Sevilla

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Sevilla
Sevilla címere
Sevilla címere
Sevilla zászlaja
Sevilla zászlaja
Mottó: No me ha dejado
Közigazgatás
Ország Spanyolország
Autonóm közösségAndalúzia
TartománySevilla
Rangspanyol község
SzékhelySeville city
PolgármesterJuan Espadas (PSOE)
Irányítószám41001-41080
Körzethívószám(+34) 95*
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség684 025 fő (2023)[1]
Népsűrűség4,947 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság7 m
Terület140 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 37° 23′, ny. h. 5° 59′Koordináták: é. sz. 37° 23′, ny. h. 5° 59′
Sevilla weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Sevilla témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Sevilla Spanyolország negyedik legnagyobb városa, Andalúzia és Sevilla tartomány fővárosa. Lakossága 2003-ban 710 000, az agglomerációval együtt 1 294 000. Egyetemi város. A sevillai székesegyház a világ legnagyobb gótikus temploma.

Fekvése[szerkesztés]

Spanyolország déli részén, a Guadalquivir folyó partján fekszik. Noha szűk és kanyargós utcái vannak, mór építő művészetre emlékeztető házaival, műemlékeivel, gyönyörű kertjeivel egyike Spanyolország legérdekesebb városainak.

Éghajlat[szerkesztés]

Sevilla éghajlata mediterrán jellegű, némi kontinentális behatással. Az évi átlaghőmérséklet 19 °C körül alakul, ezáltal Európa egyik legmelegebb városának tekinthetjük. A telek enyhék, ami azt jelenti hogy a télen mért átlagos napi maximum hőmérséklet 15,9 °C, nyáron pedig 35,3 °C.

Az évi csapadékmennyiség 534 mm (október és április között leginkább). A legcsapadékosabb hónap december, amikor is átlagosan 95 mm csapadék hullik. A napsütéses órák száma közel 3000 óra egy évben.

A város klímája
Sevilla éghajlati jellemzői
HónapJan.Feb.Már.Ápr.Máj.Jún.Júl.Aug.Szep.Okt.Nov.Dec.Év
Rekord max. hőmérséklet (°C)24,228,032,935,441,045,246,647,244,836,631,225,547,2
Átlagos max. hőmérséklet (°C)16,218,121,923,427,232,236,035,531,726,020,216,625,5
Átlaghőmérséklet (°C)11,012,515,617,320,725,128,227,925,020,215,111,919,2
Átlagos min. hőmérséklet (°C)5,77,09,211,114,218,020,320,418,214,410,07,313,0
Rekord min. hőmérséklet (°C)−4,4−5,5−2,01,04,08,411,412,08,62,0−1,4−4,8−5,5
Átl. csapadékmennyiség (mm)6650365431102527689199539
Havi napsütéses órák száma1831892202382933173543282442171811542918
Forrás: Agencia Estatal de Meteorología


Népesség[szerkesztés]

A Spanyol Statisztikai Hivatal által közzétett 2011-es népszámlálás szerint Sevilla városnak 703 ezer lakosa van, míg a nagyvárosi területnek 1,5 millió.

A város lakosságának változását az alábbi diagram mutatja:

A népesség alakulása 1842 és 2023 között
Lakosok száma
100 498
148 315
312 123
653 833
704 203
699 145
703 021
693 878
688 592
684 025
1842190019401981200420072011201520192023
Adatok: Wikidata

Közigazgatás[szerkesztés]

Sevilla kerületei

Sevilla közigazgatásilag 11 kerületre van bontva, amelyek további 108 területre osztottak.

  • Casco Antiguo
  • Distrito Sur
  • Triana
  • Macarena
  • Nervión
  • Los Remedios
  • Este-Alcosa-Torreblanca
  • Cerro-Amate
  • Bellavista-La Palmera
  • San Pablo-Santa Justa

Története[szerkesztés]

Sevilla, az ókori Hispalis, a monda szerint Héraklésznek köszöni alapítását; a rómaiak idejében már tekintélyes hely volt; Julius Caesar korában Julia Romula néven római gyarmattá lett.

