Kaukázusontúli Szovjet Szövetségi Szocialista Köztársaság

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Kaukázusontúli Szovjet Szocialista Szövetségi Köztársaság
oroszul:Закавказская Социалистическая Федеративная Советская Республика
1922. március 12.1936. december 5.


A Kaukázusontúli SZSZSZK elhelyezkedése a Szovjetunión belül
A Kaukázusontúli SZSZSZK elhelyezkedése a Szovjetunión belül
Általános adatok
Fővárosa Tbiliszi
Terület186100 km²
Beszélt nyelvek grúz, azeri, örmény, orosz
Pénznem kaukázusontúli rubel, szovjet rubel
Kormányzat
Államforma köztársaság
ElődállamUtódállam
 Örmény Szovjet Szocialista KöztársaságÖrmény Szovjet Szocialista Köztársaság 
 Azerbajdzsáni Szovjet Szocialista KöztársaságAzerbajdzsáni Szovjet Szocialista Köztársaság 
 Grúz Szovjet Szocialista KöztársaságGrúz Szovjet Szocialista Köztársaság 
Commons

Kaukázusontúli Szovjet Szocialista Szövetségi Köztársaság (Kaukázusontúli SZSZSZK) a Szovjetunió egyik alapító tagállama volt, 1922 és 1936 között állt fenn. Területileg teljesen megegyezik a mai örmény, azeri és grúz államokkal. Elhelyezkedésük és kultúrájuk miatt gyakran nevezték őket a kaukázusi államoknak. Létrehozását főként a bolsevikok hatalmának megszilárdítása és a gazdaság helyreállítása indokolta, ezeknek a feltételeknek a teljesülésekor a szövetségi köztársaság felbomlott. 1922. december 30-án az Orosz SZSZSZK-val, az Ukrán SZSZK-val és a Belorusz SZSZK-val együtt megalapították a Szovjetuniót.

Elnevezése[szerkesztés]

  • örmény nyelven: Անդրկովկասի Խորհրդային Սոցիալիստական Դաշնային (Ֆեդերատիվ) Հանրապետություն
Andrkovkasi Khorhrdayin Soc‘ialistakan Dashnayin (Federativ) Hanrapetut‘yun
  • azeri nyelven: Загафгазија Сосиалист Федератив Совет Республикасы
Zaqafqaziya Sosialist Federativ Sovet Respublikası
  • grúz nyelven: ამიერკავკასიის საბჭოთა ფედერაციული სოციალისტური რესპუბლიკა
Amierk'avk'asiis Sabch'ota Pederatsiuli Sotsialist'uri Resp'ublik'a
  • orosz nyelven: Закавказская Социалистическая Федеративная Советская Республика (ЗСФСР)
Zakavkazskaya Sotsalisticheskaya Federativnaya Sovetskaya Respublika (ZSFSR)

Története[szerkesztés]

A kaukázusi egyesült államok létrejötte az Orosz Birodalom felbomlása és az októberi forradalom eseményeire vezethető vissza, amikor a kaukázusi államok függetlenedtek, majd létrehozták a Transzkaukázusi Demokratikus Szövetségi Köztársaságot. Az eltérő nemzetiségi érdekek és az Oszmán Birodalom támadása után 1918 tavaszán felbomlott.[1]

A három utódállam, az Első Örmény Köztársaság, az Azerbajdzsáni Demokratikus Köztársaság és a Grúz Demokratikus Köztársaság alig három évig tudtak ellenállni a Vörös Hadsereg támadásának, 1921 januárjára a teljes terület szovjet uralom alá került. Vlagyimir Iljics Lenin javaslatára a három szovjet köztársaság 1922.március 12-én egyesült, ezzel létrehozva a Kaukázusi Szovjet Szocialista Államok Föderatív Unióját. Ugyanebben az évben, december 13-án a kaukázusi kongresszus hivatalosan is megváltoztatta a nevét Kaukázusontúli Szovjet Szocialista Szövetségi köztársaságra. Emellett kiadták a kommunista alkotmányt, létrehozták a Népbiztosi Tanácsot, amelynek első elnöke a grúz származású Mamia Orakhelashvili lett.[2] Az ország fővárosának Tbiliszit jelölték ki.

A köztársaság egyike volt a Szovjetuniót alapító négy tagállamnak 1922-ben. 1936-ban az állam felbomlott alapköveire. Helyén az Örmény, Grúz és Azerbajdzsáni Szovjet Szocialista Köztársaság jött létre.[3]

A köztársaság autonóm államai[szerkesztés]

A kaukázusi régió a szovjet időkben (1936–1991)

1921. márciusában Grúzia szovjet megszállásakor az autonóm Abházia szovjet szocialista köztársaságként függetlenedett. A szovjetekkel való együttműködés ellenére a köztársaság és Grúzia között feszült volt a viszony, Oroszország pedig csak autonóm államként ismerte el.[4] 1921. december 16-án Abházia és Grúzia szövetséget kötött, amivel Abházia szerződéses köztársasággá vált (oroszul: договорная республика) és politikai, katonai és gazdasági uniót kötöttek. Ugyanekkor Abházia Grúzia révén csatlakozott a Kaukázusontúli SZSZSZK-hoz és a többi tagállammal egyenlő szintre emelték.[5]1931. február 19-én Abházia köztársasági státuszát autonóm államra fokozták a Grúz SZSZK-n belül.[6]

Az Adzsar Autonóm Szovjet Szocialista Köztársaság 1921. július 26-án jött létre Grúzián belül, a Karsk-i béke következtében. A szerződés véget vetett az első világháború utáni kaukázusi háborúknak és felosztották a batumi és kutaisi régiókat Törökország és a szovjet országok között. A Fekete-tenger délkeleti partvidékén nagyszámú muszlim kisebbség élt, akik a szerződés következtében Grúzia fennhatósága alá kerültek, de egy bizonyos fokú autonómiát is nyertek.

