Santiago de Querétaro
|
A településen világörökségi helyszín található |
| Santiago de Querétaro | |||
 | |||
| |||
| Becenév: La Ciudad del Acueducto (A Vízvezeték Városa) | |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Mexikó | ||
| Állam | Querétaro | ||
| Község | Querétaro | ||
| Alapítás éve | 1531 | ||
| Községi elnök | Roberto Loyola Vera | ||
| Irányítószám | 76000 | ||
| Körzethívószám | 442 | ||
| Testvérvárosok | Lista | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 626 495 fő (2010)[1] +/- | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 1800–1900 m | ||
| Időzóna | CST (UTC-6) CDT (UTC-5) | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 20° 35′ 17″, ny. h. 100° 23′ 17″Koordináták: é. sz. 20° 35′ 17″, ny. h. 100° 23′ 17″ | |||
 Santiago de Querétaro
Pozíció Querétaro térképén
| |||
| Santiago de Querétaro honlapja | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Santiago de Querétaro témájú médiaállományokat. | |||
Santiago de Querétaro (röviden Querétaro) a mexikói Querétaro állam fővárosa és legnépesebb városa.[2] Történelmi belvárosának műemlékeit az UNESCO 1996-ban a világörökség részévé nyilvánította.[3] Egy 2013-as országos felmérés szerint egész Mexikóban Santiago de Querétaro a legélhetőbb város, itt a legmagasabb az életszínvonal.[4]
Földrajz[szerkesztés]
Fekvése[szerkesztés]
Santiago de Querétaro az ország közepén, Querétaro állam délnyugati részén fekszik a Vulkáni-kereszthegység és a Mexikói-fennsík találkozásának közelében. A város a tenger szintje felett mintegy 1800–1900 méterrel terül el, a tőle északra fekvő hegyek majdnem 1000 m-rel magasabbak ennél. A belterületen folyik keresztül keletről nyugati irányban a környék egyetlen állandó folyója, a Querétaro.[5]
Éghajlat[szerkesztés]
A város éghajlata meleg, de nem rendkívül forró: bár november és december kivételével minden hónapban mértek már 30 °C feletti hőmérsékletet, a 38 °C-ot még sosem haladta meg a forróság. A havi átlagos hőmérsékletek a januári 15,1 és a májusi 22,5 fok között változnak. A fagy rendkívül ritka, de előfordult már. Az évi átlagosan 528 mm csapadék időbeli eloszlása nagyon egyenetlen: a júniustól szeptemberig tartó időszak alatt hull az éves mennyiség több mint 70%-a.
| Hónap | Jan. | Feb. | Már. | Ápr. | Máj. | Jún. | Júl. | Aug. | Szep. | Okt. | Nov. | Dec. | Év |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Rekord max. hőmérséklet (°C) | 35,2 | 30,0 | 33,4 | 37,0 | 36,8 | 35,5 | 32,5 | 31,3 | 30,5 | 32,0 | 29,6 | 28,6 | 37,0 |
| Átlagos max. hőmérséklet (°C) | 23,0 | 24,6 | 27,6 | 29,5 | 30,7 | 29,2 | 26,9 | 26,8 | 25,7 | 25,9 | 24,9 | 23,5 | 26,5 |
| Átlaghőmérséklet (°C) | 15,1 | 16,2 | 18,7 | 20,7 | 22,5 | 21,9 | 20,4 | 20,3 | 19,5 | 18,6 | 16,9 | 15,5 | 18,9 |
| Átlagos min. hőmérséklet (°C) | 7,1 | 7,8 | 9,8 | 12,0 | 14,3 | 14,6 | 13,9 | 13,7 | 13,3 | 11,2 | 8,9 | 7,5 | 11,2 |
| Rekord min. hőmérséklet (°C) | 1,0 | −0,4 | 1,7 | 6,7 | 8,1 | 10,2 | 9,1 | 8,6 | 5,9 | 1,8 | 0,0 | 0,4 | −0,4 |
