Földrajz[szerkesztés]

Fekvése[szerkesztés]

Santiago de Querétaro az ország közepén, Querétaro állam délnyugati részén fekszik a Vulkáni-kereszthegység és a Mexikói-fennsík találkozásának közelében. A város a tenger szintje felett mintegy 1800–1900 méterrel terül el, a tőle északra fekvő hegyek majdnem 1000 m-rel magasabbak ennél. A belterületen folyik keresztül keletről nyugati irányban a környék egyetlen állandó folyója, a Querétaro.[5]

Éghajlat[szerkesztés]

A város éghajlata meleg, de nem rendkívül forró: bár november és december kivételével minden hónapban mértek már 30 °C feletti hőmérsékletet, a 38 °C-ot még sosem haladta meg a forróság. A havi átlagos hőmérsékletek a januári 15,1 és a májusi 22,5 fok között változnak. A fagy rendkívül ritka, de előfordult már. Az évi átlagosan 528 mm csapadék időbeli eloszlása nagyon egyenetlen: a júniustól szeptemberig tartó időszak alatt hull az éves mennyiség több mint 70%-a.


Santiago de Querétaro éghajlati jellemzői
Hónap Jan. Feb. Már. Ápr. Máj. Jún. Júl. Aug. Szep. Okt. Nov. Dec. Év
Rekord max. hőmérséklet (°C) 35,2 30,0 33,4 37,0 36,8 35,5 32,5 31,3 30,5 32,0 29,6 28,6 37,0
Átlagos max. hőmérséklet (°C) 23,0 24,6 27,6 29,5 30,7 29,2 26,9 26,8 25,7 25,9 24,9 23,5 26,5
Átlaghőmérséklet (°C) 15,1 16,2 18,7 20,7 22,5 21,9 20,4 20,3 19,5 18,6 16,9 15,5 18,9
Átlagos min. hőmérséklet (°C) 7,1 7,8 9,8 12,0 14,3 14,6 13,9 13,7 13,3 11,2 8,9 7,5 11,2
Rekord min. hőmérséklet (°C) 1,0 −0,4 1,7 6,7 8,1 10,2 9,1 8,6 5,9 1,8 0,0 0,4 −0,4
Átl. csapadékmennyiség (mm) 15 9 4 15 43 95 131 85 70 40 10 10 528
Forrás: Servicio Meteorológico Nacional[6]


Közlekedés[szerkesztés]

A város fontos közlekedési csomópont: számos állami közúton kívül áthalad rajta egész Mexikó legfontosabb útvonalai közül kettő, a 45-ös és az 57-es főút, melyek az ország belső területeit kötik össze az északi határral (a 45-ös Ciudad Juárezszel, az 57-es Piedras Negrasszal).[7]

Querétaro nemzetközi repülőtere az Aeropuerto Intercontinental de Querétaro, mely 2004-ben vette át az addig használt Fernando Espinosa Gutiérrez repülőtér szerepét. A városközponttól mintegy 20 km távolságban, keleti irányban helyezkedik el.[8]

Népesség[szerkesztés]

A város népessége folyamatosan és gyorsan növekszik, ezt szemlélteti a következő táblázat:[2]

Év Lakosság
1990 385 503
1995 469 542
2000 536 463
2005 596 450
2010 626 495

Története[szerkesztés]

A környéken több ezer éve megtelepedtek már ősi kultúrák, de a mai város helyén hosszabb életű települést nem alapítottak. Erre csak a spanyolok megérkezése után került sor: elsőként Hernán Pérez Bocanegra y Córdoba és otomi indián szövetségese, Conín (aki később felvette a spanyol Fernando de Tapia nevet) vette birtokba a területet, ahol 1531. június 25-én alapították meg a várost. A településtervezést 1534-ben indította meg Juan Sánchez de Alaniz.

1656-ban az akkor alkirály, Albuquerque hercege rendeletére a település városi rangot kapott és kiérdemelte a Noble y Leal Ciudad de Santiago de Querétaro (Santiago de Querétaro Nemes és Hűséges Város) címet.

Santiago de Querétarót tekinthetjük a mexikói függetlenségi háború egyik bölcsőjének: 1810-ben itt szerveztek titkos gyűléseket a függetlenségi eszme hívei, többek között Ignacio Allende, Juan Aldama, Mariano Abasolo, Joaquín Arias, Francisco Lanzagorra és José Mariano Jiménez. Szeptember elején a gyűlések azonban lelepleződtek, de a város corregidorjának (vezetőjének) felesége, Josefa Ortiz de Domínguez még időben figyelmeztette a résztvevőket a veszélyre, így el tudták kerülni a letartóztatást. Az összeesküvők Dolores városába mentek, ahol találkoztak Miguel Hidalgóval, aki szeptember 16-án a doloresi kiáltással kirobbantotta a függetlenségi felkelést.[9]

1847-ben, amikor észak-amerikai csapatok törtek be az országba, rövid időre Querétaro lett Mexikó fővárosa, itt rendezkedett be Manuel de la Peña y Peña elnök. 1848. május 30-án de la Peña és Nicholas Trist itt írták alá a Guadalupe Hidalgó-i békét, mellyel Mexikó északi területe az USA birtokába került.

