Dubrovnik óvárosa

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Dubrovnik óvárosa
Világörökség
Dubrovnik crop.jpg
Adatok
OrszágHorvátország
Világörökség-azonosító95ter-001
TípusKulturális helyszín
KritériumokI, III, IV
Felvétel éve1979
Elhelyezkedése
Dubrovnik óvárosa (Horvátország)
Dubrovnik óvárosa
Dubrovnik óvárosa
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 42° 39′ 02″, k. h. 18° 05′ 29″Koordináták: é. sz. 42° 39′ 02″, k. h. 18° 05′ 29″
A Wikimédia Commons tartalmaz Dubrovnik óvárosa témájú médiaállományokat.

Dubrovnik óvárosa, vagy hivatalos megnevezéssel Dubrovnik városának történelmi központja a horvátországi Dubrovnik városának 1979 óta UNESCO világörökségi védelmet élvező kulturális helyszíne.

Története[szerkesztés]

Lásd még: Dubrovnik története

A Belváros[szerkesztés]

Az erődrendszer[szerkesztés]

A Főbb intézmények[szerkesztés]

A polgárváros építészete[szerkesztés]

  • A hercegi udvar / Knežev dvor valamikor a Raguzai Köztársaság központja, ma múzeum.
  • A Sponza-palota/ Palača Divona tj. Sponza (ul. Polača 9-11), amely gótikus-reneszánsz stílusban épült. Itt korábban bank és pénzverde volt.
  • Skočibuha-palota/ Palača Skočibuha (Restićeva 1),
  • Stay-palota/ Palača Stay (Između Polača utca 9–11.)– 1991-ben megsérült
  • Isusović-Braichi-palota/ Palača Isusović-Braichi (Prijeko 24) ,
  • Ranjina-palota / Palača Ranjina (braće Andrijića utca 10.)– gótikus-reneszánsz palota a 15. századból.
  • Sorgo-palota / Palača Sorkočević (Držićeva poljana 3.)– 17. század végén építették.
  • Pozza-palota / Palača Pucić (Od puča 1)– Barokk palota a 17. századból, ma luxushotel.
  • Trifoni-Giorgi-palota/ Palača Trifoni-Đorđić (Od puča 17, Široka 5)
  • Városi harangtorony vagy óratorony / Gradski zvonik– először 1444-ben építették. A ma is látható tornyot 1929-ben emelték. Harangja eredeti, 2 tonnás.
  • Magtár és arzenál / žitnicom i arsenalom
  • Kase hullámtörő / Valobran Kaše a régi kikötőnél

Egyházi építészet[szerkesztés]

Egyebek[szerkesztés]

Irodalom[szerkesztés]

  • UNESCO: A világ természeti csodái és kulturkincsei 1. k. Délkelet-Európa (15. sz. obj.) – Alexandra K. 1997. – ISBN 963-367-245-7
  • Antun Travirka: Dubrovnik Das goldene Buch – Forum, Zadar, 2005. – ISBN 953-179-752-8 – Magyar fordítás: Kiss Tamás (KT_ Archív VEML)
  • Antun Ttravirka: Dalmatien Geschichte, Kultur, Künstlerisches Erbe - Forum Zadar 2008. – ISBN 978-953-179-713-9 - Magyar fordítás: Kiss Tamás (KT_ Archív VEML)
  • Encyclopedia Britannica Hungarica CD ver.2005.
  • Bács Gyula: Jugoszlávia Útikönyv – Panoráma K. Bp. 1968. – Kossuth Ny. sz.: P-75012-i-6871

További információk[szerkesztés]