A vandálok és nyugati gótok uralma alatt a déli területek fővárosául tekintették. 590-ben és 619-ben zsinatokat tartottak itt. 712-ben az arabok hatalmába került, akik Isbilijahnak hivták és Andalusz legvirágzóbb városává tették 400 000 lakossal. 844-ben a normannok fölhajóztak a Guadalquiviren, a város falai alatt II. Abd-er-Rhaman hadait leverték és a várost kegyetlenül elpusztították.

1026-tól a Beni-Abadról elnevezett mór királyságnak volt fővárosa. 1091-ben az almorávidák, 1147-ben az almohádok kerítették hatalmukba. 1248. november 22-én, 18 havi ostrom után III. Ferdinánd foglalta el; ekkor mintegy 300 000 ember vándorolt ki innen.

A 16. század alatt, a város átesett egy nagy fejlődésen és átalakuláson, felépült néhány fontosabb épület a történelmi középpontból. Végül a város egy multikulturális központ lett, amely segítette a virágzó művészetet, ez fontos szerepet játszott a Spanyol Aranykorban.

Még a 17. században is lakóinak száma 130 000-re rúgott, ők legfőképpen selyemszövéssel és egyéb iparágakkal foglalkoztak. 1501-1726 között az Amerikával való kereskedelem kizárólagos birtokosa volt. Mikor a kereskedelmet Spanyolország déli részén mindinkább Cádiz ragadta magához, Sevilla ipara is hanyatlásnak indult.

1808-ban itt alakult meg a franciák ellen a központi junta. 1823-ban a cortes menekült Madridból Sevillába. 1843. július 20-25. között Espartero bombáztatta le. 1992-ben világkiállítás színhelye. A nagy sikerű magyar pavilont Makovecz Imre tervezte (miután a tervpályázat eredeti győztes tervét mellőzték).

Látnivalói[szerkesztés]

Az Alcázar, bent
Santa Cruz negyed
A La Cartuja auditóriuma
A Plaza España

Épületek, emlékművek, parkok[szerkesztés]

  • Andalúz Parlament (Parlamento Andaluz)
  • Macarena-kapu (Puerta Macarena)
  • Macarena-bazilika (Basílica de la Macarena)
  • Szent Egyed-templom (Iglesia de San Gil)
  • Szent Kelemen-kolostor (Convento de San Clemente)
  • Szent Klára-kolostor (Convento de Santa Clara)
  • Szent Lőrinc és a Mindenható Krisztus-templom (Iglesia de San Lorenzo y Jesús del Gran Poder)
  • Hercules oszlopai (Los Hercules)
  • Mindenszentek-templom (Iglesia de Omnium Sanctorum)
  • Szent Marina-templom (Iglesia de Santa Marina)
  • Szent Lajos-templom (Iglesia de San Luis)
  • Szent Paula-kolostor (Convento de Santa Paula)
  • Szent Erzsébet-templom (Iglesia de Santa Isabel)
  • Szent Márk-templom (Iglesia de San Marcos)
  • Hölgyek palotája (Casa de las Duenas)
  • Szent Katalin-templom (Iglesia de Santa Catalina)
  • Szent Péter-templom (Iglesia de San Pedro)
  • Régi Egyetem (Universidad Vieja)
  • Angyali üdvözlet templom és a Sevillai Kiválóságok Panteonja (Iglesia de la Anunción de los Sevillanos Illustres)
  • Szent Vince-templom (Iglesia de San Vicente)
  • Mária Magdolna-templom (Iglesia de Magdalena)
  • Szent József-kápolna (Capilla de San José)
  • Városháza (Ayuntamiento)
  • Megváltó-templom (Iglesia de San Salvador)
  • Pilátus háza (Casa de los Pilatos)
  • Szent István-templom (Iglesia de San Esteban)
  • Római vízvezeték romjai (Ruinas Acueducto)
  • Szent Miklós-templom (Iglesia de San Nicolás)
  • A székesegyház és a Giralda (Catedral y la Giralda)
  • Érseki palota (Palacio Arzobispal)
  • Királyi palota (Alcázar)
  • A Tiszteletre méltó papok kórháza és temploma (Hospital e Iglesia de los Venerables Sacerdotes)
  • Újvilági levéltár (Archivo General de Indias)
  • Királyi fegyverraktár (Real Maestranza de Artillería)
  • Aranytorony (Torre del Oro)
  • Maestranza Aréna (Plaza de Toros): a legjellegzetesebbnek tartott aréna az országban
  • II. Izabella-híd (Puente de Isabel II)
  • Szent Anna-templom (Iglesia de Santa Ana)
  • Szent Thelmusz-palota (Palacio de San Telmo)
  • Egyetem (Universidad)
  • Kolumbusz-emlékmű (Monumento a Colón)
  • Kolumbusz tojása (óriásszobor)
  • Fehér Szűz Mária-templom (Iglesia de Santa María la Blanca)
  • Szent Kereszt-templom (Iglesia de Santa Cruz)
  • Szent Bernát-templom (Iglesia de San Bernardo)
  • Lope de Vega Színház (Teatro Lope de Vega)
  • Mária Lujza-park (Parque María Luisa)
  • Királyi Pavilon (Pabellón Real)
  • Metropol Parasol, a világ egyik legnagyobb faszerkezetű építménye az Encarnación téren
  • Torre Sevilla, a több mint 180 méteres felhőkarcoló a város legmagasabb épülete[2]

