Emberi fejlettségi index
Az emberi fejlettségi index (Human Development Index, rövidítése: HDI) egy mutatószám, amely a világ országainak összehasonlítását teszi lehetővé a születéskor várható élettartam, az írástudás, az oktatás és az életszínvonal alapján. A HDI-t az ENSZ már több mint két és fél évtizede publikálja, melynek alapkoncepciója a kezdetek óta változatlan, de a konkrét számítási módban többször történt változás. Az ENSZ tagállamait minden évben rangsorolják a HDI szerint. A lista élén álló országok gyakran reklámozzák, hogy így vonzzák a tehetséges bevándorlókat, vagy mérsékeljék a kivándorlási kedvet.
Általánosan elfogadott eszköze a (különösen a gyermekek) jólétének mérésének. Használatával megkülönböztethetők a fejlett, fejlődő és fejletlen országok, és mérhető a gazdaságpolitikák hatása az életszínvonalra. A mutatót 1990-ben dolgozta ki Mahbub ul Haq pakisztáni közgazdász, és 1993 óta használja Az ENSZ Fejlesztési Programja (UNDP) az Emberi Fejlődési Jelentésben (HDR).
A HDI 3 összetevőn alapul, melyek a következők:
- hosszú és egészséges élet, amelyet a születéskor várható élettartam értékén keresztül ragad meg;
- oktatásban megszerzett tudás, amelyet a 15 éven felüliek írni-olvasni tudása (kétharmados súllyal), valamint a kombinált iskolázottsági arány (alap-, közép- és felsőfokú iskolázottság összevont mutatója) (egyharmados súllyal) segítségével mér. Ez utóbbi a megfelelő korosztály teljes létszámához viszonyítja az oktatásban részesülők számát a 3 szinten;
- tisztességes életszínvonal, amelyet a vásárlóerő-paritáson (PPP) dollárban számított bruttó hazai termékkel (GDP) mér egy főre jutó GDP-ben kifejezve.

0,800–1,000 (nagyon magas) 0,700–0,799 (magas) 0,550–0,699 (közepes) | 0,350–0,549 (alacsony) Nincs adat |
Egy alternatív mutató, amely az egyes országokban levő szegénység mértékére koncentrál: az emberi szegénység indexe (HPI).
Előfutárai[szerkesztés]
- 1. 1966 - Az ENSZ Szociális Fejlesztési Kutatóintézetének kutatói által kidolgozott életszínvonal-index-e. 1966-ban egy húsz országra kiterjedő vizsgálatot közölt az intézet. Mutatószámok: táplálkozás, oktatás, lakásellátottság, pihenés, egészség-helyreállítás, biztonság színvonala és egy monetáris jellegű index.
- 2. 1970 - Az ENSZ előbb említett intézete kidolgozta az ún. fejlettségi index-et kilenc gazdasági és ugyanennyi társadalmi mutatószámból képezve.
- 3. 1975 - Az UNESCO két társadalmi és öt gazdasági jellegű mutatóból fejlettségi indexet publikált.
- 4. 1979 - Morris David Morris, a Tengerentúli Fejlesztési Tanács szakembere alkotta meg a HDI-vel leginkább rokonságot mutató mérőszámot. Ez a fizikai életminőség index.
- 5. 1990 - Az ENSZ Fejlesztési Programja keretében Mahbub ul Haq és Amartya Sen kidolgozzák a humán fejlettség ma is népszerű mutatóját.