| Átl. csapadékmennyiség (mm) | 15 | 9 | 4 | 15 | 43 | 95 | 131 | 85 | 70 | 40 | 10 | 10 | 528 |
| Forrás: Servicio Meteorológico Nacional[6] | |||||||||||||
Közlekedés[szerkesztés]
A város fontos közlekedési csomópont: számos állami közúton kívül áthalad rajta egész Mexikó legfontosabb útvonalai közül kettő, a 45-ös és az 57-es főút, melyek az ország belső területeit kötik össze az északi határral (a 45-ös Ciudad Juárezszel, az 57-es Piedras Negrasszal).[7]
Querétaro nemzetközi repülőtere az Aeropuerto Intercontinental de Querétaro, mely 2004-ben vette át az addig használt Fernando Espinosa Gutiérrez repülőtér szerepét. A városközponttól mintegy 20 km távolságban, keleti irányban helyezkedik el.[8]
Népesség[szerkesztés]
A város népessége folyamatosan és gyorsan növekszik, ezt szemlélteti a következő táblázat:[2]
| Év | Lakosság |
|---|---|
| 1990 | 385 503 |
| 1995 | 469 542 |
| 2000 | 536 463 |
| 2005 | 596 450 |
| 2010 | 626 495 |
Története[szerkesztés]
A környéken több ezer éve megtelepedtek már ősi kultúrák, de a mai város helyén hosszabb életű települést nem alapítottak. Erre csak a spanyolok megérkezése után került sor: elsőként Hernán Pérez Bocanegra y Córdoba és otomi indián szövetségese, Conín (aki később felvette a spanyol Fernando de Tapia nevet) vette birtokba a területet, ahol 1531. június 25-én alapították meg a várost. A településtervezést 1534-ben indította meg Juan Sánchez de Alaniz.
1656-ban az akkor alkirály, Albuquerque hercege rendeletére a település városi rangot kapott és kiérdemelte a Noble y Leal Ciudad de Santiago de Querétaro (Santiago de Querétaro Nemes és Hűséges Város) címet.
Santiago de Querétarót tekinthetjük a mexikói függetlenségi háború egyik bölcsőjének: 1810-ben itt szerveztek titkos gyűléseket a függetlenségi eszme hívei, többek között Ignacio Allende, Juan Aldama, Mariano Abasolo, Joaquín Arias, Francisco Lanzagorra és José Mariano Jiménez. Szeptember elején a gyűlések azonban lelepleződtek, de a város corregidorjának (vezetőjének) felesége, Josefa Ortiz de Domínguez még időben figyelmeztette a résztvevőket a veszélyre, így el tudták kerülni a letartóztatást. Az összeesküvők Dolores városába mentek, ahol találkoztak Miguel Hidalgóval, aki szeptember 16-án a doloresi kiáltással kirobbantotta a függetlenségi felkelést.[9]
1847-ben, amikor észak-amerikai csapatok törtek be az országba, rövid időre Querétaro lett Mexikó fővárosa, itt rendezkedett be Manuel de la Peña y Peña elnök. 1848. május 30-án de la Peña és Nicholas Trist itt írták alá a Guadalupe Hidalgó-i békét, mellyel Mexikó északi területe az USA birtokába került.
Később, 1854-ben ebben a városban hangzott el a történelem során először a mexikói himnusz. 1863–1864-ben létrejött a Querétarói egyházmegye, melynek első püspöke Bernardo Gárate López Arizmendi lett.
1867-ben Miksa császár a város közelében emelkedő Cerro de las Campanasnál csatát veszített, ellenfelei elfogták és június 19-én társaival, Miguel Miramónnal és Tomás Mejíával együtt kivégezték.
