Dolores Hidalgo Cuna de la Independencia Nacional

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Dolores Hidalgo Cuna de la Independencia Nacional
A település főtere
A település főtere
Dolores Hidalgo Cuna de la Independencia Nacional címere
Dolores Hidalgo Cuna de la Independencia Nacional címere
Mottó: El Corazón de México
Közigazgatás
Ország Mexikó
Állam Guanajuato
Község Dolores Hidalgo Cuna de la Independencia Nacional
Községi elnök Adrián Hernández Alejandri
Irányítószám 37800
Körzethívószám 418
Népesség
Teljes népesség 59 240 fő (2010)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság1920 m
IdőzónaCST (UTC-6)
CDT (UTC-5)
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 21° 09′ 22″, ny. h. 100° 55′ 57″Koordináták: é. sz. 21° 09′ 22″, ny. h. 100° 55′ 57″
Dolores Hidalgo Cuna de la Independencia Nacional (Guanajuato)
Dolores Hidalgo Cuna de la Independencia Nacional
Dolores Hidalgo Cuna de la Independencia Nacional
Pozíció Guanajuato térképén
Dolores Hidalgo Cuna de la Independencia Nacional honlapja
A Wikimédia Commons tartalmaz Dolores Hidalgo Cuna de la Independencia Nacional témájú médiaállományokat.

Dolores Hidalgo Cuna de la Independencia Nacional (nevének jelentése: Dolores Hidalgo, a Nemzeti Függetlenség Bölcsője), röviden Dolores Hidalgo Mexikó Guanajuato államának egyik városa. Nevét onnan kapta, hogy 1810. szeptember 16-án itt hangzott el Miguel Hidalgo y Costilla szájából a felkelésre és a függetlenségi harc megkezdésére buzdító Grito de Dolores, azaz doloresi kiáltás.[2] Ma közel 60 000-en lakják.[3]

Földrajz[szerkesztés]

Fekvése[szerkesztés]

Dolores Hidalgo Guanajuato állam középpontjától kissé északra, a Mexikói-fennsík területén fekszik, körülbelül 1920–1930 méteres tengerszint feletti magasságban. Tőle délkeleti irányban már hegyek kezdődnek, a legközelebbi a néhány száz méteres relatív magasságú El Gusano. A városon nyugatról kelet felé átfolyik a Dolores folyó.[4]

Éghajlat[szerkesztés]

A város éghajlata forró és enyhén száraz: minden hónapban mértek már 33 fokos hőséget, márciusban pedig volt, hogy a 41 °C-ot is megközelítette a hőmérséklet. Igaz, októbertől márciusig fagyok is előfordulnak. Az átlagos hőmérsékletek a januári 14 és a májusi 21,6 °C között ingadoznak. Az évi kb. 460 mm-nyi csapadék döntő része (csaknem ¾-e) a júniustól szeptemberig tartó időszak alatt hull, a téli hónapok kifejezetten szárazak.

Dolores Hidalgo éghajlati jellemzői
HónapJan.Feb.Már.Ápr.Máj.Jún.Júl.Aug.Szep.Okt.Nov.Dec.Év
Rekord max. hőmérséklet (°C)33,536,040,839,039,039,538,537,535,036,533,033,040,8
Átlagos max. hőmérséklet (°C)24,025,828,730,431,128,927,227,226,225,725,323,927,0
Átlaghőmérséklet (°C)14,015,618,220,321,621,120,120,019,317,715,814,318,2
Átlagos min. hőmérséklet (°C)4,05,37,610,112,113,213,012,912,49,66,34,79,3
Rekord min. hőmérséklet (°C)−7,0−9,5−4,50,05,52,57,02,01,0−1,5−6,5−8,0−9,5
Átl. csapadékmennyiség (mm)125617307392948035107460
Forrás: Servicio Meteorológico Nacional[5]


Népesség[szerkesztés]

A település népessége igen gyors ütemben növekszik:[3]

Év Lakosság
1990 40 001
1995 45 888
2000 50 391
2005 54 843
2010 59 240

Története[szerkesztés]

A település alapítása a 16. század végére tehető, amikor is Martín Enríquez de Almansa és Luis de Velasco alkirályok egyik feladata az volt, hogy összegyűjtsék és letelepítsék az akkor Cocomacánnak nevezett környék (jelentése: „hely, ahol vadgalambokra vadásznak”) indián lakosságát. 1610-ben a La Erre haciendához tartozó telep felvette a San Cristóbal nevet, majd 1643-ban congregación rangra emelkedett, de független pueblo csak 1790-ben lett (addig San Miguel el Grande városának igazgatása alá tartozott). Ekkor neve Pueblo Nuevo de los Doloresszé változott.

