Ugrás a tartalomhoz

A Kárpátok és más európai régiók ősbükkösei

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A Kárpátok és más európai régiók ősbükkösei
Világörökség
Stužica
Stužica
Adatok
OrszágAlbánia, Ausztria, Belgium, Bosznia-Hercegovina, Bulgária, Csehország, Észak-Macedónia, Franciaország, Horvátország, Lengyelország, Németország, Olaszország, Románia, Spanyolország, Svájc, Szlovákia, Szlovénia, Ukrajna
Világörökség-azonosító
TípusTermészeti helyszín
KritériumokIX
Felvétel éve2007, 2011, 2017, 2021
Elhelyezkedése
A Kárpátok és más európai régiók ősbükkösei (Európa)
A Kárpátok és más európai régiók ősbükkösei
A Kárpátok és más európai régiók ősbükkösei
Pozíció Európa térképén
é. sz. 49°, k. h. 15°49.000000°N 15.000000°EKoordináták: é. sz. 49°, k. h. 15°49.000000°N 15.000000°E

A Kárpátok és más európai régiók ősbükkösei egy nemzetközi, sorozatosan kibővített UNESCO világörökségi terület, amely különleges módon 18 európai ország 93 területét foglalja magába.[1] Kezdetben Szlovákia és Ukrajna területén, a Vihorlat hegységben fekvő Poloniny Nemzeti Parkban, közelebbről Rožok, Havešová és Stužica védett területein fekvő, érintetlen állapotban fennmaradt mérsékelt égövi erdőségeit foglalta magába, és 2007. június 28-a óta a világörökség része volt. 2011-től az eredetileg 29 278 hektárnyi területet kiterjesztették további öt erdővel (4391 hektárral), és az elnevezése a Kárpátok és Németország ősbükkösei lett. 2017-ben a világörökségi védelemben részesülő területet ismét kiterjesztették, amely így különböző, egymással össze nem függő erdőket tartalmaz Albánia, Ausztria, Belgium, Bosznia-Hercegovina, Bulgária, Csehország, Észak-Macedónia, Franciaország, Horvátország, Lengyelország, Németország, Olaszország, Románia, Spanyolország, Svájc, Szlovákia, Szlovénia, Ukrajna területén. A helyszín teljes területe 98 124 hektár.

A két albániai helyszín 2017 óta része a világörökségi helyszínnek.

Gash-völgy
Rrajca

A rrajcai ősbükkös 2129 hektáros és 2570 hektáros védőövezettel rendelkező területe a Shebenik–Jabllanica Nemzeti Park része. Gyakorlatilag érintetlen ősbükköse a Bustrica-patak felső völgyét övezi, a faállomány egyedeinek életkora a 180 évet is elérheti. Védelme rendkívül szigorú, 2016-ban turisták által csak kivételes alkalmakkor volt látogatható. Az erdőállomány uralkodó fafaja az európai bükk (Fagus sylvatica), amely a makedón jegenyefenyővel, a balkáni selyemfenyővel és a lisztes berkenyével elegyes társulásokat alkot. A területen élő növényfajok közül huszonhárom az albániai, kettő az európai vörös listán szerepel veszélyeztetett státusszal, emellett nyolc faj endemikus Albániában, további hét pedig a Balkán-félszigeten. Az itt élő állatfajok közül tizennégy veszélyeztetett státuszú Albániában.[2] A park a kritikusan veszélyeztetett balkáni hiúz egyik utolsó megmaradt természetes élőhelye.

Szlovákia (2007 óta)

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1964-ben lett védett. A szinnai járásban, Kálnarosztoka település mellett található. Területe 1 713 200 m². A védettséget elsősorban az ősbükkös jellegű erdők miatt kapta, ahol az itt élő lombhullató fák: juhar, kőris, szil különleges példányai fordulnak elő. Ezért Havešová kiváló helyszíne a tudományos-kutatói, oktató, és kulturális-nevelői munkának.

