A Kárpátok és más európai régiók ősbükkösei

	A Kárpátok és más európai régiók ősbükkösei
	Világörökség
	Stužica
	Adatok
Ország	Albánia, Ausztria, Belgium, Bulgária, Horvátország, Németország, Olaszország, Románia, Spanyolország, Szlovákia, Szlovénia, Ukrajna
Világörökség-azonosító	1133
Típus	Természeti helyszín
Kritériumok	IX
Felvétel éve	2007, 2011, 2017
	Elhelyezkedése
	A Kárpátok és más európai régiók ősbükkösei Pozíció Európa térképén
	é. sz. 49°, k. h. 15°Koordináták: é. sz. 49°, k. h. 15°
	A Wikimédia Commons tartalmaz A Kárpátok és más európai régiók ősbükkösei témájú médiaállományokat.

A Kárpátok és más európai régiók ősbükkösei kezdetben Szlovákia és Ukrajna területén, a Vihorlat hegységben fekvő Poloniny Nemzeti Parkban, közelebbről Rožok, Havešová és Stužica védett területein fekvő, érintetlen állapotban fennmaradt mérsékelt égövi erdőségeit foglalta magába, és 2007. június 28-a óta a Világörökség része volt. 2011-től az eredetileg 29 278 hektárnyi területet kiterjesztették további öt erdővel (4391 hektárral), és az elnevezése a Kárpátok és Németország ősbükkösei lett. 2017-ben a világörökségi védelemben részesülő területet ismét kiterjesztették, amely így különböző, egymással össze nem függő erdőket tartalmaz Albánia, Ausztria, Belgium, Bulgária, Horvátország, Németország, Olaszország, Románia, Spanyolország, Szlovákia, Szlovénia, Ukrajna területén. A helyszín teljes területe 92,023 hektár, amelynek mintegy 30%-a Ukrajnában található.

Albánia[szerkesztés]

Ez a szakasz egyelőre erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

A két albániai helyszín 2017 óta része a világörökségi helyszínnek.

Gash-völgy

Rrajca

Bővebben: Rrajcai ősbükkös

A rrajcai ősbükkös 2129 hektáros és 2570 hektáros védőövezettel rendelkező területe a Shebenik-jabllanicai Nemzeti Park része. Gyakorlatilag érintetlen ősbükköse a Bustrica-patak felső völgyét övezi, a faállomány egyedeinek életkora a 180 évet is elérheti. Védelme rendkívül szigorú, 2016-ban turisták által csak kivételes alkalmakkor volt látogatható. Az erdőállomány uralkodó fafaja az európai bükk (Fagus sylvatica), amely a makedón jegenyefenyővel, a balkáni selyemfenyővel és a lisztes berkenyével elegyes társulásokat alkot. A területen élő növényfajok közül huszonhárom az albániai, kettő az európai vörös listán szerepel veszélyeztetett státusszal, emellett nyolc faj endemikus Albániában, további hét pedig a Balkán-félszigeten. Az itt élő állatfajok közül tizennégy veszélyeztetett státusú Albániában.^[1]

Szlovákia[szerkesztés]

Havešová[szerkesztés]

1964-ben lett védett. A szinnai járásban, Kálnarosztoka település mellett található. Területe 1 713 200 m². A védettséget elsősorban az ősbükkös jellegű erdők miatt kapta, ahol az itt élő lombhullató fák: juhar, kőris, szil különleges példányai fordulnak elő. Ezért Havešová kiváló helyszíne a tudományos-kutatói, oktató, és kulturális-nevelői munkának.

Stužica[szerkesztés]

Stužica természetvédelmi terület Szlovákia legkeletibb csücskében, Szlovákia, Lengyelország, Ukrajna közös határán található Poloniny Nemzeti Parkban található folyóvölgyben fekszik. Itt tekinthető meg egy részlet a Kárpátok ősbükköseiből. A Kremenec hegy körül elterülő terület 1965-ben kapott állami védelmet. 1974-ben és 1993-ban további területeket csatoltak hozzá, így lett mára 761 hektár nagyságú. Több, ősbükkös jellegű erdő található itt, melyek különböző fejlődési stádiumot mutatnak. Különösen elterjedt és ősi faj itt a jegenyefenyő, a bükk és a hegyi juhar. Az ősbükkösben számos eredeti kárpáti és jó néhány endemikus növényfaj, gombafélék és állatok élnek. Stužica az egyik legfontosabb védett terület Szlovákiában, és nemzetközi jelentősége is számottevő.

Ez a világörökségről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!

Fordítás[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Stužica című szlovák Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.
Ez a szócikk részben vagy egészben a Havešová című szlovák Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.
Ez a szócikk részben vagy egészben az Alte Buchenwälder und Buchenurwälder der Karpaten und anderer Regionen Europas című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

Jegyzetek[szerkesztés]

↑ Nomination dossier to the UNESCO for the inscription on the World Heritage List: “Primeval Beech Forests of the Carpathians and Other Regions of Europe” as extension to the existing Natural World Heritage Site ”Primeval Beech Forests of the Carpathians and the Ancient Beech Forests of Germany” (1133bis). UNESCO (2016) (Hozzáférés: 2018. márc. 25.)

Források[szerkesztés]

Ancient and Primeval Beech Forests of the Carpathians and Other Regions of Europe (angol nyelven). UNESCO. (Hozzáférés: 2018. március 25.)

Világörökségportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1] Nomination dossier to the UNESCO for the inscription on the World Heritage List: “Primeval Beech Forests of the Carpathians and Other Regions of Europe” as extension to the existing Natural World Heritage Site ”Primeval Beech Forests of the Carpathians and the Ancient Beech Forests of Germany” (1133bis). UNESCO (2016) (Hozzáférés: 2018. márc. 25.)

[s-2] Svájccal közös

[3] Ausztriával, Franciaországgal, Németországgal, Svájccal és Szlovéniával közös

[4] Horvátországgal, Meontenegróval közös

[1]

[1]

[2]

[3]

A Kárpátok és más európai régiók ősbükkösei
Világörökség

Stužica
Adatok
Ország	Albánia, Ausztria, Belgium, Bulgária, Horvátország, Németország, Olaszország, Románia, Spanyolország, Szlovákia, Szlovénia, Ukrajna
Világörökség-azonosító	1133
Típus	Természeti helyszín
Kritériumok	IX
Felvétel éve	2007, 2011, 2017
Elhelyezkedése
A Kárpátok és más európai régiók ősbükkösei Pozíció Európa térképén
é. sz. 49°, k. h. 15°49, 15Koordináták: é. sz. 49°, k. h. 15°49, 15
A Wikimédia Commons tartalmaz A Kárpátok és más európai régiók ősbükkösei témájú médiaállományokat.