Jalisco

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jalisco
 Jalisco zászlaja
Jalisco zászlaja
 Jalisco címere
Jalisco címere
Jalisco in Mexico.svg

Ország  Mexikó
ISO 3166-2:MX-kód MX-JAL
Fővárosa Guadalajara
Kormányzó Aristóteles Sandoval
Községek száma 125
Népesség
Népszámlálás szerint ismeretlen +/-
Népsűrűség 93,5 fő/km²
GDP
Összes 582 571 223 000 peso
HDI (2010) 0,751 (12.) – magas
Írástudatlanság 4,36 %
Földrajzi adatok
Terület 78 599 km²
Ebből víz 1181 km²
Időzóna CST (UTC-6)
CDT (UTC-5)
Hivatalos honlap
Jalisco honlapja

Jalisco Mexikó egyik szövetségi állama. Területe 78 599 km², lakosainak száma 2010-ben körülbelül 7,35 millió fő volt.[1] Fővárosa az elővárosaival együtt több mint 4,5 millió fős agglomerációt alkotó Guadalajara. A Jalisco („Xalisco”) név a navatl nyelvből származik: a xalli jelentése „homok”, az ixco jelentése „felszín, arc”, így a szóösszetétel jelentése: „a homok felszínén”.[2]

Földrajz[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jalisco Mexikó középső–nyugati részén, a Csendes-óceán partján terül el. Északnyugaton Nayarit állammal határos, északon Zacatecassal és Aguascalientessel, keleten Guanajuatóval és Michoacánnal, délen pedig Colimával. Legnyugatabbi pontja a Csendes-óceánba nyúló Corrientes-fok.

Domborzat[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Nyugati-Sierra Madre hegyei Jaliscóban

Területét főként hegységek borítják: északon a Nyugati-Sierra Madre, északkeleten egy kis területen a Mesa del Centro fennsík, nyugaton a Déli-Sierra Madre nyúlik be Jalisco területére, középső, legnagyobb részét pedig a Vulkáni-kereszthegység foglalja el. Legmagasabb csúcsai (zárójelben a méterben mért tengerszint feletti magassággal) a Nevado de Colima (4260), a Colima vulkán (3820),a Sierra El Madroño (2960), a Tequila vulkán (2940), a Sierra Tapalpa (2880), a Sierra Los Huicholes (2860), a Sierra San Isidro (2850), a Sierra Manantlán (2840), a Cerro El Tigre (2840), a Cerro García (2750), a Sierra Lalo (2720), a Sierra Cacoma (2740), a Cerro Gordo (2670); a Sierra Verde (2320) és a Sierra Los Guajolotes (2380).[3]

Vízrajz[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az állam területén található összes folyó vize közvetlenül vagy közvetetten a Csendes-óceánba jut. A vízfolyásokat három fő csoportra lehet osztani:

  1. A LermaSantiago-rendszer és ennek mellékfolyói: a Lerma México szövetségi államban ered és a Chapalai-tóba torkollik, amely Mexikó legnagyobb, egyben Latin-Amerika harmadik legnagyobb tava, és nagyobbik része Jalisco államban található.[4][5] Ebből a tóból ered a Río Grande de Santiago, amely átfolyik Jalisco középső vidékein, majd Nayaritban torkollik az óceánba. Ennek fő jaliscói mellékfolyói a Zula, a Verde, a Juchipila és a Bolaños. Az állam lakosságának mintegy ¾-e él ezen a vízgyűjtőterületen.[3]
  2. A közvetlenül a Csendes-óceánba torkolló folyók: ezek legjelentősebbike a Nayarittal határt is képező Ameca, amely például a Tala, az Ahualulco és az Ameca nevű völgyeket öntözi. A Tomatlán, a San Nicolás, a Cuitzamala, az Atengo és a Purificación folyók mindannyian a Sierra de Cacoma hegységben erednek, és szinte párhuzamosan futnak az óceánig, Colima állammal pedig a Cihuatlán folyó alkot határt.[3]
  3. Az állam déli részének folyói: az Ayuquila és a Tuxcacuesco összefolyásából alakul ki az Armería, emellett pedig fontos még a Mazamitla-hegyek között eredő Tuxpan, amely Tamazula de Gordiano, Zapotiltic és Tuxpan községek földjeit látja el vízzel.[3]

A Chapala-tó mellett jelentős állóvizek még a Cajititlán-, a Sayula-, a San Marcos- és az Atotonilco-tó, valamint több víztározó: a Cajón de Peña, a Santa Rosa, a La Vega, a Tacotán, és a Las Piedras (Basilio Vadillo).[3]

Éghajlat[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Közigazgatás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az államot 12 régióra osztották: Norte, Altos Norte, Altos Sur, Ciénega, Sureste, Sur, Sierra de Amula, Costa Sur, Costa Norte, Sierra Occidental, Valles és Centro,[6] ezeket összesen 125 község alkotja.