Stužica természetvédelmi terület Szlovákia legkeletibb csücskében, Szlovákia, Lengyelország, Ukrajna közös határán található Poloniny Nemzeti Parkban található folyóvölgyben fekszik. Itt tekinthető meg egy részlet a Kárpátok ősbükköseiből. A Kremenec hegy körül elterülő terület 1965-ben kapott állami védelmet. 1974-ben és 1993-ban további területeket csatoltak hozzá, így lett mára 761 hektár nagyságú. Több, ősbükkös jellegű erdő található itt, melyek különböző fejlődési stádiumot mutatnak. Különösen elterjedt és ősi faj itt a jegenyefenyő, a bükk és a hegyi juhar. Az ősbükkösben számos eredeti kárpáti és jó néhány endemikus növényfaj, gombafélék és állatok élnek. Stužica az egyik legfontosabb védett terület Szlovákiában, és nemzetközi jelentősége is számottevő.

Ukrajna (2007 óta, kibővítve 2017)

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Azonosító[3]Név, helyszínOrszágKoordinátákTerületPufferterület
1133-001CsornahoraUkrajnaN48 8 25 E24 23 352,476.8 ha12,925 ha
1133-003Erdészvölgy(wd)TerebesUkrajnaN47 56 21 E24 8 261,369.6 ha3,163.4 ha
1133-004MáramarosUkrajnaN47 56 12 E24 19 352,243.6 ha6,230.4 ha
1133-007PatkófaluUzsokUkrajnaN49 4 14 E22 3 12,532 ha3,615 ha
1133-008Fagyalos (Szvidovec)(wd)UkrajnaN48 11 21 E24 13 373,030.5 ha5,639.5 ha
1133-009Ugolyka–Széleslonka(wd)UkrajnaN48 18 22 E23 41 4611,860 ha3,301 ha
1133ter-070GorgánokUkrajnaN48 28 19 E24 17 58753.48 ha4,637.59 ha
1133ter-071Roztoccsja(wd)UkrajnaN49 57 44 E23 38 58384.81 ha598.21 ha
1133ter-072Szatanyivszka DacsaUkrajnaN49 10 26 E26 14 56212.01 ha559.37 ha
1133ter-073Szinevér(wd)Darvajka(wd)UkrajnaN48 29 14 E23 44 561,588.46 ha312.32 ha
1133ter-074Szinevér–KvaszovecUkrajnaN48 23 6 E23 42 46561.62 ha333.63 ha
1133ter-075Szinevér–Sztrimba(wd)UkrajnaN48 27 11 E23 47 48260.65 ha191.14 ha
1133ter-076Szinevér–ÉgermezőUkrajnaN48 21 20 E23 39 36454.31 ha253.85 ha
1133ter-077Elvarázsolt Vidék(wd)Ilosva(wd)UkrajnaN48 27 9 E23 5 2393.97 ha1,275.44 ha
1133ter-078Elvarázsolt Vidék–Borló(wd)UkrajnaN48 25 21 E23 9 421,164.16 ha1133ter-077-tel közös
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Stužica című szlovák Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Havešová című szlovák Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
  • Ez a szócikk részben vagy egészben az Alte Buchenwälder und Buchenurwälder der Karpaten und anderer Regionen Europas című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
  1. "Ancient and Primeval Beech Forests of the Carpathians and Other Regions of Europe". whc.unesco.org. Hozzáférés: 2025. április 28.
  2. Nomination dossier to the UNESCO for the inscription on the World Heritage List: “Primeval Beech Forests of the Carpathians and Other Regions of Europe” as extension to the existing Natural World Heritage Site ”Primeval Beech Forests of the Carpathians and the Ancient Beech Forests of Germany” (1133bis). UNESCO (2016) (Hozzáférés: 2018. március 25.)
  3. "Ancient and Primeval Beech Forests of the Carpathians and Other Regions of Europe" (angol nyelven). UNESCO Világörökség. 2021. Hozzáférés: 2021. április 11.