Miguel Hidalgo 1803-ban lett Dolores papja, egy évvel később pedig fazekasműhelyt, iskolát és fegyverek gyártására alkalmas műhelyeket alapított a városban. 1810. szeptember 16-án reggel a querétarói összeesküvés lelepleződése miatt ide érkező Hidalgo (Ignacio Allende és Juan Aldama társaságában) félreverte a templom harangjait, majd az összecsődülő nép előtt felkelésre buzdító beszédet tartott: ez volt a híres Grito de Dolores, melyet a mexikói függetlenségi háború kezdetének tekintenek.

Október 8-án fosztogató királypárti katonacsapatok szállták meg a várost Félix María Calleja és Manuel Flon vezetésével, kirabolták többek között Hidalgo házát is. 1811. szeptember 10-én a felkelő csapatok foglalták el Dolorest és agyonlőttek számos spanyolhű embert, köztük Ramón Montemayor meghatalmazott vezetőt is. A település 1824. május 21-én emelkedett ciudad rangra.

1832. szeptember 18-án a várostól néhány kilométerre nyugatra újabb csata zajlott le: a köztársaság alelnöke, Anastasio Bustamante tábornok serege vereséget mért az Esteban Moctezuma vezette erőkre.

1863. június 6-án Benito Juárez elnök meglátogatta Hidalgo egykori házát, és nemzeti kinccsé nyilvánította azt. Egy évvel később, szeptember 15-én és 16-án Miksa császár ugyancsak felkereste Hidalgo házát és megünnepelte a doloresi kiáltás évfordulóját. 1867. július 3-án az északról Mexikóváros felé tartó Benito Juárez ismét megszállt a városban, ezúttal abban a házban, ahol ma a Cocomacán vendéglő működik.

1888-ban megépült a vasút: szeptemberben érkezett meg Doloresbe az első szerelvény. 1896. június 29-én Mexikóvárosba szállították a Szent József-harangot, melyet Hidalgo kongatott meg a doloresi kiáltás előtt.

A város mai, teljes nevét 1948-ban kapta: az 1947. december 15-én az állam törvényhozása által elrendelt névváltoztatást Miguel Alemán Valdés 1948 utolsó napján hatályba lépő rendelete hagyta jóvá.[6]

Turizmus, látnivalók[szerkesztés]

Hidalgo egykori háza

Dolores, mint a környék egyik turisztikai központja, az országos turisztikai titkárságtól (SECTUR) megkapta a Pueblo Mágico címet.[7]

A város legfőbb látnivalói a függetlenség történetéhez köthetők: az 1712 és 1778 között épült[6] templom előtt hangzott el a híres doloresi kiáltás, Hidalgo egykori házában pedig múzeumot rendeztek be.[8] De itt áll Mariano Abasolo (szintén függetlenségi hős) szülőháza is, ma ez is múzeum.[9] 1893-ban Hidalgo-emlékmű készült a városban, 1960-ban pedig még egy függetlenségi emlékmű.

A függetlenséghez nem kapcsolódó értékes műemlék még az 1875 és 1896 között épült Nuestra Señora de la Soledad-templom is, valamint áll a városban egy népművészeti múzeum is.[6]

Források[szerkesztés]

  1. INEGI-statisztikák (spanyol nyelven). (Hozzáférés: 2013. október 29.)
  2. A Grito de Dolores a bicentenarios.es-en (spanyol nyelven). (Hozzáférés: 2013. október 28.)
  3. a b SEGOB-INAFED adatbázis (spanyol nyelven). (Hozzáférés: 2013. október 29.)
  4. INEGI – Dolores Hidalgo Cuna de la Independencia Nacional község földrajza (spanyol nyelven) (PDF). [2016. március 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. október 29.)
  5. SMN adatbázis (spanyol nyelven). [2016. március 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. október 29.)
  6. a b c E-Local-INAFED kormányzati oldal – Dolores Hidalgo Cuna de la Independencia Nacional község (spanyol nyelven). [2014. október 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. október 29.)
  7. Dolores Hidalgo a Pueblo Mágicók honlapján (spanyol nyelven). (Hozzáférés: 2013. december 21.)
  8. A múzeum a mexicodesconocido.com-on (spanyol nyelven). (Hozzáférés: 2013. október 29.)
  9. A múzeum a travelbymexico.com-on (spanyol nyelven). (Hozzáférés: 2013. október 29.)