Gazdaság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az állam gazdaságának fő ágazatai a mezőgazdaság, a bányászat és a könnyűipar, de kisebb mértékben jelen van a nehézipar is.[7]

A legfontosabb termesztett növények a kukorica (takarmányozási célra is), a cirok, a csicseriborsó (szintén részben takarmányozásra), délen a cukornád, északon a bab, az óceánparti vidékeken a gyümölcsök (mangó, banán, dinnye), de több területen előfordul a búza, a csilipaprika, a lucerna és az agávé is. Jelentős a fakitermelés, a legtöbb helyen a fenyő és a magyaltölgy a fő hasznosított fajta, de vannak, ahol értékes trópusi fákat is kivágnak és felhasználnak. Az állattenyésztés az egész államban jelen van, a halászat a tengerpartokon és a Chapalai-tóban jelentős.[7]

Jalisco ásványkincsekben gazdag: nem csak építőanyagok (mészkő, gipsz, kaolin, márvány, homok) fordulnak elő sokhelyütt, hanem jelentős az arany és az ezüst mennyisége is, de vannak ólom-, réz-, ón-, mangán-, cink-, opál- és baritbányák is.[7]

Az ipar nagyon sokszínű, de nem túl fejlett, a nagyobb gyárak mellett igen jelentős a kézművesség aránya. Egyik legfontosabb ágazata az élelmiszeripar: általános élelmiszerek feldolgozóhelyei és a cukorüzemek mellett gyakoriak az édességgyárak, valamint többhelyütt gyártják a tequilát, a mezcalt, a rompopét és a cajetát is. Szinte minden régióban jelen van a textil- és cipőipar, több városban sportruházatot és sportcipőket, valamint labdákat is gyártanak. Jelentős még a bútoripar, a víztisztítás és a dísznövénykertészet is, a fémöntödék, a járműipar és az elektronikai ipar viszont a központi régióra, a főváros környékére koncentrálódik.[7]

Népesség[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ahogy egész Mexikóban, a népesség növekedése Jalisco államban is gyors, ezt szemlélteti az alábbi táblázat:[8]

Év Lakosság
1990 5 302 689
1995 5 991 176
2000 6 322 002
2005 6 752 113
2010 7 350 682

Címere[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1989-ben az állam kormányának 13661. számú rendelete kimondta, hogy Jalisco állam hivatalos címere azonos lesz a fővárosáéval, Guadalajaráéval. Ez a következőképpen néz ki: egy hét piros jellel díszített sárga kerettel rendelkező kék pajzson két sárga, ágaskodó oroszlán áll, és egy barna törzsű, zöld lombú fa törzsének támaszkodik. A kék–arany tollazattal keretezett pajzs tetején egy lezárt rostélyú, fehér tollas vassisak áll, melynek csúcsából egy piros, villás zászló emelkedik ki, amelyen egy sárga jeruzsálemi kereszt látható.

Hogy mégis meg lehessen különböztetni a város és az állam címerét, Jalisco címerén később apróbb módosításokat eszközöltek: a pajzs alját lekerekítették, a tollazatot pedig megnövelték, hogy egészen a pajzs aljáig leérjen.[2]

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A spanyol hódítás előtt[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Egy ősi jaliscói sírból származó, amecai stílusú szobor

A legrégebbi régészeti leletek alapján arra lehet következtetni, hogy körülbelül időszámításunk előtt 13 000 évvel már éltek emberek a mai Jalisco területén. A Chapalai-tó és a Zacoalcói-tó partjain ebből a korból származó koponya- és egyéb emberi maradványokat tártak fel, valamint találtak nyílhegyeket és egyéb csontból készült eszközöket is, az állam több területén pedig sziklarajzok tanúskodnak az ősember jelenlétéről. Az első állandó települések i. e. 5000 körül jelenhettek meg. A letelepedő emberek a mezőgazdaság, a vadászat és a gyűjtögetés mellett kerámiákat is előállítottak, cserekereskedelmet folytattak egymással és vallásos szertartásokat is rendeztek. A vidék jellegzetes temetkezési módszereire a legfontosabb példákat Acatlán de Juárez, El Arenal és Casimiro Castillo községekben találták.[9]

Az úgynevezett tolték korszakban a különböző települések és népek már nem feltétlenül álltak egymással jó viszonyban: az erősebbek gyakran leigázták a gyengébbeket. Ebben az időszakban tovább tökéletesedett a kerámiatechnológia, valamint megjelent az arany-, az ezüst- és a rézművesség. Az újabb kutatások bizonyították, hogy ezen kor népeinek kultúrája egyáltalán nem volt fejletlen: hatalmas építményeik, öntözőrendszereik és egy valószínűleg általuk megalkotott írás bizonyítja ezt.[9]

A gyarmati időszak[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A mai Jalisco területén a spanyol hódítók több expedíciót vezettek a 16. század első harmadában: 1521-ben Cristóbal de Olid, Alonso de Ávalos és Juan Álvarez Chico, 1522-ben Gonzalo de Sandoval, 1524-ben Francisco Cortés de San Buenaventura, majd 1530-ban Nuño Beltrán de Guzmán vezetésével.[9]

Függetlenség, 19. század[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

[9]

20. század[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

[9]

Turizmus, látnivalók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A legnagyobb turistacsalogató a Puerto Vallarta-i fürdő. A híres város, Tequila is ebben az államban van.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. INEGI - statisztikák (spanyol nyelven). (Hozzáférés: 2013. január 29.)
  2. ^ a b Jalisco – Nomenclatura (spanyol nyelven). INAFED. (Hozzáférés: 2015. augusztus 17.)
  3. ^ a b c d e Jalisco – Medio físico (spanyol nyelven). INAFED. (Hozzáférés: 2015. augusztus 17.)
  4. Lago de Chapala (spanyol nyelven). CEA Jalisco. (Hozzáférés: 2015. július 15.)
  5. Laguna de Chapala (spanyol nyelven). CONABIO. (Hozzáférés: 2015. július 15.)
  6. Estado de Jalisco – Presentación (spanyol nyelven). INAFED. (Hozzáférés: 2015. augusztus 17.)
  7. ^ a b c d Estado de Jalisco – Regionalización (spanyol nyelven). INAFED. (Hozzáférés: 2015. augusztus 19.)
  8. SEGOB adatbázis (spanyol nyelven). (Hozzáférés: 2013. február 1.)
  9. ^ a b c d e Estado de Jalisco – Historia (spanyol nyelven). INAFED. (Hozzáférés: 2015. szeptember 1.)