Csernyivci

Csernyivci (Чернівці)

A csernyivci színház a város központjában

Csernyivci címere

Csernyivci zászlaja

Közigazgatás

Ország

Ukrajna

Terület

Csernyivci terület

Járás

Csernyivci járás

Rang

város

Alapítás éve

1408

Polgármester

Olekszij Pavlovics Kaszpruk

Irányítószám

58000–58033

Körzethívószám

+380 372

Népesség

Teljes népesség

263 287 fő (2014. okt. 1.)

Földrajzi adatok

Tszf. magasság

113 m

Terület

52,753 km²

Időzóna

EET, UTC+2

Elhelyezkedése

Csernyivci

Pozíció Ukrajna térképén

é. sz. 48° 17′ 27″, k. h. 25° 56′ 04″Koordináták: é. sz. 48° 17′ 27″, k. h. 25° 56′ 04″

Csernyivci weboldala

Csernyivci (tört. Csernovic; ukránul: Чернівці; lengyelül: Czerniowce; németül: Czernowitz; románul: Cernăuţi; oroszul: Черновцы) város Ukrajna délnyugati részén, a Csernyivci terület székhelye. A város a Prut folyó partján, Bukovina északi részén fekszik. A város lakossága 2011. augusztus 1-jei állapot szerint 253 762 fő.^[1]

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Csernyivci helyén – habár a környék jóval korábban is lakott volt – Éleseszű Jaroszláv (Jaroszlav Oszmomiszl) galíciai uralkodó építtetett egy faerődítményt a 12. században, melynek Csern vagy Csernij (fekete) volt a neve. Innen a település elnevezése is, melyről az első írásos emlék 1408-ra datálódik.

A Moldvai Fejedelemség részeként az Oszmán Birodalom vazallusa, a korábban virágzó kereskedőváros jelentősége folyamatosan csökken, mivel háborús ütközőponttá válik, az átvonuló seregek rendre kirabolják. Így megsínyli a tatárok, lengyelek, törökök hada mellett Bohdan Hmelnickij ukrán hetman seregeit, és az oroszokét is. Az 1768–74-es orosz–török háború következtében az előbbihez kerül rövid időre, azt követően 1775 és 1918 között Ausztria, majd az Osztrák–Magyar Monarchia része. Ekkortól a Csernovicot körülölelő terület Bukovina néven kezd ismertté válni, ekkor még Galícia részeként. 1849-től a város rangja emelkedik és az önálló Bukovinai Hercegség elnevezésű tartomány székhelyévé válik. 1875-ben alapította meg Ferenc József a máig fennálló tudományegyetemet, amely ekkor még német nyelvű volt külön román és ukrán nyelvi tanszékekkel. Az ekkor lassan német–zsidó többségűvé váló város adott helyt az első jiddis nyelvi konferenciának 1908-ban.

1918 után a város Bukovina teljes területével együtt a Román Királyság része lett Cernăuți néven.

1940-ben Bukovina északi területeit a Molotov–Ribbentrop-paktum titkos záradéka alapján – Besszarábiával együtt – Romániától a Szovjetunióhoz csatolták. 1941 júliusában a várost megszállták a román csapatok, így újból Románia része lett.

A város és Bukovina mintegy 50 000-es zsidó lakosságának többségét deportálták, de a város akkori román polgármesterének – Traian Popovicinek – segítségével több mint 20 000-en megmenekültek. 1944 márciusában foglalta vissza a Vörös Hadsereg és csatolta az Ukrán SZSZK-hoz.

Nevezetességek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Művészeti múzeum - Egykor a Bukoviniai Takarékpénztár épülete volt. A homlokzatán látható Zsolnay csempekép Darilek Henrik (1868-1963) iparművész és Nikelszky Géza munkája, 1901-ben készült. A szecessziós stílusú épület építésze a Wagner-tanítvány Hubert Gessner első munkája volt.