A Kárpátok és más európai régiók ősbükkösei

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
A Kárpátok és más európai régiók ősbükkösei
Világörökség
Stužica
Stužica
Adatok
OrszágAlbánia, Ausztria, Belgium, Bulgária, Horvátország, Németország, Olaszország, Románia, Spanyolország, Szlovákia, Szlovénia, Ukrajna
Világörökség-azonosító1133
TípusTermészeti helyszín
KritériumokIX
Felvétel éve2007, 2011, 2017
Elhelyezkedése
A Kárpátok és más európai régiók ősbükkösei (Európa)
A Kárpátok és más európai régiók ősbükkösei
A Kárpátok és más európai régiók ősbükkösei
Pozíció Európa térképén
é. sz. 49° 05′ 10″, k. h. 22° 32′ 10″Koordináták: é. sz. 49° 05′ 10″, k. h. 22° 32′ 10″
Commons

A Kárpátok és más európai régiók ősbükkösei kezdetben Szlovákia és Ukrajna területén, a Vihorlat hegységben fekvő Poloniny Nemzeti Parkban, közelebbről Rožok, Havešová és Stužica védett területein fekvő, érintetlen állapotban fennmaradt mérsékelt égövi erdőségeit foglalta magába, és 2007. június 28-a óta a Világörökség része volt. 2011-től az eredetileg 29 278 hektárnyi területet kiterjesztették további öt erdővel (4391 hektárral), és az elnevezése a Kárpátok és Németország ősbükkösei lett. 2017-ben a világörökségi védelemben részesülő területet ismét kiterjesztették, amely így különböző, egymással össze nem függő erdőket tartalmaz Albánia, Ausztria, Belgium, Bulgária, Horvátország, Németország, Olaszország, Románia, Spanyolország, Szlovákia, Szlovénia, Ukrajna területén. A helyszín teljes területe 92,023 hektár, amelynek mintegy 30%-a Ukrajnában található.

Albánia[szerkesztés]

A két albániai helyszín 2017 óta része a világörökségi helyszínnek.

Gash-völgy
Rrajca

A rrajcai ősbükkös 2129 hektáros és 2570 hektáros védőövezettel rendelkező területe a Shebenik-jabllanicai Nemzeti Park része. Gyakorlatilag érintetlen ősbükköse a Bustrica-patak felső völgyét övezi, a faállomány egyedeinek életkora a 180 évet is elérheti. Védelme rendkívül szigorú, 2016-ban turisták által csak kivételes alkalmakkor volt látogatható. Az erdőállomány uralkodó fafaja az európai bükk (Fagus sylvatica), amely a makedón jegenyefenyővel, a balkáni selyemfenyővel és a lisztes berkenyével elegyes társulásokat alkot. A területen élő növényfajok közül huszonhárom az albániai, kettő az európai vörös listán szerepel veszélyeztetett státusszal, emellett nyolc faj endemikus Albániában, további hét pedig a Balkán-félszigeten. Az itt élő állatfajok közül tizennégy veszélyeztetett státusú Albániában.[1]

Szlovákia[szerkesztés]

Havešová[szerkesztés]

1964-ben lett védett. A szinnai járásban, Kálnarosztoka település mellett található. Területe 1 713 200 m². A védettséget elsősorban az ősbükkös jellegű erdők miatt kapta, ahol az itt élő lombhullató fák: juhar, kőris, szil különleges példányai fordulnak elő. Ezért Havešová kiváló helyszíne a tudományos-kutatói, oktató, és kulturális-nevelői munkának.

Stužica[szerkesztés]

Stužica természetvédelmi terület Szlovákia legkeletibb csücskében, Szlovákia, Lengyelország, Ukrajna közös határán található Poloniny Nemzeti Parkban található folyóvölgyben fekszik. Itt tekinthető meg egy részlet a Kárpátok ősbükköseiből. A Kremenec hegy körül elterülő terület 1965-ben kapott állami védelmet. 1974-ben és 1993-ban további területeket csatoltak hozzá, így lett mára 761 hektár nagyságú. Több, ősbükkös jellegű erdő található itt, melyek különböző fejlődési stádiumot mutatnak. Különösen elterjedt és ősi faj itt a jegenyefenyő, a bükk és a hegyi juhar. Az ősbükkösben számos eredeti kárpáti és jó néhány endemikus növényfaj, gombafélék és állatok élnek. Stužica az egyik legfontosabb védett terület Szlovákiában, és nemzetközi jelentősége is számottevő.

Fordítás[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]