San Miguel de Allende

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
 A településen világörökségi helyszín található 
San Miguel de Allende
San Miguel de Allende címere
San Miguel de Allende címere
Közigazgatás
Ország Mexikó
ÁllamGuanajuato
KözségSan Miguel de Allende
Alapítás éve1542
Irányítószám37700
Körzethívószám415
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség ismeretlen
Földrajzi adatok
Tszf. magasság1910 m
IdőzónaCST (UTC-6)
CDT (UTC-5)
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 20° 54′ 55″, ny. h. 100° 44′ 38″Koordináták: é. sz. 20° 54′ 55″, ny. h. 100° 44′ 38″
San Miguel de Allende (Guanajuato)
San Miguel de Allende
San Miguel de Allende
Pozíció Guanajuato térképén
San Miguel de Allende honlapja
A Wikimédia Commons tartalmaz San Miguel de Allende témájú médiaállományokat.

San Miguel de Allende egy város Mexikó Guanajuato államának keleti részén. 2010-ben lakossága megközelítette a 70 000 főt.[1] Műemlékekben gazdag óvárosát a közeli atotonilcói Názáreti Jézus-szentéllyel együtt az UNESCO 2008-ban a Világörökség részévé nyilvánította,[2] és megtalálható a kiemelkedő turisztikai értékű településeket magába foglaló Pueblo Mágicók listáján is.[3]

Földrajz[szerkesztés]

Fekvése[szerkesztés]

A város Mexikó középső, Guanajuato állam keleti részén fekszik körülbelül 1910 méteres tengerszint feletti magasságban, közel Querétaro állam határához. A település környezetében a Vulkáni-kereszthegység több csúcsa emelkedik, amelyek közül legmagasabbak a 2200 métert is meghaladó Cerro La Silleta, Cerro Prieto, Cerro La Piena és Cerro La Campana. A várostól nyugatra található Ignacio Allende-víztározó amellett, hogy a Lajas folyó vízszintjét szabályozza, a község vízellátásában is fontos szerepet játszik. Két kisebb jelentőségű víztározó is található még San Miguel de Allende mellett: a La Cantera tőle északra, míg a Bordo Grande tőle délre.[4] A városból indul kelet felé a 111-es főút, míg észak–déli irányba áthalad rajta a Michoacánból Jaliscóba vezető 51-es főút.

Éghajlat[szerkesztés]

A város éghajlata forró, nyáron és ősz elején viszonylag csapadékos. Minden hónapban mértek már legalább 32 °C-os hőséget, de a rekord nem érte el a 40 °C-ot. Az átlagos hőmérsékletek a januári 14,5 és a májusi 22,2 fok között váltakoznak, ősztől tavaszig fagyok is előfordulnak. Az évi átlagosan 566 mm csapadék időbeli eloszlása nagyon egyenetlen: a júniustól szeptemberig tartó 4 hónapos időszak alatt hull az éves mennyiség közel 75%-a.

San Miguel de Allende éghajlati jellemzői
HónapJan.Feb.Már.Ápr.Máj.Jún.Júl.Aug.Szep.Okt.Nov.Dec.Év
Rekord max. hőmérséklet (°C)34,535,538,039,039,639,036,836,037,037,034,532,539,6
Átlagos max. hőmérséklet (°C)23,025,228,530,230,729,127,227,226,325,524,523,126,7
Átlaghőmérséklet (°C)14,516,219,321,322,221,720,520,519,918,316,414,618,8
Átlagos min. hőmérséklet (°C)6,07,310,012,413,814,413,913,713,511,18,36,210,9
Rekord min. hőmérséklet (°C)−3,0−8,0−1,01,56,08,06,57,04,0−2,0−6,0−5,0−8,0
Átl. csapadékmennyiség (mm)14761942100129949442126566
Forrás: Servicio Meteorológico Nacional[5]


Népesség[szerkesztés]

A település népessége a közelmúltban folyamatosan növekedett:[1]

Év Lakosság
1990 48 935
1995 52 966
2000 59 691
2005 62 034
2010 69 811

Története[szerkesztés]

