Transzkaukázusi Demokratikus Szövetségi Köztársaság

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Transzkaukázusi Demokratikus Szövetségi Köztársaság
1918. február 24.1918. május 28.
Transzkaukázusi Demokratikus Szövetségi Köztársaság zászlaja
Transzkaukázusi Demokratikus Szövetségi Köztársaság zászlaja
Russia Caucusus 1882.jpg
Általános adatok
Fővárosa Tbiliszi
Hivatalos nyelvek grúz, örmény, azeri
Pénznem Transzkaukázusi rubel
Kormányzat
Államforma szövetségi köztársaság
Államfő Nyikolaj Cskeidze
Elődállam
Utódállam
 Orosz Birodalom
Grúzia 
Örményország 
Azerbajdzsán 

A Transzkaukázusi Demokratikus Szövetségi Köztársaság, vagy röviden Transzkaukázia egy rövidéletű államszervezet volt a Kaukázus déli részén, mely a mai Grúzia, Örményország, Azerbajdzsán, Hegyi-Karabah, Abházia, Dél-Oszétia és kis részben Törökország és Oroszország területén volt található.

Története[szerkesztés]

A Februári Forradalom nyomán 1917-ben az orosz Ideiglenes Kormány felállította a Speciális Transzkaukázusi Bizottságot, amely felügyelte az ekkorra erősen szeparatista területet. Novemberben ez a kormány, élén Nyikolaj Cskeidze mensevikbarát grúz politikussal felállította az első független Transzkaukáziai Kormányt Tbilisziben. A kormány 1918. február 10-én kezdte meg az ország függetlenségének felállítását, melyet huszonnegyedikén kiáltott ki.

Március 3-án aláírták a breszt-litovszki békét, mellyel az ország területi veszteséget szenvedett: Batumit, Karsot és Ardahant, valamint ezek régióját Törökország kaparintotta meg. Ezt Transzkaukázia március 14-én ismerte el a trabzoni békekonferencián. Április 14-én Akaki Cskenkeli aláírta a breszt-litovszki békét, azzal a céllal, hogy az országot megszilárdítsák, valamint hogy nemzetközi elismertségre tegyenek szert.

Ez azonban nem járt sikerrel. Tbilisziben háborút kiáltottak ki, és kezdeti sikerek után Batumi visszafoglalása mellett Erzerumot is elvesztették. Habár újabb béketárgyalások kezdődtek, a törökök kérései vállalhatatlanok voltak: Tbiliszit, Gjumrit és Ecsmiadzint követelték. Nem született egyezség, így a harcok folytatódtak.

Május 26-án Grúzia kikiáltotta függetlenségét. Két napra rá hasonlóan cselekedett Örményország és Azerbajdzsán is, ezzel az ország megszűnt létezni.

A vereség és az ország felbomlása betudható volt az ország szervezetlen hadseregének, valamint a fellángoló irredentizmus miatti felelőtlen török elleni támadásnak.

A különböző népek a májusi eseményekig közösen képzelték el jövőjüket, és semmilyen komolyabb ellentét nem volt köztük, ami különösen a mai örmény-azeri kapcsolatok fényében figyelemreméltó.