Mexicali (város)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Mexicali
MexicaliMontage.jpg
Mexicali címere
Mexicali címere
Becenév: La Ciudad que Capturó al Sol
Közigazgatás
Ország Mexikó
Állam Alsó-Kalifornia
Község Mexicali
Alapítás éve 1903
Községi elnök Francisco Pérez Tejada
Irányítószám 21000
Körzethívószám 686
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség ismeretlen
Földrajzi adatok
Tszf. magasság0–10 m
Elhelyezkedése
Mexicali (Mexikó)
Mexicali
Mexicali
Pozíció Mexikó térképén
é. sz. 32° 38′ 13″, ny. h. 115° 27′ 57″Koordináták: é. sz. 32° 38′ 13″, ny. h. 115° 27′ 57″
Mexicali (Alsó-Kalifornia)
Mexicali
Mexicali
Pozíció Alsó-Kalifornia térképén
Mexicali honlapja
A Wikimédia Commons tartalmaz Mexicali témájú médiaállományokat.

Mexicali Mexikó Alsó-Kalifornia államának fővárosa és második legnagyobb városa Tijuana után. Lakossága 2010-ben kb. 690 000 fő volt.[1] A város neve mesterségesen alkotott vegyülékszó: a México és a California szavakból alkotta meg 1902-ben Agustín Sanginés.[2] Ugyanezekből a szavakból rakták össze az USA területén fekvő, Mexicalival egybeépült Calexico nevét is.

Földrajz[szerkesztés]

Fekvése[szerkesztés]

Éjszakai látkép, északról nézve

A város Mexikó második legészakabbi városa (csak Vicente Guerrero fekszik északabbra). Északon egy nyílegyenes határvonal választja el az USA-beli Kalifornia államtól, azon belül is Calexico városától. A település egy széles völgyben, sík területen fekszik, éppen a tenger szintjével egy magasságban vagy annál néhány méterrel magasabban. A környező sivatagos területet öntözéssel varázsolták termékennyé.

Éghajlat[szerkesztés]

Mexicali éghajlata sivatagi: szélsőségesen száraz és igen forró. Az éves átlaghőmérséklet 23,1 °C, de még a leghidegebb hónapban, decemberben is 13,0 °C az átlag. Áprilistól októberig minden hónapban mértek már 40 °C feletti hőmérsékletet, az abszolút rekord 49,4 °C volt. A téli hónapokban azonban fagyok is előfordulnak. Az éves csapadékmennyiség mindössze átlagosan 84 mm.

Mexicali éghajlati jellemzői
HónapJan.Feb.Már.Ápr.Máj.Jún.Júl.Aug.Szep.Okt.Nov.Dec.Év
Rekord max. hőmérséklet (°C)31,533,837,041,047,049,149,349,447,044,039,829,849,4
Átlagos max. hőmérséklet (°C)20,323,125,829,734,740,142,241,438,232,024,920,331,1
Átlaghőmérséklet (°C)13,115,518,121,425,830,733,933,530,324,117,213,023,1
Átlagos min. hőmérséklet (°C)6,08,010,313,116,821,225,625,622,416,39,65,815,1
Rekord min. hőmérséklet (°C)−5,9−3,5−0,60,07,09,113,514,58,00,3−1,5−8,0−8,0
Átl. csapadékmennyiség (mm)118821051210941384
Forrás: Servicio Meteorológico Nacional[3]


Népesség[szerkesztés]

A város népessége igen gyorsan nő:[1]

Év Lakosság
1990 438 377
1995 505 016
2000 549 873
2005 653 046
2010 689 775

Közlekedés[szerkesztés]

A város a nagy forgalmú 2-es főút mentén fekszik, mely Tijuanát köti össze az Atlanti-óceán partján fekvő tamaulipasi Matamorossal. Az USA irányába három átkelő működik gyalogosok és személygépkocsik számára és egy a teherforgalomnak (itt kb. naponta 4000 konténer a forgalom). Mexicali az ország vasúti forgalmába is bekapcsolódott, területén 131 km sín húzódik.

Repülőtere a General Rodolfo Sánchez Taboada nemzetközi repülőtér, mely mintegy 20 km-rel keletre található a várostól, de használják a USA területén 15 km-re levő Imperial Valley repülőteret is, valamint a távolabbi tijuanai, San Diegó-i és Los Angeles-i nemzetközi repülőtér-i reptereket is. A legközelebbi kikötő Ensenada városában található.[4]

Gazdaság[szerkesztés]

Mexicali gazdasági szempontból kedvező környezetben fekszik, ezért rengeteg külföldi, főként USA-beli befektető telepíti ide vállalkozását, a városban sok maquiladora is működik. Ösztönző erőként hat a kormányzat által biztosított adókedvezmény, a fejlett infrastruktúra és a szakképzett munkaerő (a városban 21 egyetem és 48 szakiskola működik). A sivatagi körülmények ellenére a Colorado folyó vizére alapuló vízművek a lakosság 95%-át és az ipart is ellátják (évi csaknem 2 millió m³ vízzel), az elérhető elektromos energia mennyisége pedig 2285 MW. Itt működik a Föld második legnagyobb geotermikus erőműve, mely 720 MW-os teljesítményű, valamint egy gázüzemű 1065 MW-os és egy kisebb, 400 MW-os is, melyek az előállított áram nagy részét exportálják.[4]

