Ukrajna világörökségi helyszínei

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Ukrajna területéről eddig hét helyszín került fel a világörökségi listára, tizenhét helyszín a javaslati listán várakozik a felvételre.

Kijów - Sobór Mądrości Bożej 01.jpg Kijev: Szent Szófia-székesegyház és a kapcsolódó kolostorépületek, a Pecserszka lavra (barlangkolostor)
1990, kisebb módosítás: 2005
Kulturális (I)(II)(III)(IV)
Védett terület: 28,52 ha, puffer zóna: 220,15 ha, hivatkozás: 527
A kijevi Szent Szófia-katedrális a 11. században létrehozott kijevi keresztény fejedelemség jelképe, amelyet a konstantinápolyi Hagia Szophia templom mintájára és annak riválisaként terveztek. Az öthajós, négyzetes alaprajzú görög kereszt alakú templomot 1037-ben kezdték el építeni Bölcs Jaroszláv uralkodása alatt. Az 55 méter széles, 37 méter hosszú és 29 méter magas belső tér a későbbi átépítések ellenére is megőrizte bizánci jellegét. A Pecserszk Lavra (kolostor) a Dnyeper folyó partján magasodik, építését a 11. században remeték kezdték el egy barlangrendszer fölött. A mongolok és a tatárok is elpusztították, többször átépítették többek között a 17. században is, majd ezt követően teljesen újjáépítették. A barlangokat a szerzetesek temetkezőhelynek használták, bejárataik a Mindenszentek-templomnál és a Szent Anna-templomnál találhatók. Az épületegyüttesen belül három 12. századi templom maradt fenn közülük legjelentősebb a Mennybemenetel-katedrális amelyet a II. világháború után újjá kellett építeni. A kolostorhoz tartozik még egy óratorony és egy refektórium is, amik az épületkomplexum jellegzetes elemei.
Кафедральний собор у Львові.jpg Lviv történelmi központja
1998, kisebb módosítás: 2008
Kulturális (II)(V)
Védett terület:120 ha, puffer zóna: 2 441 ha, hivatkozás: 211
A 13. században egy korábbi szláv település helyére alapított város évszázadokon át Kelet-Európa egyik virágzó közigazgatási, kereskedelmi és vallási központja volt. A jelentős kelet-nyugati kereskedelmi útvonalak és a Kárpátok hágóinak közelében fekvő település építészete itáliai és német elemeket ötvözött a kelet-európai hagyományokkal. 1349-től Lengyelországhoz tartozott, 1648-ban kozákok, 1704-ben svédek foglalták el. 1772-ben Ausztria része lett és 1918-ig a Habsburg Galícia fővárosa volt. 1945-ben került a Szovjetunióhoz, majd annak szétesése után jelenleg Nyugat-Ukrajna kulturális és közlekedési csomópontja. A városközpontban ma is felismerhető a középkori városszerkezet és megkülönböztethető az ukránok, az örmények, a zsidók, a németek, a lengyelek, az olaszok és a magyarok által lakott városrészek. Legkorábban kialakult városmagjához a felsőváros és közvetlen környezete tartozott öt templommal. Lviv legfőbb látnivalója a Piactér, közepén egy toronnyal valamint a teret szegélyező reneszánsz, barokk és klasszicista stílusban emelt épületek.
Struve Geodetic Arc-fr.svg Struve földmérő vonal
 Észtország,  Fehéroroszország,  Finnország,  Lettország,  Litvánia,  Moldova,  Norvégia,  Oroszország,  Svédország és  Ukrajna közös világörökségi helyszíne.
2005
Kulturális (I)(IV)(VI)
Hivatkozás: 1187
A 19. századra a háromszögeléses módszer módszer már elérte azt a fejlettségi szintet, hogy rendszeresen alkalmazták a földméréseknél. Friedrich Georg Wilhelm von Struve német csillagász eldöntötte, hogy ezzel a módszerrel pontosan meghatározza a Föld formáját és nagyságát. A méréseket úgynevezett háromszögelési technikával, mérőpontok által meghatározott háromszöghálózat segítségével végezték. A munkát 1816-ban kezdték el és majdnem negyven évvel később 1855-ben fejezték be. A cél a tartui meridián, a Tartu városán áthaladó hosszúsági kör pontos megmérése volt. A tíz országon (Norvégia, Svédország, Finnország, Oroszország, Észtország, Lettország, Litvánia, Fehéroroszország, Ukrajna, Moldovai Köztársaság) áthaladó földmérő vonal a Jeges-tengertől a Fekete-tengerig húzódik, hossza 2820 kilométer, 258 háromszögből és 265 felsőrendű és 60 alsórendű pontból áll. A telepített mérési pontokból napjainkra 34 maradt meg.
Stužica primeval forest, Slovakia.jpg A Kárpátok és más európai régiók ősbükkösei
 Albánia,  Ausztria,  Belgium,  Bosznia-Hercegovina,  Bulgária,  Csehország,  Észak-Macedónia,  Franciaország,  Horvátország,  Lengyelország,  Németország,  Olaszország,  Románia,  Svájc,  Szlovákia,  Szlovénia, Flag of Spain.svg Spanyolország és  Ukrajna közös világörökségi helyszíne
2007 (ukrajnai helyszínek), kiterjesztés: 2011, 2017, 2021
Természeti (IX)
Védett terület: 98 125 ha, puffer zóna: 294 716 ha, hivatkozás: 1133