Alonso de la Rea ferences szerzetes 1639-ben íródott krónikája szerint a települést egy Juan de San Miguel nevű szerzetes alapította a 16. században, mintegy másfél kilométerrel a mai városközponttól nyugatra. Amikor a spanyolok Zacatecas környékén ezüstlelőhelyeket találtak, a Mexikóvárosból odavezető út mentén található településeknek, köztük San Miguelnek is, megnőtt a jelentőségük. Az 1550 körüli évektől kezdve azonban a csicsimék indiánok, akiket a gyarmatosítók korábban leigáztak, fellázadtak, és rátámadtak az úton közlekedő kereskedőkre. 1551-ben San Miguelt is megtámadták, és 15 lakót le is mészároltak. Ennek volt a következménye, hogy az első települést a túlélők elhagyták, és odébb, a mai központ helyén felépítették új településüket. A telepesek az itteni katonai erődnek köszönhetően már nagyobb biztonságban érezhették magukat.[4]

A település fontos szerepet játszott a mexikói függetlenségi háború kitörésének napjaiban is. 1810. szeptember 13-án Ignacio Pérez a városba érkezett Josefa Ortiz de Domínguez üzenetével, amely szerint a függetlenségpárti querétarói összeesküvés lelepleződött. Erről értesülve Juan Aldama, a város szülötte, útnak indult Dolores városába, ahol a város másik híres szülöttével, Ignacio Allendével és Miguel Hidalgóval megbeszélték, hogy a mozgalmat folytatni kell. Szeptember 16-án hangzott el Doloresben a háború kitörését jelentő doloresi kiáltás, és ugyanezen a napon a felkelő seregek San Miguelben (akkori nevén: San Miguel el Grande) ütöttek tábort, és itt csatlakozott hozzájuk Mariano Abasolo is. A város 1826-ban Ignacio Allende tiszteletére vette fel nevébe a de Allende utótagot.[4]

Turizmus, látnivalók[szerkesztés]

A településen számos régi, főként 18. századi műemlék található:[4]

  • Allende-ház: 18. századi barokk lakóház, itt született Ignacio Allende függetlenségi harcos. Ma múzeum működik benne. A szegmensíves bejárat íve fölötti háromszögszerű mezőben növényi motívumok láthatók. Kiemelkedő értéke egy faragott faajtó.
  • Községi palota: Eredetileg 1736-ban épült, a gyarmati időszakban városházaként használták, majd megsemmisült. Jelenlegi formájában kétszintes.
  • Ángela Peralta Színház: 1871-ben kezdték építeni Juan Mañón, a község és városlakók kezdeményezésére. A nyitókoncertet 1873-ban a színház névadójává választott Ángela Peralta szoprán énekesnő adta.
  • Szent Mihály arkangyal-templom: A központi park déli oldalán található templom a 17. században épült, Miguel Hidalgo függetlenségi hős is tevékenykedett benne papként. Nagyszabású neogótikus tornya Ceferino Gutiérrez műve a porfiriátus időszakából. Átriumában látható José María de Jesús Díez de Sollano y Dávalos püspök szobra.
  • Szent Rafael-templom: A Szent Mihály-templom átriumának oldalánál áll, 1742-ben alapította Luis Felipe Neri de Alfaro. Bejárati építménye két fő testből áll: az elsőt félkörívek és növényi díszítésű oszlopok jellemzik, a másodikat egy vörös kőből készült részből nyíló szamárhátíves ablak. Harangtornya a mór stílus utánzata.
  • Templo de la Concepción vagy Las Monjas: 1775-től kezdve épült María Josefina Lina de la Canal y Hervás kezdeményezésére, de csak 1842-ben fejezték be. Kupolája 1891-ben épült.
  • Oratorio de San Felipe Neri: Juan Antonio Pérez Espinosa 1712-ben épült alkotása. Leglátványosabb része a vörös kőből készült, barokk stílusú, növényi díszítésekben gazdag homlokzat.
  • San Juan de Dios-templom és Szent Rafael-kórház: 1770-ben épült, Juan Manuel de Villegas atyának tulajdonítják.
  • Nuestra Señora de la Salud-templom: A 18. században építtette Luis Felipe Neri de Alfaro. Bejárati része csurrigereszk stílusú.

Források[szerkesztés]

  1. a b SEGOB-INAFED adatbázis (spanyol nyelven). (Hozzáférés: 2013. november 11.)
  2. Villa Protectora de San Miguel el Grande y Santuario de Jesús Nazareno de Atotonilco (spanyol nyelven). UNESCO. (Hozzáférés: 2017. december 21.)
  3. San Miguel de Allende Pueblo Mágico Guanajuato (spanyol nyelven). Pueblos México. [2017. december 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. december 21.)
  4. a b c d E-Local–INAFED kormányzati oldal – San Miguel de Allende község (spanyol nyelven). [2017. december 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. december 21.)
  5. SMN-adatbázis (spanyol nyelven). [2017. december 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. december 21.)