Története[szerkesztés]

A terület, ahol ma Mexicali fekszik, 1888 előtt lakatlan volt, ebben az évben viszont a szövetségi kormány Guillermo Andrade rendelkezésére bocsátotta a környék földjeit, hogy megindítsa az Amerikai Egyesült Államokkal szomszédos vidékek benépesítését. A völgyben, ahol a város áll, 1898 és 1900 között kezdték kiépíteni a Colorado folyó vizét öntözés számára elvezető csatornarendszert, és ekkortól kezdett felvirágozni a környéken a mezőgazdaság.

A lassan kialakuló település nevét 1902-ben alkotta meg Agustín Sanginés a México és a California szavakból, de a város hivatalos alapítási dátuma csak egy évvel későbbi: 1903. március 14-én nevezték ki Manuel Vizcarrát segédbíróvá, ezt a napot tekintik az alapítás napjának. Ez idő tájt a település még Ensenada községhez tartozott. 1914. november 4-én szervezték meg az önálló Mexicali községet, és ekkor hívták össze az első választásokat is az önkormányzat tisztviselőinek megválasztására. Ez az önkormányzat 1915. január 1-jén kezdte meg működését, de 1923. január 2-án a községet visszaminősítették delegaciónná.

A Colorado Riverland Company a tulajdonában álló földeket külföldieknek, főként kínaiaknak, japánoknak és hinduknak adta ki, míg a mexikóiakra csak mint egyszerű idénymunkásokra tekintettek. A lakosság ezen az igazságtalanságon 1937. január 27-én fellázadt, ez volt az úgynevezett Asalto a las Tierras.

1954. március 1-jén új korszak kezdődött a város életében: azután, hogy Alsó-Kaliforniát önálló állammá szervezték, újra megalakulhatott Mexicaliban is a községi önkormányzat. Ettől kezdve folyamatosan gyarapodik a város.[2]

Turizmus, látnivalók[szerkesztés]

A város nem kimondott turisztikai célpont. Mivel 20. századi alapítású település, régi műemlékei sincsenek. A század első feléből származik a La Colorada River Co. épülete (1924), az Alsó-Kaliforniai Egyetem rektori hivatala, a régi kormányzati palota (1922), a metodista templom (1920), a Cuauhtémoc iskola, mely az első vasbeton épületek egyike volt (1915), a régi községi palota (1924), a Leona Vicario iskola (1924) és a Delegación Municipal Progreso épülete (1925).[2]

Múzeumok[szerkesztés]

Az Instituto de Investigaciones Culturales Museo

A város egyik legismertebb múzeuma a Sol del Niño: ez egy interaktív bemutatóhely, mely főként gyerekeknek szól, de az idősebbek is találhatnak maguknak érdekességeket. A különböző termekben a tudomány világába nyerhetnek bepillantást a látogatók, többek között modelleket építhetnek, óriás buborékokba bújhatnak, kipróbálhatják a szabadesést és 3D-s moziba ülhetnek be.[5]

Az Instituto de Investigaciones Culturales Museo, mely az Alsó-Kaliforniai Egyetemhez tartozik, két teremmel rendelkezik, az egyikben időszakos kiállítások vannak vegyes témában, a másikban a terület történelmével foglalkoznak, többek között a cucapá indiánok emlékeivel.[6]

Sport[szerkesztés]

A város legsikeresebb sportegyesülete a Soles de Mexicali kosárlabdacsapat, mely 2006-ban és 2015-ben is megnyerte az LNBP-t, az első osztályú mexikói bajnokságot is.[7][8] A Bomberos de Mexicali a CIBACOPA regionális bajnokságban szerepel.

A baseballt is több együttes képviseli a városban: az Águilas de Mexicali és az Azules del Valle de Mexicali. Egyik sem a legmagasabb osztályban játszik.

Források[szerkesztés]

  1. a b SEGOB-INAFED adatbázis (spanyol nyelven). (Hozzáférés: 2013. április 22.)
  2. a b c E-Local kormányzati oldal – Mexicali község (spanyol nyelven). [2013. június 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. április 23.)
  3. SMN adatbázis (spanyol nyelven). [2010. november 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. április 23.)
  4. a b A Grupo Nelson összefoglalója a befektetési környezetről (angol nyelven). [2013. február 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. április 23.)
  5. Leírás a múzeumról (spanyol nyelven). (Hozzáférés: 2013. április 23.)
  6. Leírás a múzeumról (spanyol nyelven). (Hozzáférés: 2013. április 23.)
  7. SOLES CAMPEÓN LNBP 2006 (spanyol nyelven). [2011. június 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. április 23.)
  8. ¡Soles Campeones! (spanyol nyelven). La Crónica, 2015. április 8. (Hozzáférés: 2016. október 28.)