Ez a határokon átnyúló, többször kiterjesztett helyszín Európa legnagyobb kiterjedésű ősbükköse, jelenleg 18 ország közös világörökségi helyszíne és összesen 94 védett területből áll. Kezdetben az Északkeleti-Kárpátok déli lejtőin, Szlovákia keleti részén és Ukrajnában található védett területhez összesen 10 természetvédelmi körzet tartozott, ezek közül hat Ukrajnában négy pedig Szlovákiában található. Ezek a védett területek egy 185 kilométer hosszú tengelyen fekszenek, tengerszint feletti magasságuk 210 és 1700 méter között váltakozik. A teljes védett övezet eredetileg háromszáz négyzetkilométert foglalt el, majd 2011-ben a helyszínt öt újabb, Németországban található bükkerdővel egészítették ki. A következő kiterjesztés óta, 2017-től a helyszínhez tartoznak mediterrán területek, az Alpok, a Dinári-hegység és a Pireneusok ősbükkösei is. Az utolsó, 2021-es kiterjesztés során bosznia-hercegovinai, csehországi, észak-macedóniai, franciaországi, lengyelországi és svájci bükkösök kerültek a világörökségi listára. Az ősbükkösöben találhatók a világ legmagasabb és legöregebb bükkfái, és megfigyelhető a bükkerdők fejlődésének valamennyi fázisa. A Kárpátokban őshonos bükkfa a Dinári-hegység mellett csak ezeken a területeken vészelte át a jégkorszakot, majd egy rövid, néhány ezer éves időszak alatt elterjedt az egész kontinensen. Az őserdők a bükkfák felbecsülhetetlen értékű genetikai tárházai. A fák mellett található ökoszisztéma magán viseli a jégkorszak utáni élővilág valamennyi jellegzetességét, gazdag növény és állatvilágnak, köztük több védett fajnak nyújt életteret.
Резиденцiя буковинських митрополитiв 2.JPG Bukovina és Dalmácia ortodox metropolitáinak székhelye
2011
Kulturális (II)(III)(IV)
Védett terület: 8 ha, puffer zóna: 244,85 ha, hivatkozás: 1330
A Csernovic szélén elterülő épületkomplexum a korai historizmus kiemelkedő példája, az ortodox egyház hatalmának megtestesítője. A cseh származású építész, Josef Hlavka tervei szerint építették 1864 és 1882 között. Egy papneveldéből, egy templomból, egy kolostorból és egy parkból áll. Az épületeken gótikus és barokk jellegzetességek mellett bizánci elemek ismerhetők fel, ezek közül legszembetűnőbb a görög kereszt alaprajzú kupolás templom. A díszítőelemek ezzel szemben a helyi népművészet hatásáról tanúskodnak. A Gyülekező Terem eredeti tetőszerkezetét 1942-ben egy tűzvész elpusztította ezt az 1950-es években pótolták. 1945-ben védetté nyilvánították, 1955-től az épületegyüttesben egyetem működik, amellyel a városi tanács évente egyeztet az állagmegóvási munkákról.
Жовква .Церква Пр.Трійці (дер.).JPG Lengyelország és Ukrajna fatemplomai
 Lengyelország és  Ukrajna közös világörökségi helyszíne
2013
Kulturális (III)(IV)
Védett terület: 7,03 ha, puffer zóna: 92,73 ha, hivatkozás: 1424
A Kárpátok Lengyelországban és Ukrajnában elterülő részén álló tizenhat a 16. és a 19. század között emelt fatemplom az egykor széles körben elterjedt, és a szláv népeknél mai napig is élő ortodox fatemplom építészet kiemelkedő példája. A templomok szerkezetére a hármas felosztás, piramis alakú kupolák és harangtornyok jellemzőek. A vízszintesen elhelyezett farönköket a sarkoknál bonyolult összeillesztésekkel látták el, amelyek magas szintű szakmai tudást igényeltek. Az épületek kőalapra emelték, küszöbük szintén fából készült, falaikat és a tetőt is fazsindellyel borították be. A falak és a tető borítását 20-30 évenként meg kell újítani, ezeket a munkákat a közelmúltban elvégezték így az épületek jó állapotban vannak. A templomok megőrizték eredeti bejáratukat rajtuk az építkezés évszámával és az ácsok nevével. A templomok mellett temetőket alakítottak ki, és időnként harangtornyot is építettek. Az így kialakult épületegyütteseket fallal vették körül. A 16 templom közül 13-at jelenleg is templomként használnak, a fennmaradó hármat múzeumnak alakították át.
Chersonez Sewastopol2.jpg Herszon ókori város romjai
2013
Kulturális (II)(V)
Védett terület: 259,37 ha, puffer zóna: 3 041,08 ha, hivatkozás: 1411
Herszont az i. e. 5. században alapították dór görög telepesek a Krím-félsziget délnyugati részén. A görög polisz és a hozzá tartozó környező területek az i. e. 4. és az i. e. 3. században a görög gyarmatosítás egyik fontos központjai voltak a térségben. Ma is látható épületmaradványai az i. e. 5. századtól a 13. századig terjedő időben épültek, a városhoz tartozó szétszórt településmaradványokat egy tízezer hektáros területen azonosítottak. A város, amely kétezer éven keresztül megőrizte stratégiai fontosságát kereskedelmi csomópont volt, először a görög érdekszféra északnyugati részének egyik központjaként ahol kapcsolatban álltak többek között a szkítákkal is, később a római, bizánci, és a Fekete-tenger északi részén élő népek kereskedelmi partnereként. A városközponton kívül elhelyezkedő mezőgazdasági területeken veteményeskertek, falak, erődök, és kisegítő épületek maradványait tárták fel. A város 40 hektáros területéből eddig 10 hektáron folytattak ásatásokat, ami lehetővé tette a város történelmének és fejlődésének nyomon követését. A környező területeken eddig kevésbé vizsgálták, de szerkezete és kiterjedése így is ismertté vált. A 20. századi építkezések során a városközpont egy része megsemmisült mivel Szevasztopol külvárosa közel esik a romterülethez.

