Xochicalco (régészeti lelőhely)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Világörökség logo.png  Ez a terület a Világörökség része 
Xochicalco
Xochicalco 16a.jpg

Ország Mexikó
Földrajzi adatok
Terület7,0765 km²
Világörökségi adatok
Világörökség-azonosító939
TípusKulturális
Kritériumok(III)(IV)
Felvétel éve1999
Elhelyezkedése
Xochicalco (Morelos)
Xochicalco
Xochicalco
Pozíció Morelos térképén
é. sz. 18° 48′ 17″, ny. h. 99° 17′ 47″Koordináták: é. sz. 18° 48′ 17″, ny. h. 99° 17′ 47″
A Wikimédia Commons tartalmaz Xochicalco témájú médiaállományokat.

Xochicalco (kiejtése körlülbeül: szocsikalko) egy jelentős régészeti lelőhely Mexikó középső részén, Morelos állam területén. Az egykori város fénykorát 650 és 900 között élte, ekkor politikai, vallási és kereskedelmi központ volt. A kivételesen jó állapotban fennmaradt romok 1999 óta a Világörökség részét képezik.[1]

Elhelyezkedése[szerkesztés]

A romváros Mexikó középső, azon belül Morelos állam nyugati részén, Temixco és Miacatlán községek területén található egy hegyes vidéken, Xochicalco újkori várostól északra, az állam fővárosától, Cuernavacától pedig 38 km-re délnyugatra. A romoktól keletre múzeumot is létesítettek.[2]

Története[szerkesztés]

Neve a navatl nyelvből ered: a xóchitl szó jelentése „virág”, a calli jelentése „ház”, a co pedig helynévképző, így a teljes név jelentése nagyjából „a virágok házának helyén”.[3]

Teotihuacan hanyatlása után Mexikó középső részén hatalmi űr képződött, ami 700 és 900 között, az úgynevezett epiklasszikus korban több új város születését vagy meglevők felemelkedését eredményezte. Ugyancsak segítette ezt a folyamatot a Mezoamerika északi részén levő és a maják által alapított városok egy részének pusztulása, ami által jelentős elvándorlás indult meg a mexikói központi fennsík irányába. Így ebben az időszakban Xochicalco népessége is több különböző csoportból tevődött össze: a tollas kígyók templomának motívumai például teotihuacani és maja hatást is mutatnak. A környékbeli települések, köztük Xochicalco hegytetőn való elhelyezkedése egyes kutatók számára azt valószínűsíti, hogy erős központi város hiányában a kort a kis hatókörrel rendelkező települések háborúskodása jellemezte.[3]

Építményei[szerkesztés]

Az egykori város különböző épületcsoportjait belső úthálózat köti össze. Az úgynevezett Két írásjel sztéléjének tere a vallási élet központi helye lehetett, nevét a közepén található szentélyben elhelyezett sztéléről kapta, amelyen két dátumjelölő írásjel látható. A Nagy piramis az egész terület legnagyobb építménye: két szintes, két nagy lépcsőzettel rendelkezik, tetején pedig egy templom maradványai láthatók. Ez a piramis Tlalok isten tiszteletéhez köthető. A 13 000 m²-es főtér körül helyezkedik el az úgynevezett ikerpiramis (amely a város életének egy késői korszakában épült, és amelynek a tetején levő templomromban falfestmények maradványai látszanak) és Xochicalco egyik leghíresebb épülete, a Tollas kígyók temploma, amelynek oldalán hatalmas, faragott tollaskígyó-motívumok láthatók. A Sztélék piramisa onnan kapta nevét, hogy a tetején levő templomban három sztélét találtak. Az úgynevezett Akropolisz, amely egykor a legmagasabb építmény volt a területen, több szerepet is ellátott: templom, palota és műhely is volt. Az úgynevezett Állatok rámpája 271 faragott kőlapból áll, amelyeken különféle állatok (madarak, kígyók, lepkék és különféle emlősök) ábrázolása szerepel. Valószínű, hogy ezek a kőlapok eredetileg nem itt, hanem a város valamelyik másik részén voltak elhelyezve. Található volt még a városban három labdajátékpálya (egy az északi, egy a déli, egy a keleti oldalon), néhány szögletes gabonatároló (amelyből a terményt csak a felső részen keresztül lehetett kivenni) és egy temazcal (gőzfürdő) is, amelynek vizét úgy melegítették fel, hogy tűzben felforrósított köveket tettek bele. Valószínű, hogy a fürdőt a labdajáték-szertartás előtti rituális megtisztulás céljára is alkalmazták. A városban jól kiépített vízelvezető- és víztározó-rendszer is működött.[2] Xochicalco egyik legkülönlegesebb építménye az úgynevezett csillagvizsgáló: egy kőbe faragott lépcső vezet be egy barlangba, ahol az ott levő nyíláson minden évben április 30-tól kezdve 150 napig minden nap besüt a Nap.[3]

Képek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  1. Zona de monumentos arqueológicos de Xochicalco (spanyol nyelven). UNESCO. (Hozzáférés: 2017. szeptember 29.)
  2. a b Zona Arqueológica de Xochicalco (spanyol nyelven). Morelos állam turisztikai kormányzati oldala. [2017. szeptember 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. szeptember 29.)
  3. a b c Zona arqueológica de Xochicalco (spanyol nyelven). INAH. (Hozzáférés: 2017. szeptember 29.)