Csernyivci

	Csernyivci (Чернівці)
	A csernyivci színház a város központjában
; Csernyivci címere	; Csernyivci zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Ukrajna
Terület	Csernyivci terület
Járás	Csernyivci járás
Rang	város
Alapítás éve	1408
Polgármester	Olekszij Pavlovics Kaszpruk
Irányítószám	58000–58033
Körzethívószám	+380 372
Testvértelepülései	Lista Szucsáva; Konin; San Miguel de Tucumán; Cesano Maderno; Klagenfurt; Temesvár; Brjanszk;
	Népesség
Teljes népesség	263 287 fő (2014. okt. 1.)
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	113 m
Terület	52,753 km²
Időzóna	EET, UTC+2
	Elhelyezkedése
	Csernyivci Pozíció Ukrajna térképén
	é. sz. 48° 17′ 27″, k. h. 25° 56′ 04″Koordináták: é. sz. 48° 17′ 27″, k. h. 25° 56′ 04″
	Csernyivci weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Csernyivci témájú médiaállományokat.

Csernyivci (tört. Csernovic; ukránul: Чернівці; lengyelül: Czerniowce; németül: Czernowitz; románul: Cernăuţi; oroszul: Черновцы) város Ukrajna délnyugati részén, a Csernyivci terület székhelye. A város a Prut folyó partján, Bukovina északi részén fekszik. A város lakossága 2011. augusztus 1-jei állapot szerint 253 762 fő.^[1]

Nevének etimológiája[szerkesztés]

A városnév jelentése tulajdonképpen a „ЧернЬ (Cserny, Feketevár) várához tartozó emberek, e vár szolgálónépe”. ЧернЬ erődítménye a mai várossal átellenben, a Prut bal partján állott. A magyar nyelvben egyes források szerint a középkorban élt egy Csarnóca névváltozat is. Később a német megfelelő (Czernowitz) alapján magyarul is a Csernovic változat terjedt el. A szovjet időkben és a rendszerváltás előtti Magyarországon a város orosz neve (Csernovci) számított hivatalosnak.^[2]

Története[szerkesztés]

Csernyivci helyén – habár a környék jóval korábban is lakott volt – Éleseszű Jaroszláv (Jaroszlav Oszmomiszl) galíciai uralkodó építtetett egy faerődítményt a 12. században, melynek Csern vagy Csernij (fekete) volt a neve. Innen a település elnevezése is, melyről az első írásos emlék 1408-ra datálódik.

A Moldvai Fejedelemség részeként az Oszmán Birodalom vazallusa, a korábban virágzó kereskedőváros jelentősége folyamatosan csökken, mivel háborús ütközőponttá válik, az átvonuló seregek rendre kirabolják. Így megsínyli a tatárok, lengyelek, törökök hada mellett Bohdan Hmelnickij ukrán hetman seregeit, és az oroszokét is. Az 1768–74-es orosz–török háború következtében az előbbihez kerül rövid időre, azt követően 1775 és 1918 között Ausztria, majd az Osztrák–Magyar Monarchia része. Ekkortól a Csernovicot körülölelő terület Bukovina néven kezd ismertté válni, ekkor még Galícia részeként. 1849-től a város rangja emelkedik és az önálló Bukovinai Hercegség elnevezésű tartomány székhelyévé válik. 1875-ben alapította meg Ferenc József a máig fennálló tudományegyetemet, amely ekkor még német nyelvű volt külön román és ukrán nyelvi tanszékekkel. Az ekkor lassan német–zsidó többségűvé váló város adott helyt az első jiddis nyelvi konferenciának 1908-ban.

1918 után a város Bukovina teljes területével együtt a Román Királyság része lett Cernăuți néven.

1940-ben Bukovina északi területeit a Molotov–Ribbentrop-paktum titkos záradéka alapján – Besszarábiával együtt – Romániától a Szovjetunióhoz csatolták. 1941 júliusában a várost megszállták a román csapatok, így újból Románia része lett.

A város és Bukovina mintegy 50 000-es zsidó lakosságának többségét deportálták, de a város akkori román polgármesterének – Traian Popovici-nak – segítségével több mint 20 000-en megmenekültek. 1944 márciusában foglalta vissza a Vörös Hadsereg és csatolta az Ukrán SZSZK-hoz.

Nevezetességek[szerkesztés]

Művészeti múzeum - Egykor a Bukoviniai Takarékpénztár épülete volt. A homlokzatán látható Zsolnay csempekép Darilek Henrik (1868-1963) iparművész és Nikelszky Géza munkája, 1901-ben készült. A szecessziós stílusú épület építésze a Wagner-tanítvány Hubert Gessner első munkája volt.