Módszertan[szerkesztés]
A nemzetközi statisztikákban alkalmazott HDI számítások rögzített minimum és maximum értékekkel dolgoznak. Mindegyiket a számszerű értékek 0 és 1 közé vetítésével képezik. Korábban a 0 és az 1 értéket az adatok két szélső értéke jelentette, azonban az évenkénti összehasonlíthatóság érdekében (meglehetősen önkényes) fix értékeket határoztak meg: a várható élettartamnál 25 és 85 év, a GDP-nél 100 és 40 000 USD (itt logaritmikus átszámítást alkalmaznak), az írástudásnál és a beiskolázásnál pedig 0 és 100%. A HDI index minden összetevőjére önálló indexek számíthatók normalizált átalakítással. Ez alól csak egy kivétel van. A HDI vizsgálatokban a GDP alkalmazására vonatkozó képlet arra az állításra épül, hogy egy megfelelő, elfogadható fejlettségi szint eléréséhez nincs szükség végtelenül nagy jövedelemre. Ennek érzékeltetésére, a nagyságrendekben meglevő különbségeket megtartó logaritmikus transzformációt használják. A három index a következő:
- születéskor várható élettartam index:
- oktatási index:
- felnőtt írástudási index (Adult Literacy Index, ALI):
- kombinált beiskolázási index: (Gross Enrolment Index, GEI):
- GDP index:
Az indexek kiszámítása után a HDI-t a megfelelő összetevők átlagolásával kaphatjuk meg minden területegységre:
- (születéskor várható élettartam + oktatási index + GDP index)/3
LE: születéskor várható élettartam (life expectancy)
ALR: felnőtt írástudási arány (adult literacy rate)
CGER: kombinált beiskolázási arány (combined gross enrolment ratio)
GDPpc: egy főre jutó GDP vásárlóerő-paritáson, dollárban
A HDI kritikái[szerkesztés]
A HDI-t ért kritikákat azok tartalma és célzottsága szerint több csoportba lehet sorolni. Vannak olyan bírálatok, melyek vagy magával az indexszel, vagy annak egy-egy komponensével kapcsolatban fogalmazzák meg észrevételeiket, javaslataikat. Ezek általában a számításához felhasznált mutatók köre megválasztásának hiányosságait emeli ki. A bíráló észrevételek egy másik csoportja módszertani jellegű (megjegyzendő, hogy a HDI módszertana folyamatosan változik): általában véve az index számítási metódusát, a súlyozást, valamint az ezekben rejlő esetleges negatív hatásokat részletezik és vizsgálják. Némely kritikusok a HDI lényegét vetik el.
Eredmények[szerkesztés]
HDI 2018[szerkesztés]
Magyarország 45. a világranglistán.
|
|
A HDI-eredmények a (0;1) intervallumon belül oszlanak meg, ahol az 1 közeli értékek a fejlettebb, a 0 közeliek pedig a fejletlenebb területegységekre utalnak.
HDI 2012 (2013)[szerkesztés]
- A 2013-as jelentést március 14-én mutatták be, és 2012-es adatokon alapszik.
A 40 legjobb listája (HDI értékeik 0,955 és 0,819 közé esnek, zárójelben a változás az előző évi helyezéshez képest). Az itt lévő országok közül mind a nagyon magas kategóriába tartoznak!:
|
|
|
Magyarország 0,769 ponttal az Egyesült Nemzetek 26. legfejlettebb országa (193-ból) a társadalmi egyenlőtlenség mértéke szerint súlyozott IHDI értéke alapján.[3]
Bővebben : Országok listája az emberi fejlettségi index alapján
HDI 2011[szerkesztés]
- A Human Development Report 2011 szerint 2011-ben az alábbi HDI-rangsort állíthatjuk fel a világban:
A 30 legfejlettebb ország:
|
|
Magyarország 0,816-os HDI értékével 38. a listán.[4]
A társadalmi egyenlőtlenség mértéke szerint súlyozott IHDI értéke alapján Magyarország 0.759 ponttal az Egyesült Nemzetek 25. legfejlettebb országa (193-ból).[5]
HDI 2007 (2009)[szerkesztés]
A 2009-es jelentést október 5-én mutatták be, és javarészt 2007-es adatokon alapszik. Ebben az évben vezették be a nagyon magas fejlettségi szintet jelölő kategóriát a 0,9 feletti értéket elérő országok számára.
A 30 legjobb listája (HDI értékeik 0,971 és 0,920 közé esnek, zárójelben a változás az előző évi helyezéshez képest):
|
|
|
Magyarország 0,879-es HDI értékével 5 helyet rontva 43. a listán.
HDI 2005 (2007)[szerkesztés]
A 2007-es jelentést november 27-én mutatták be Brazíliában. A felhasznált adatok 2005-ből vagy korábbról származnak, így ez a 2005-ös HDI-t mutatja be. Nem minden ENSZ tagállam kívánja vagy tudja azonban rendelkezésre bocsátani a szükséges adatokat.
Az előző évi adatokhoz képest világviszonylatban enyhe emelkedés figyelhető meg, amihez főként a fejlődő országok (ezen belül is a legelmaradottabbak) javuló adatai járultak hozzá, ezzel szemben a fejlett államok mutatója az átlagot tekintve romlott.
A 0,5 alatti HDI érték alacsony fejlettségi szintnek számít. Az ide tartozó 22 ország mindegyike afrikai. Szub-szaharai Afrika legjobban teljesítő országai Gabon és a Dél-afrikai Köztársaság, a lista 119. és 121. helyén. Ebből a csoportból 9 ország lépett feljebb az előző jelentés óta.
A 0,8 feletti érték magas fejlettségi szintet mutat. Ide tartoznak a fejlett országok (Észak-Amerika, Európa, Óceánia és Kelet-Ázsia), valamint néhány fejlődő ország Kelet-Európában, Latin-Amerikában, Délkelet-Ázsiában, a Karibi térségben, valamint az olajban gazdag Arab-félszigeten. Idén hét ország lépett be ebbe a csoportba: Albánia, Fehéroroszország, Brazília, Líbia, Macedónia, Oroszország és Szaúd-Arábia.