Javaslati lista[szerkesztés]

Kép Helyszín Felvétel Terület Besorolás Kritériumok Hivatkozás
Чернігів.Собор Бориса й Гліба.JPG Csernyihiv történelmi

belvárosa, 9-13.század

1989.09.13. Csernyihivi terület Kulturális (I)(II)(IV) 668
Стара фортеця.jpg Kamjanec-Pogyilszkij vára 1989.09.13. Hmelnickiji terület Kulturális (I)(II)(IV) 670
Тарасова світлиця.jpg Tarasz Sevcsenko síremléke és

Állami Történelemi és Kulturális Múzeum

1989.09.13. Cserkaszi terület Vegyes N/A 672
Przewalski's Horse Askania Nova.jpg Askania Nowa Nemzeti

Sztyeppe és Bioszféra Rezervátum

1989.09.13. Herszoni terület Kulturális (X) 673
Місток в парку.jpg Szofijivka dendrológiai park 2000.06.20. Cserkaszi terület Vegyes N/A 674
Hansaray1.jpg A krími kánok palotája,

Bagçesaray

2003.07.07. Krími Köztársaság Kulturális (I)(III)(V)(VI) 1820
Каменная-могила.jpg Kamyana Mohyla régészeti

helyszín

2006.08.11. Zaporizzsjai terület Kulturális (III)(VI) 5075
Обсерватория Ник.jpg Mikolajiv csillagászati

obszervatóriuma

2007.03.12. Mikolajivi terület Kulturális (II)(IV) 5116
Genoese fortress in Sudak, Crimea DSC1664.jpg A Szudáki vár műemlékei 2007.03.12. Krími Köztársaság Kulturális (II)(IV)(V) 5117
Обсерватория Ник.jpg Ukrajna csillagászati

obszervatóriumai

2008.01.30. Mikolajivi terület,

Kijevi terület, Odesszai terület, Krími Köztársaság

Kulturális (II)(IV)(VI) 5267
Одеський оперний театр.jpg Odessza történelmi belvárosa 2009.01.06. Odesszai terület Kulturális (I)(II)(III)(IV)(V) 5412
Андріївська церква DJI 0176.jpg Szent Szófia-székesegyházés hozzátartozó kolostori

épületek, Szent Cyril és Szent András templomai, Pecserszka lavra

2009.01.26. Kijev Kulturális (I)(II)(III)(IV) 5423
2006-06-15 Вид на Генуэзскую крепость с моря (1).jpg Kikötők és erődítmények a

genovai kereskedelmi útvonalakon

2010.09.16. Mikolajivi terület,

Kijevi terület, Odesszai terület, Krími Köztársaság

Kulturális (II)(IV) 5575
Mangup 10.jpg Gótia barlangvárosainak

kulturális tája

2012.09.24. Krími Köztársaság Vegyes (III)(V)(VI)(VII) 5773
Uplistsikhe cave city.jpg A krími kánok fővárosának

történelmi környéke Bahcsisarájban

2012.09.24. Krími Köztársaság Kulturális (II)(III)(V)(VI) 5774
Будинок держпромисловості, Харків DJI 0057.jpg Derzhprom, egy állami épület 2017.04.27. Harkivi terület Kulturális (IV) 6249
Bilhorod Dnistrovskyi.jpg Tyras-Bilhorod, a Fekete-

tengertől a Balti-tengerig

2019.07.22. Odesszai terület Kulturális (II)(IV)(VI) 6426

A jelenlegi világörökségi helyszínek elhelyezkedése[szerkesztés]

Ukrajna világörökségi helyszínei (Ukrajna)


Források[szerkesztés]