Múzeumok, kiállítások[szerkesztés]

  • Szépművészeti Múzeum (Museo de Bellas Artes)
  • Népművészeti Múzeum (Museo de Artes y Costumbres Populares)
  • Murillo Múzeum (Casa de Murillo): Murillo egykori háza volt
  • Régészeti Múzeum (Museo Arqueológico)
  • Expo ′92, az 1992-es világkiállítás helyszíne, ahol bemutatták az István, a király című magyar rockoperát is. A világkiállításra épült Plaza de Españán forgatták a Csillagok Háborúja egyik jelenetét.

Oktatás[szerkesztés]

Sevilla egyetemei:

  • Universidad de Sevilla – Sevillai Egyetem
  • Pablo de Olavide Egyetem

Kultúra[szerkesztés]

Színházak[szerkesztés]

A város legnagyobb és legjelentősebb színháza, a neobarokk-eklektikus stílusban épület Teatro Lope de Vega, amely 4600 négyzetméteres és 1100 nézőt képes befogadni. Színházi előadások mellett koncertek, dzsessz, flamenco estek, operaelőadások kerülnek megrendezésre a színházban.

Jelentős színházak még a Teatro de la Maestranza, Auditorio Rocío Jurado és a Teatro Central.

Fesztiválok[szerkesztés]

Bienal de Flamenco[szerkesztés]

A város rendezi meg kétévente a Bienal nevű flamenco fesztivált, amely a világ egyik legjelentősebb flamenco fesztiváljaként van számon tartva.[3]

Velá de Santiago y Santa Ana[szerkesztés]

A város Triana negyedében megrendezett szabadtéri nyári fesztivál, sport műsorokkal, előadásokkal, kulturális műsorokkal, amivel Szent Annának és Szent Jakab tiszteletére tartanak.[4]

Sevilla-i Nagyhét[szerkesztés]

Spanyolországban és Latin-Amerikában nagyhéthez számos ünnepség és fesztivál is kapcsolódik, ezek között a sevillai nagyhét kiemelkedő jelentőségű. A nagyhét fénypontja, a körmenet, aminek keretében Szűz Mária és Jézus Krisztus szobrait hordozzák végig a különböző vallásos testvériségek.[5] [6] [7] [8]

Gazdaság[szerkesztés]

A városban állítják össze a Renault autókat. Sevilla Spanyolország tengeri kereskedelmének egyik fontos kapuja. A szárazföld belsejében fekvő várost a XIII. Alfonz-csatorna köti össze az Atlanti-óceánnal. A kikötő forgalmának nagy részét a város nehézipari vállalatainak részére beszállított ércek és szén, illetve kőolaj alkotják.