A 30 legjobb listája (HDI értékeik 0,968 és 0,894 közé esnek, zárójelben a változás az előző évi helyezéshez képest):
|
|
|
Magyarország 0,874-es HDI értékével egy helyet rontva 36. a listán.
Hiányzó országok:
- Afrika:
Libéria,
Szomália,
Nyugat-Szahara
- Ázsia:
Afganisztán,
Irak,
Makaó,
Észak-Korea,
Tajvan
- Európa:
Andorra,
Liechtenstein,
Monaco,
Montenegró,
San Marino,
Szerbia,
Vatikán
- Óceánia:
Kiribati,
Marshall-szigetek,
Mikronézia,
Nauru,
Palau,
Tuvalu
Korábbi elsők[szerkesztés]
(A HDR kiadásának éve szerint)
- 2011:
Norvégia (0,943)
- 2010:
Norvégia (0,938)
- 2009:
Norvégia (0,971)
- 2008:
Izland (0,968)
- 2007:
Izland (0,968)
- 2006:
Norvégia (0,965)
- 2005:
Norvégia (0,963)
- 2004:
Norvégia (0,956)
- 2003:
Norvégia (0,944)
- 2002:
Norvégia (0,942)
- 2001:
Norvégia (0,939)
- 2000:
Kanada (0,935)
- 1999:
Kanada (0,932)
- 1998:
Kanada
- 1997:
Kanada
- 1996:
Kanada
- 1995:
Norvégia
- 1994:
Kanada
- 1993:
Japán
2030-ra becsült adatok[szerkesztés]
![]() |
Ennek a szócikknek a tényszerűsége kétséges. További részleteket a cikk vitalapján találhatsz. Ha nincs indoklás a vitalapon, bátran távolítsd el ezt a sablont! |
Az előrejelzések szerint a 30 legjobb ország emberi fejlettség indexe 2030-ban a következő lenne [1] Archiválva 2011. május 5-i dátummal a Wayback Machine-ben:
Japán 0,998
Ausztrália 0,995
Franciaország 0,993
Spanyolország 0,991
Kanada 0,989
Norvégia 0,989
Új-Zéland 0,988
Írország 0,984
Olaszország 0,984
Izrael 0,984
Dél-Korea 0,981
Görögország 0,980
Hollandia 0,980
Svájc 0,979
Dánia 0,977
Szlovénia 0,977
Ausztria 0,976
Finnország 0,976
Egyesült Államok 0,973
Egyesült Királyság 0,972
Németország 0,966
Szingapúr 0,963
Ciprus 0,959
Hongkong 0,956
Horvátország 0,956
Szlovákia 0,956
Észtország 0,953
Chile 0,948
Magyarország 0,946
Lengyelország 0,943
Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]
Források[szerkesztés]
- http://geogr.elte.hu/REF/REF_Kiadvanyok/REF_RTT_11/RTT-11-05-osszetett.pdf
- Drewnowski, J. - Scott, W. 1966: The level of living index; United Nations Research Institute for Social Development; Report No. 4.; Genova.
- Morris, M. D. 1979: Measuring the World's Poor, The Physical Quality of Life Index; Pergamon Press; New York.
- Stanton, E. A. 2007: The Human Development Index: A History University of Massachusetts Amherst; Political Economy Research Institute Working Paper 127. 36. p.
- Husz Ildikó: Az emberi fejlődés indexe. Szociológiai Szemle, 2001/2. pp. 72–83.
- Human Development Report Office (angol)
- Human Development Report 2007/2008 (angol, francia, spanyol)
- Human Development Report 2006 (angol)
- Magyarázat a HDI definíciójáhozPDF (angol)
- NationMaster.com – országok listája HDI szerint (angol)
- A humán feljettségi mutató, KSH, Statisztikai Tükör II. évf. 85. szám, 2008. június 27.
- Human Development Report 2011 PDF (angolul)
- Human Development Interactive Maps- interaktív térképek
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Human Development Report 2020 The Next Frontier: Human Development and the Anthropocene pp. 343-346. HDRO (Human Development Report Office) United Nations Development Programme. (Hozzáférés: 2020. december 15.)
- ↑ a b c d e f g h http://hdr.undp.org/sites/default/files/2018_human_development_statistical_update.pdf.
- ↑ 2013 Human Development Complete Report. [2013. augusztus 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. március 16.)
- ↑ 2011 Human Development Index
- ↑ 2011 Human Development Complete Report
|