Csernyivci
| Csernyivci (Чернівці) | |||
 | |||
| A csernyivci színház a város központjában | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Ukrajna | ||
| Terület | Csernyivci terület | ||
| Járás | Csernyivci járás | ||
| Rang | város | ||
| Alapítás éve | 1408 | ||
| Polgármester | Olekszij Pavlovics Kaszpruk | ||
| Irányítószám | 58000–58033 | ||
| Körzethívószám | +380 372 | ||
| Testvértelepülései | |||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 266 550 fő (2015)[1] +/- | ||
| Népsűrűség | 5 052,79 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 113 m | ||
| Terület | 52,753 km² | ||
| Időzóna | EET, UTC+2 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Csernyivci
Pozíció Ukrajna térképén
| |||
| é. sz. 48° 17′ 27″, k. h. 25° 56′ 04″Koordináták: é. sz. 48° 17′ 27″, k. h. 25° 56′ 04″ | |||
| Csernyivci weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Csernyivci témájú médiaállományokat. | |||
Csernyivci (tört. Csernovic, ukránul: Чернівці, lengyelül: Czerniowce, németül: Czernowitz vagy Tschernowitz, románul: Cernăuți, oroszul: Черновцы, Csernovci) város Ukrajna délnyugati részén, a Csernyivci terület székhelye. A város a Prut folyó partján, Bukovina északi részén fekszik. A város lakossága 2011. augusztus 1-jei állapot szerint 253 762 fő.[2]
Nevének etimológiája[szerkesztés]
A városnév jelentése tulajdonképpen a „ЧернЬ (Cserny, Feketevár) várához tartozó emberek, e vár szolgálónépe”. ЧернЬ erődítménye a mai várossal átellenben, a Prut bal partján állott. A magyar nyelvben egyes források szerint a középkorban élt egy Csarnóca névváltozat is. Később a német megfelelő (Czernowitz) alapján magyarul is a Csernovic változat terjedt el. A szovjet időkben és a rendszerváltás előtti Magyarországon a város orosz neve (Csernovci) számított hivatalosnak.[3]
Története[szerkesztés]
Csernyivci helyén – habár a környék jóval korábban is lakott volt – Éleseszű Jaroszláv (Jaroszlav Oszmomiszl) galíciai uralkodó építtetett egy faerődítményt a 12. században, melynek Csern vagy Csernij (fekete) volt a neve. Innen a település elnevezése is, melyről az első írásos emlék 1408-ra datálódik.
A Moldvai Fejedelemség részeként az Oszmán Birodalom vazallusa, a korábban virágzó kereskedőváros jelentősége folyamatosan csökken, mivel háborús ütközőponttá válik, az átvonuló seregek rendre kirabolják. Így megsínyli a tatárok, lengyelek, törökök hada mellett Bohdan Hmelnickij ukrán hetman seregeit, és az oroszokét is. Az 1768–74-es orosz–török háború következtében az előbbihez kerül rövid időre, azt követően 1775 és 1918 között Ausztria, majd az Osztrák–Magyar Monarchia része. Ekkortól a Csernovicot körülölelő terület Bukovina néven kezd ismertté válni, ekkor még Galícia részeként. 1849-től a város rangja emelkedik és az önálló Bukovinai Hercegség elnevezésű tartomány székhelyévé válik. 1875-ben alapította meg Ferenc József a máig fennálló tudományegyetemet, amely ekkor még német nyelvű volt külön román és ukrán nyelvi tanszékekkel. Az ekkor lassan német–zsidó többségűvé váló város adott helyet az első jiddis nyelvi konferenciának 1908-ban.
1918 után a város Bukovina teljes területével együtt a Román Királyság része lett Cernăuți néven.
1940-ben Bukovina északi területeit a Molotov–Ribbentrop-paktum titkos záradéka alapján – Besszarábiával együtt – Romániától a Szovjetunióhoz csatolták. 1941 júliusában a várost megszállták a román csapatok, így újból Románia része lett.
