Ukrajna világörökségi helyszínei

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Ukrajna területéről eddig hét helyszín került fel a Világörökségi Listára, valamint tizenhat további helyszín a javaslati listán várakozik a felvételre.A világ kulturális és természeti örökségének védelméről szóló nemzetközi szerződést 2016 decemberéig 193 ország képviselői írták alá, köztük Ukrajna küldöttei 1988-ban.

Ukrajna világörökségi helyszínei
Név Kép Leírás Típus Év
Kijev: Szent Szófia-katedrális és a kapcsolódó kolostorépületek, a Pecserszka Lavra (barlangkolostor) Kijów - Sobór Mądrości Bożej 01.jpg A kijevi Szent Szófia-katedrális a 11. században létrehozott kijevi keresztény fejedelemség jelképe, amelyet a konstantinápolyi Hagia Szophia templom mintájára és annak riválisaként terveztek. Az öthajós, négyzetes alaprajzú görög kereszt alakú templomot 1037-ben kezdték el építeni Bölcs Jaroszláv uralkodása alatt. Az 55 méter széles, 37 méter hosszú és 29 méter magas belső tér a későbbi átépítések ellenére is megőrizte bizánci jellegét. A Pecserszk Lavra (kolostor) a Dnyeper folyó partján magasodik, építését a 11. században remeték kezdték el egy barlangrendszer fölött. A mongolok és a tatárok is elpusztították, többször átépítették többek között a 17. században is, majd ezt követően teljesen újjáépítették. A barlangokat a szerzetesek temetkezőhelynek használták, bejárataik a Mindenszentek-templomnál és a Szent Anna-templomnál találhatók. Az épületegyüttesen belül három 12. századi templom maradt fenn közülük legjelentősebb a Mennybemenetel-katedrális amelyet a II. világháború után újjá kellett építeni. A kolostorhoz tartozik még egy óratorony és egy refektórium is, amik az épületkomplexum jellegzetes elemei. kulturális 1990
Lviv történelmi központja Кафедральний собор у Львові.jpg A 13. században egy korábbi szláv település helyére alapított város évszázadokon át Kelet-Európa egyik virágzó közigazgatási, kereskedelmi és vallási központja volt. A jelentős kelet-nyugati kereskedelmi útvonalak és a Kárpátok hágóinak közelében fekvő település építészete itáliai és német elemeket ötvözött a kelet-európai hagyományokkal. 1349-től Lengyelországhoz tartozott, 1648-ban kozákok, 1704-ben svédek foglalták el. 1772-ben Ausztria része lett és 1918-ig a Habsburg Galícia fővárosa volt. 1945-ben került a Szovjetunióhoz, majd annak szétesése után jelenleg Nyugat-Ukrajna kulturális és közlekedési csomópontja. A városközpontban ma is felismerhető a középkori városszerkezet és megkülönböztethető az ukránok, az örmények, a zsidók, a németek, a lengyelek, az olaszok és a magyarok által lakott városrészek. Legkorábban kialakult városmagjához a felsőváros és közvetlen környezete tartozott öt templommal. Lviv legfőbb látnivalója a Piactér, közepén egy toronnyal valamint a teret szegélyező reneszánsz, barokk és klasszicista stílusban emelt épületek. kulturális 1998
Struve földmérő vonal Struve Geodetic Arc-fr.svg A 19. századra a háromszögeléses módszer módszer már elérte azt a fejlettségi szintet, hogy rendszeresen alkalmazták a földméréseknél. Friedrich Georg Wilhelm von Struve német csillagász eldöntötte, hogy ezzel a módszerrel pontosan meghatározza a Föld formáját és nagyságát. A méréseket úgynevezett háromszögelési technikával, mérőpontok által meghatározott háromszöghálózat segítségével végezték. A munkát 1816-ban kezdték el és majdnem negyven évvel később 1855-ben fejezték be. A cél a tartui meridián, a Tartu városán áthaladó hosszúsági kör pontos megmérése volt. A tíz országon (Norvégia, Svédország, Finnország, Oroszország, Észtország, Lettország, Litvánia, Fehéroroszország, Ukrajna, Moldovai Köztársaság) áthaladó földmérő vonal a Jeges-tengertől a Fekete-tengerig húzódik, hossza 2820 kilométer, 258 háromszögből és 265 felsőrendű és 60 alsórendű pontból áll. A telepített mérési pontokból napjainkra 34 maradt meg. kulturális 2005