1920 júliusában alakult meg a Nahicseváni Autonóm Szovjet Szocialista Köztársaság, az örmény-perzsa-török hármas határ mellett egy olyan területen, amit Azerbajdzsán és Örményország is magának követelt. Miután a Vörös Hadsereg megszállta a területet, az autonóm államot az azeri kormány alá rendelték, amit Örményország hevesen ellenzett. A Karsk-i és moszkvai béke véglegesen kimondta az azeri fennhatóságot.[7]

Az állam vezetői[szerkesztés]

Az Unió Tanácsának elnökei
Név Hivatali idő Párt
Nariman Narimanov
1922. március-december Azerbajdzsán Kommunista Pártja
Polikarp Mdivani
1922. március-december Grúzia Kommunista Pártja
Aleksandr Myasnikyan
1922. március-december Örményország Kommunista Pártja
A Szovjetunió Központi Végrehajtó Bizottság elnökségének kaukázusontúli elnökei
Név Hivatali idő Párt
Nariman Narimanov
1922-1925 Azerbajdzsán Kommunista Pártja
Gazanfar Musabekov
1925-1936 Azerbajdzsán Kommunista Pártja
A Központi Végrehajtó Bizottság elnökei
Név Hivatali idő Tagállam
Mikhail Tskhakaya (először)
1922–1927 Grúzia
Samad aga Aliyev
1922–1929 Azerbajdzsán
Sarkis Hambartsumyan
1922–1925 Örményország
Sarkis Kasyan
1927–1931 Örményország
Filipp Makharadze  (először) 1927–1928 Grúzia
Mikhail Tskhakaya (másodszor) 1928–1931 Grúzia
Gazanfar Musabekov
1929–1931 Azerbajdzsán
Filipp Makharadze (másodszor) 1931–1935 Grúzia
Armenak Ananyan
1931–1935 Örményország
Sultan Majid Afandiyev
1931–1936 Azerbajdzsán
Sergo Martikyan
1935–1936 Örményország
Avel Enukidze
1935 Grúzia
Filipp Makharadze (harmadszor) 1935–1936 Grúzia

Postatörténet[szerkesztés]

2 kopejkás bélyeg 1923-ból

1923 előtt Grúzia, Örményország és Azerbajdzsán saját bélyegeket hoztak forgalomba. A föderáció 1923. szeptember 15-én kezdte kiadni saját bélyegeit, és október 1-én bevonták az elődállamok valutáit is. Az első kiadások többsége örmény és orosz eredetű volt, vörös csillaggal és az állam nevének kezdőbetűivel felülbélyegezve. Az infláció elszabadulása és megállítása magával vonta az önálló bélyegek kiadását. Először két képpel (olajmezők, és hegyvidék szovjet szimbólumokkal), a címletek 40000 és 500000 rubel között változtak. Később kiadtak egy 700000 rubeles címletet, ami csak rövid ideig volt forgalomban. Október 24-én a bélyegeket újra kiadták, de most 1 és 18 arany kopejkás címlet között. 1924-től a föderáció a Szovjetunió bélyegeit fogadta el hivatalosnak.

A föderáció bélyegei manapság nem számítanak különösebb ritkaságnak, áruk egy-két dollár között mozog, a felülbélyegzett örmény bélyegek ára viszont elérheti a 200 dollárt is. A használt bélyegek ritkábbak, de a papír rossz minősége miatt a bélyegzések gyakran felismerhetetlenek.

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Suny 1994, pp. 191–192
  2. Suny 1994, p. 245
  3. Закавказская федерация Archiválva 2015. szeptember 25-i dátummal a Wayback Machine-ben.. Большая советская энциклопедия, 3-е изд., гл. ред. А. М. Прохоров. Москва: Советская энциклопедия, 1972. Т. 9 (szerk.: A. M. Prokhorov: Great Soviet Encyclopedia (Russian nyelven). Soviet Encyclopedia (1972) )
  4. Saparov 2015, pp. 50–57
  5. Hewitt 1993, p. 271
  6. Blauvelt 2007, p. 212
  7. Text of the Treaty of Kars

Források[szerkesztés]

  • Blauvelt, Timothy (May 2007), "Abkhazia: Patronage and Power in the Stalin Era", Nationalities Papers 35 (2): 203–232, DOI 10.1080/00905990701254318
  • Forestier-Peyrat, Etienne (January 2018), "Soviet Federalism at Work: Lessons from the History of the Transcaucasian Federation, 1922-1936", Jahrbücher für Geschichte Osteuropas 65 (4): 529-559
  • Hewitt, B.G. (1993), "Abkhazia: a problem of identity and ownership", Central Asian Survey 12 (3): 267–323, DOI 10.1080/02634939308400819
  • Lang, David Marshall (1962), A History of Modern Georgia, London: Weidenfeld and Nicolson
  • Saparov, Arsène (2015), From Conflict to Autonomy in the Caucasus: The Soviet Union and the making of Abkhazia, South Ossetia and Nagorno Karabakh, New York City: Routledge, ISBN 978-0-41-565802-7
  • Suny, Ronald Grigor (1994), The Making of the Georgian Nation (Second ed.), Bloomington, Indiana: Indiana University Press

Fordítás[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Transcaucasian Socialist Federative Soviet Republic című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.