Édouard Manet: Miksa császár kivégzése

Később, 1854-ben ebben a városban hangzott el a történelem során először a mexikói himnusz. 1863–1864-ben létrejött a Querétarói egyházmegye, melynek első püspöke Bernardo Gárate López Arizmendi lett.

1867-ben Miksa császár a város közelében emelkedő Cerro de las Campanasnál csatát veszített, ellenfelei elfogták és június 19-én társaival, Miguel Miramónnal és Tomás Mejíával együtt kivégezték.

1916-ban ideiglenesen ismét Querétaro városát tették meg Mexikó fővárosává, a következő évben pedig Venustiano Carranza elnökletével a Teatro de la República színházban összeült az alkotmányozó nemzetgyűlés, hogy megreformálják az 1857-es alkotmányt: február 5-én el is fogadták az új, máig érvényes alkotmányt.

A város nagy ütemű ipari fejlődése és területi terjeszkedése 1943-ban indult el, az 1970-es években pedig újabb erőre kapott. 1986-ban a labdarúgó-világbajnokság egyik helyszíne volt a település, 1994-ben Nemzeti Turisztikai Díjjal gazdagodott, 1996-ban pedig történelmi belvárosát az UNESCO a Világörökség részévé nyilvánította.[10][11]

Turizmus, látnivalók[szerkesztés]

A történelmi belvárosban számos régi épület maradt meg, melyek egy részében ma közintézmények, múzeumok, vendéglők vagy szállodák működnek. Itt található a Querétaro jelképének számító vízvezeték is: a kb. 1300 m hosszú boltíves kőépítmény a 18. század első felében készült.[12]

A querétarói székesegyház

A templomok, kolostorok és egyéb vallási jellegű építmények közül legkiemelkedőbbek az 1606-ban épült Real Convento de Santa Clara de Jesús, az 1614-ből származó Templo y Convento del Carmen, az 1625-ös Loyolai Szent Ignác- és Xavéri Szent Ferenc-nevelőintézet (melyet 1680 és 1755 között újjáépítettek), az 1692-es Szent Antal-templom, az 1721-es Kapucinus-templom (itt őrizték Miksa császárt kivégzése előtt) és az 1786 és 1800 között épült Néri Szent Fülöp-székesegyház.[10][11]

Sport[szerkesztés]

A város legnagyobb és legismertebb sportklubja a Querétaro Fútbol Club, legismertebb becenevén Gallos Blancos, azaz Fehér Kakasok. Az 1950-ben alapított klub jelenleg az első osztályú bajnokságban szerepel, de még soha nem szerzett sem bajnoki címet, sem kupagyőzelmet.[13]

A csapat stadionja a 33 277 férőhelyes Estadio Corregidora, melyet 1985-ben avattak fel. A következő évben a világbajnokság 4 meccsét is ebben a létesítményben rendezték.[14]

Források[szerkesztés]

  1. http://www.microrregiones.gob.mx/zap/datGenerales.aspx?entra=nacion&ent=22&mun=014
  2. ^ a b SEGOB-INAFED adatbázis (spanyol nyelven). (Hozzáférés: 2013. október 1.)
  3. Az UNESCO világörökségi oldala – Querétaro (spanyol nyelven). (Hozzáférés: 2013. október 1.)
  4. Querétaro, la ciudad más habitable de México: GCE (spanyol nyelven). (Hozzáférés: 2013. október 9.)
  5. INEGI – Querétaro község földrajza (spanyol nyelven) (PDF). (Hozzáférés: 2013. október 1.)
  6. SMN adatbázis (spanyol nyelven). (Hozzáférés: 2013. október 1.)
  7. DGST adatbázis – Querétaro útjai (spanyol nyelven) (PDF). (Hozzáférés: 2013. október 10.)
  8. A repülőtér honlapja (spanyol nyelven). (Hozzáférés: 2013. október 10.)
  9. La conspiración de Querétaro (1810) (spanyol nyelven) (PDF). (Hozzáférés: 2013. október 4.)
  10. ^ a b El Clima – Santiago de Querétaro (spanyol nyelven). (Hozzáférés: 2013. október 3.)
  11. ^ a b E-Local–INAFED kormányzati oldal – Querétaro község (spanyol nyelven). (Hozzáférés: 2013. október 3.)
  12. Acueducto de la ciudad de Querétaro (spanyol nyelven) (PDF). (Hozzáférés: 2013. május 29.)
  13. A csapat honlapja (spanyol nyelven). (Hozzáférés: 2013. október 1.)
  14. A csapat honlapja – stadion (spanyol nyelven). (Hozzáférés: 2013. október 1.)