1916-ban ideiglenesen ismét Querétaro városát tették meg Mexikó fővárosává, a következő évben pedig Venustiano Carranza elnökletével a Teatro de la República színházban összeült az alkotmányozó nemzetgyűlés, hogy megreformálják az 1857-es alkotmányt: február 5-én el is fogadták az új, máig érvényes alkotmányt.
A város nagy ütemű ipari fejlődése és területi terjeszkedése 1943-ban indult el, az 1970-es években pedig újabb erőre kapott. 1986-ban a labdarúgó-világbajnokság egyik helyszíne volt a település, 1994-ben Nemzeti Turisztikai Díjjal gazdagodott, 1996-ban pedig történelmi belvárosát az UNESCO a világörökség részévé nyilvánította.[10][11]
Turizmus, látnivalók[szerkesztés]
A történelmi belvárosban számos régi épület maradt meg, melyek egy részében ma közintézmények, múzeumok, vendéglők vagy szállodák működnek. Itt található a Querétaro jelképének számító vízvezeték is: a kb. 1300 m hosszú boltíves kőépítmény a 18. század első felében készült.[12]
A templomok, kolostorok és egyéb vallási jellegű építmények közül legkiemelkedőbbek az 1606-ban épült Real Convento de Santa Clara de Jesús, az 1614-ből származó Templo y Convento del Carmen, az 1625-ös Loyolai Szent Ignác- és Xavéri Szent Ferenc-nevelőintézet (melyet 1680 és 1755 között újjáépítettek), az 1692-es Szent Antal-templom, az 1721-es Kapucinus-templom (itt őrizték Miksa császárt kivégzése előtt) és az 1786 és 1800 között épült Néri Szent Fülöp-székesegyház.[10][11]
Sport[szerkesztés]
A város legnagyobb és legismertebb sportklubja a Querétaro Fútbol Club, legismertebb becenevén Gallos Blancos, azaz Fehér Kakasok. Az 1950-ben alapított klub jelenleg az első osztályú bajnokságban szerepel, de még soha nem szerzett sem bajnoki címet, sem kupagyőzelmet.[13]
A csapat stadionja a 33 277 férőhelyes Estadio Corregidora, melyet 1985-ben avattak fel. A következő évben a világbajnokság 4 meccsét is ebben a létesítményben rendezték.[14]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ INEGI-statisztikák (spanyol nyelven). (Hozzáférés: 2013. október 1.)
- ↑ a b SEGOB-INAFED adatbázis (spanyol nyelven). (Hozzáférés: 2013. október 1.)
- ↑ Az UNESCO világörökségi oldala – Querétaro (spanyol nyelven). (Hozzáférés: 2013. október 1.)
- ↑ Querétaro, la ciudad más habitable de México: GCE (spanyol nyelven). (Hozzáférés: 2013. október 9.)
- ↑ INEGI – Querétaro község földrajza (spanyol nyelven) (PDF). [2013. október 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. október 1.)
- ↑ SMN adatbázis (spanyol nyelven). [2013. november 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. október 1.)
- ↑ DGST adatbázis – Querétaro útjai (spanyol nyelven) (PDF). (Hozzáférés: 2013. október 10.)[halott link]
- ↑ A repülőtér honlapja (spanyol nyelven). (Hozzáférés: 2013. október 10.)
- ↑ La conspiración de Querétaro (1810) (spanyol nyelven) (PDF). (Hozzáférés: 2013. október 4.)
- ↑ a b El Clima – Santiago de Querétaro (spanyol nyelven). (Hozzáférés: 2013. október 3.)
- ↑ a b E-Local–INAFED kormányzati oldal – Querétaro község (spanyol nyelven). [2013. október 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. október 3.)
- ↑ Acueducto de la ciudad de Querétaro (spanyol nyelven) (PDF). [2021. január 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. május 29.)
- ↑ A csapat honlapja (spanyol nyelven). [2013. május 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. október 1.)
- ↑ A csapat honlapja – stadion (spanyol nyelven). [2013. június 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. október 1.)