A Kárpátok és Németország ősbükkösei (Németországgal és Szlovákiával közös) Stužica primeval forest, Slovakia.jpg Ez a határokon átnyúló helyszín Európa legnagyobb kiterjedésű ősbükköse. Az Északkeleti-Kárpátok déli lejtőin, Szlovákia keleti részén és Németországban található védett területhez eredetileg összesen 10 természetvédelmi körzet tartozott, ezek közül hat Ukrajnában 4 pedig Szlovákiában található. Ezek a védett területek egy 185 kilométer hosszú tengelyen fekszenek, tengerszint feletti magasságuk 210 és 1700 méter között váltakozik. A teljes védett övezet eredetileg 300 négyzetkilométert foglalt el, majd 2011-ben a helyszínt öt újabb, Németországban található bükkerdővel egészítették ki. Az ősbükkösben találhatók a világ legmagasabb és legöregebb bükkfái, és megfigyelhető a bükkerdők fejlődésének valamennyi fázisa. A Kárpátokban őshonos bükkfa a Dinári-hegység mellett csak ezeken a területeken vészelte át a jégkorszakot, az őserdő a bükkfák felbecsülhetetlen értékű genetikai tárháza. A fák mellett itt található ökoszisztéma magán viseli a jégkorszak utáni élővilág valamennyi jellegzetességét. A gazdag növény és állatvilág több védett fajnak nyújt életteret, köztük a fekete gólyának amely kizárólag ilyen érintetlen erdei környezetben maradhat fenn. természeti 2007
Bukovina és Dalmácia ortodox metropolitáinak székhelye Резиденцiя буковинських митрополитiв 2.JPG A Csernovic szélén elterülő épületkomplexum a korai historizmus kiemelkedő példája, az ortodox egyház hatalmának megtestesítője. A cseh származású építész, Josef Hlavka tervei szerint építették 1864 és 1882 között. Egy papneveldéből, egy templomból, egy kolostorból és egy parkból áll. Az épületeken gótikus és barokk jellegzetességek mellett bizánci elemek ismerhetők fel, ezek közül legszembetűnőbb a görög kereszt alaprajzú kupolás templom. A díszítőelemek ezzel szemben a helyi népművészet hatásáról tanúskodnak. A Gyülekező Terem eredeti tetőszerkezetét 1942-ben egy tűzvész elpusztította ezt az 1950-es években pótolták. 1945-ben védetté nyilvánították, 1955-től az épületegyüttesben egyetem működik, amellyel a városi tanács évente egyeztet az állagmegóvási munkákról. kulturális 2011
Lengyelország és Ukrajna fatemplomai (Lengyelországgal közös) Жовква .Церква Пр.Трійці (дер.).JPG A Kárpátok Lengyelországban és Ukrajnában elterülő részén álló tizenhat a 16. és a 19. század között emelt fatemplom az egykor széles körben elterjedt, és a szláv népeknél mai napig is élő ortodox fatemplom építészet kiemelkedő példája. A templomok szerkezetére a hármas felosztás, piramis alakú kupolák és harangtornyok jellemzőek. A vízszintesen elhelyezett farönköket a sarkoknál bonyolult összeillesztésekkel látták el, amelyek magas szintű szakmai tudást igényeltek. Az épületek kőalapra emelték, küszöbük szintén fából készült, falaikat és a tetőt is fazsindellyel borították be. A falak és a tető borítását 20-30 évenként meg kell újítani, ezeket a munkákat a közelmúltban elvégezték így az épületek jó állapotban vannak. A templomok megőrizték eredeti bejáratukat rajtuk az építkezés évszámával és az ácsok nevével. A templomok mellett temetőket alakítottak ki, és időnként harangtornyot is építettek. Az így kialakult épületegyütteseket fallal vették körül. A 16 templom közül 13-at jelenleg is templomként használnak, a fennmaradó hármat múzeumnak alakították át. kulturális 2013
Herszon ókori város romjai Chersonez Sewastopol2.jpg Herszont az i. e. 5. században alapították dór görög telepesek a Krím-félsziget délnyugati részén. A görög polisz és a hozzá tartozó környező területek az i. e. 4. és az i. e. 3. században a görög gyarmatosítás egyik fontos központjai voltak a térségben. Ma is látható épületmaradványai az i. e. 5. századtól a 13. századig terjedő időben épültek, a városhoz tartozó szétszórt településmaradványokat egy tízezer hektáros területen azonosítottak. A város, amely kétezer éven keresztül megőrizte stratégiai fontosságát kereskedelmi csomópont volt, először a görög érdekszféra északnyugati részének egyik központjaként ahol kapcsolatban álltak többek között a szkítákkal is, később a római, bizánci, és a Fekete-tenger északi részén élő népek kereskedelmi partnereként. A városközponton kívül elhelyezkedő mezőgazdasági területeken veteményeskertek, falak, erődök, és kisegítő épületek maradványait tárták fel. A város 40 hektáros területéből eddig 10 hektáron folytattak ásatásokat, ami lehetővé tette a város történelmének és fejlődésének nyomon követését. A környező területeken eddig kevésbé vizsgálták, de szerkezete és kiterjedése így is ismertté vált. A 20. századi építkezések során a városközpont egy része megsemmisült mivel Szevasztopol külvárosa közel esik a romterülethez. kulturális 2013

Elhelyezkedésük[szerkesztés]


Források[szerkesztés]