Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság
Українська Радянська Соціалістична Республіка
1919. március 10.1991. december 1.
Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság címere
Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság címere
Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság zászlaja
Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság zászlaja
Soviet Union - Ukraine.svg
Általános adatok
Fővárosa Harkov (1919–1934)
Kijev (1934–1991)
Terület 603700 km²
Beszélt nyelvek orosz, ukrán
Pénznem szovjet rubel
Kormányzat
Törvényhozás Legfelsőbb Tanács
Elődállam
Utódállam
 Ukrán Népköztársaság
Ukrajna 
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság témájú médiaállományokat.

Az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság, röviden Ukrán SZSZK (ukránul: УРСР – Українська Радянська Соціалістична Республіка; oroszul: УССР – Украинская Советская Социалистическая Республика) a Szovjetunió tagállama volt 19221991 között.

Északon a Belorusz SZSZK, északkeleten és keleten az Oroszországi SZSZSZK, délnyugaton a Moldovai SZSZK és Románia, nyugaton Magyarország, Csehszlovákia és Lengyelország határolta. Délen a Fekete- és az Azovi-tenger határolta. Fővárosa Kijev volt. Az 1960-as évektől közigazgatásilag 25 területből és 2 területi jogú városból állt.

Története[szerkesztés]

Az Orosz Birodalom széthullása idején, 1917 végén megalakult a független Ukrán Köztársaság, amelyet 1920-ra a Vörös Hadsereg elfoglalt, így 1922-től Ukrajna Ukrán SZSZK néven a Szovjetunió egyik alapító tagállama lett. A mai Ukrajna nyugati vidékei az újonnan létrejött Lengyelország részévé váltak. A Magyarországtól elcsatolt Kárpátalja ugyanakkor Csehszlovákiához került.

A kollektivizálás csúcsán, 1932–1933-ban mintegy 3,5–4 millió ember halt meg a Szovjetunió más tájaira is kiterjedő, ukránul holodomornak nevezett éhínség miatt az országban.

A második világháború kitörésekor, 1939-ben a Szovjetunió megszállta Lengyelország keleti részét, nagyjából Nyugat-Ukrajnát és Nyugat-Belorussziát. 1941-től a Barbarossa hadművelet szerint támadó németek egész Ukrajnát elfoglalták, ott rablógazdálkodást folytattak, egészen a szovjetek 1942 és 1944 között tartó támadásáig. 1945. február 4-11 között Ukrajnában került megrendezésre a szövetséges nagyhatalmak vezetői között a második világháború utáni rendezés egyik találkozója, a jaltai konferencia. A háború lezártával Lengyelország délkeleti része és Kárpátalja is az Ukrán SZSZK-hoz került, illetve 1954-ben az Oroszországi SZSZSZK-tól hozzá csatolták a Krím-félszigetet.

Az Ukrán SZSZK (a Belorusz SZSZK-val együtt) önálló tagja lett a második világháború után megalakuló egyetemes nemzetközi szervezetnek, az ENSZ-nek, így a Szovjetunió széthullása után a többi volt tagköztársasággal ellentétben nem kellett felvételét kérnie a szervezetbe.

1986. április 26-án a Pripjaty folyó mellett fekvő Csernobilban súlyos atomerőműbaleset történt. Ennek következményeképp a Kijevtől északra található vidékek, illetve Fehéroroszországban található nagy területek még mindig súlyosan sugárszennyezettek.

Ukrajna 1991. augusztus 24-én kiáltotta ki függetlenségét, amelyet egy december 1-jén megtartott választáson az ukránok többsége támogatott.

Zászlaja[szerkesztés]

Lásd még[szerkesztés]