A város és Bukovina mintegy 50 000-es zsidó lakosságának többségét deportálták, de a város akkori román polgármesterének – Traian Popovici-nak – segítségével több mint 20 000-en megmenekültek. 1944 márciusában foglalta vissza a Vörös Hadsereg és csatolta az Ukrán SZSZK-hoz.
Népesség[szerkesztés]
| Csernyivci zsidó lakossága[4] | ||||
|---|---|---|---|---|
| Év | Teljes lakosság (Hozzávetőleges) |
Zsidó lakosság | Százalék | |
| 1857 | 22.000 | 4.678 | 21,6% | |
| 1869 | 34.000 | 9.552 | 28,2% | |
| 1880 | 46.000 | 14.449 | 31,7% | |
| 1890 | 54.000 | 17.359 | 32,0% | |
| 1900 | 68.000 | 21.587 | 31,9% | |
| 1910 | 87.000 | 28.613 | 32,8% | |
| Csernyivci (Város) | Csernyivci (Periféria) | |||
|---|---|---|---|---|
| Év | Románok | Ukránok | Románok | Ukránok |
| 1860 | 9.177 | 4.133 | 20.068 | 6.645 |
| 1870 | 5.999 | 5.831 | 28.315 | 35.011 |
| 1880 | 6.431 | 8.232 | 8.887 | 23.051 |
| 1890 | 7.624 | 10.385 | 11.433 | 34.067 |
| 1900 | 9.400 | 13.030 | 13.252 | 25.476 |
| 1910 | 13.440 | 15.254 | 18.060 | 22.351 |
A népesség nyelvi összetétele[szerkesztés]
A város korábbi kerületeinek lakosságának etnikai-nyelvi összetétele (anyanyelv a 2001. évi népszámlálás szerint).[5]
| Ukrán | Orosz | Román | Moldvai | Lengyel | Belarusz | |
| Chernivtsi | 79.20 | 15.27 | 3.26 | 1.08 | 0.12 | 0.09 |
| Sadhora | 93.43 | 4.04 | 0.38 | 0.51 | 0.13 | 0.08 |
| Pershotravnevy | 77.45 | 16.22 | 3.53 | 1.43 | 0.12 | 0.09 |
| Shevchenko | 77.19 | 17.08 | 3.70 | 1.02 | 0.12 | 0.09 |
Nevezetességek[szerkesztés]
- Művészeti múzeum - Egykor a Bukoviniai Takarékpénztár épülete volt. A homlokzatán látható Zsolnay csempekép Darilek Henrik (1868-1963) iparművész és Nikelszky Géza munkája, 1901-ben készült. A szecessziós stílusú épület építésze az Otto Wagner-tanítvány Hubert Gessner első munkája volt.
Testvérvárosok[szerkesztés]
|
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ http://www.cv.ukrstat.gov.ua/express/2015/m04/16_82.pdf
- ↑ A Csernyivci Területi Statisztikai Hivatal népességi adatai (2011. augusztus 1-jei állapot szerint). [2010. január 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. szeptember 25.)
- ↑ Kiss Lajos 162. o.
- ↑ Ergebnisse der Volkszählungen der K. K. Statistischen Central-Kommission u.a., in: Anson Rabinbach: The Migration of Galician Jews to Vienna. Austrian History Yearbook, Volume XI, Berghahn Books/Rice University Press, Houston 1975, S. 46/47 (Table III)
- ↑ Database of census in 2001
Források[szerkesztés]
- Kiss Noémi: Rongyos ékszerdoboz. Utazások Keleten. Csernovic, Bukovina, Lemberg. Magvető Kiadó, 2009.
- Noémi Kiss: Schäbiges Schmuckkästchen, Reisen in den Osten Europas, Europa Verlag, Berlin, 2015. Übersetz von Eva Zador.
- www.kissnoemi.hu
- ↑ Kiss Lajos: Kiss, Lajos. Földrajzi nevek etimológiai szótára. Budapest: Akadémiai (1980). ISBN 963 05 2277 2
- [1]
- [2]
|
Ez a földrajztudományi tárgyú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
|