Pecserszka lavra
| Ez a kolostor a világörökség része |
| Pecserszka lavra | |
| A Pecserszka lavra a Dnyeper felől | |
| Település | Kijev |
| Ország | |
| Vallás | keleti ortodox kereszténység |
| Építési adatok | |
| Típus | Kulturális helyszín |
| Stílus | ukrán barokk |
| Építés befejezése | 1051 |
| Építtető | Saint Anthony of Kyiv |
| Világörökségi adatok | |
| Világörökség-azonosító | 527-002 |
| Típus | Kulturális világörökségi helyszínek |
| Kritériumok | I, II, III, IV |
| Felvétel éve | 1990 |
| Elhelyezkedése | |
![]() | |
| A Pecserszka lavra hivatalos honlapja | |
A Kijevi barlangkolostor vagy Pecserszka lavra (ukránul: Печерська лавра) ortodox barlangkolostor, lavra Kijev Pecserszk városrészében, a Dnyeper partján. A Kijevi Rusz idejében az ortodox egyház egyik fontos központja volt. Az ukrán ortodox egyház (Moszkvai Patriarchátus) fejének, Volodimir metropolitának a székhelye.
1051-ben, Bölcs Jaroszlav uralkodása idején alapította két szerzetes, Antonyij és Feodoszij. A kolostor létrejöttével az újonnan létrejött keresztény vallás elterjedt az egész Kijevi Ruszban és ez Kijevet vallási központtá emelte az ortodox keresztények számára. A szerzetesek itt a barlangokban imádkoztak, éltek és temetkeztek. A barlangok hideg és nedves klímája lehetővé tette a testeknek a természetes mumifikációját. Ez a jelenség tovább növelte a kolostor hírnevét. A szerzetesek testei szinte tökéletes állapotban fennmaradtak napjainkig.
A kolostor terület 28 ha, amely nem tartalmazza a templomokat, a tornyokat és a földalatti barlangrendszert. Nyitva: 8-20. Belépő: 50 hrivnya.(2012).[1] A legközelebbi metrómegálló az Arszenalna.
1990-ben az UNESCO a Szent Szófia-székesegyházzal együtt a Pecserszka lavrát felvette a világörökségi listára. 2007-ben Ukrajna hét csodájának egyike lett. A 2022-ben kezdődő orosz–ukrán háború miatt a helyszín 2023-ban felkerült a veszélyeztetett világörökségi helyszínek listájára.
A Pecserszka lavrát két kolostor alkotja: a Felső lavra és az Alsó lavra.
Felső lavra
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A Felső lavra területe állami tulajdonban van, az ott található épületek többségében múzeumoknak és kiállítótermeknek adnak helyet.
Alsó lavra
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Az Alsó lavra az ukrán ortodox egyház tulajdonában van, a területén lévő épületek vallási és egyházi célokat szolgálnak. Területe két részre oszlik: a Közeli Barlangok és a Távoli Barlangok.

Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ "Pecserszka Lavra". 2017. június 10. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2013. április 19.