Közlekedés[szerkesztés]

Buszok[szerkesztés]

A városban a TUSSAM vállalat üzemelteti a buszjáratokat. A város két legfőbb buszpályaudvara a Plaza de Armas és a Prado de San Sebastián buszpályaudvar. A Plaza de Armasi terminálról a buszok számos spanyol városba és Lisszabonba mennek. A Prado de San Sebastianon található terminálról elsősorban Andalúzia más tartományi központjaiba: Almeríába, Malagaba, Cadízba, Huelvába, Jaénbe mennek közvetlen buszok.

Metró[szerkesztés]

A sevillai metró, egyetlen vonalból áll, 22 állomással. A város délkeleti részét köti össze a belvárossal és az egykori világkiállításra épült negyedet. A hálózat közvetlen átszállást biztosít a Prado de San Sebastiánon található buszpályaudvarra. Spanyolország sorban hatodik városa, ahol metróhálózat építésébe kezdtek.

Vasút[szerkesztés]

A város főpályaudvar az Estación de Santa Justa, ahova a helyi érdekű vasútnak számító Cercanías vonalai mellett, az AVE vonatok is beérkeznek.

Légi közlekedés[szerkesztés]

A város nemzetközi repülőtér, a San Pablo repülőtér, amely a Vueling és Ryanair légitársaságok egyik bázisrepülőtere is, 2017-ben évi több mint 5 millió utasa volt a repülőtérnek. A legforgalmasabb úticélnak Barcelona, Párizs, Madrid, Mallorca és London számítanak. A repülőtérről a Plaza de Armas buszpályaudvarra mennek a transzfer buszok.

Sportélete[szerkesztés]

A városban két nagy labdarúgóklub működik: a Sevilla FC és a Real Betis. Előbbi otthona az Estadio Ramón Sánchez-Pizjuán, utóbbié a Benito Villamarín Stadion. A harmadik nagy sportlétesítmény Sevillában az Estadio de La Cartuja, ahol rendeztek többek között atlétikai világbajnokságot (1999-ben), UEFA-kupa-döntőt (2003-ban) és labdarúgó-Európa-bajnoki mérkőzéseket (2021-ben) is.

Híres emberek[szerkesztés]

Gustavo Adolfo Bécquer
Diego Velazquez

Festőművészek[szerkesztés]

Írók, költők[szerkesztés]

Zeneszerzők[szerkesztés]

Énekesek[szerkesztés]

Politikusok, uralkodók, katonák[szerkesztés]

Tudósok[szerkesztés]

Testvértelepülések[szerkesztés]

Képek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  • A Pallas nagy lexikona
  • Szentirmai József és Szentirmainé Bánlaky Cecília: Spanyolország (Panoráma útikönyvek, Medicina Könyvkiadó Rt., Bp. 1995.) ISBN 963-243-838-8

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Municipal Register of Spain of 2023
  2. Los 10 edificios más altos de Sevilla (spanyol nyelven). El Correo de Andalucía, 2019. december 19. (Hozzáférés: 2021. június 30.)
  3. la Bienal de Flamenco de Sevilla. Labienal.com . [2019. november 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. április 14.)
  4. La velá de Santiago y Santa Ana en Triana, Sevilla. (európai spanyol nyelven). Visitar Sevilla , 2014. július 16.
  5. (2012. június 8.) „Determinants of cultural and popular celebration attendance: the case study of Seville Spring Fiestas”. Journal of Cultural Economics 37 (1), 87–107. o. DOI:10.1007/s10824-012-9167-5.  
  6. Holy Week in Seville. Tourism of Seville
  7. Popular festivities in Seville, Spain: Easter Week in Sevilla in Spain. Spain Info US , 2007. április 23.
  8. Itinerario Oficial Semana Santa de Sevilla 2018 (európai spanyol nyelven). Semana-santa.org

További információk[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]